Kötet, Rész

 1   1, 550|    hahotázott a közönség, mintha örült volna, hogy végre talál
 2   2, 161|      telik, s az apróság ujjong, örült a krisztkindlinek, amely
 3   3, 25 |       sikernek [jele -] mindenki örült, hogy az új mûvésznõ meghódította.
 4   5, 54 |      újra kér: írjam meg, miként örült õ az õ magyar vendégének,
 5   5, 109|       elfogadta az alamizsnát és örült, ha éjjelre barátságos emberek
 6   6, 118|  Szilágyságban, mindenütt. És ha örült, hogy örültünk mi mind…~
 7   6, 136| kapargatta a véres port. Elõször örült életében annak, hogy õ -
 8   8, 2  | marakodnak. Valaha ilyenkor Róma örült. Ma? Ma Róma kap ki. Csak
 9   8, 34 |       hogy ez a gondolkozás, úgy örült neki, mint bolond az orrának.
10   8, 62 |    amelynek egy Goethéje van. És örült a francia gyõzelemnek, mert
11   8, 62 |           mert dolgozhat tovább. Örült Napóleonnak s a francia
12   8, 89 |       kormány, fõképpen Kossuth, örült, hogy lojális ürügy akadt
13   8, 208|       Dániel boldogan távozott s örült, hogy ezután orvosi rendeletre
14   9, 100|  magyarok, a szatmári békének is örült egész Magyarország. Az ember
15  10, 34 |       gõgje ez.~Petõfi nem azért örült a házasságának, mert szerelme
16  11, 103|   bennünket, s mikor megjöttünk, örült nekünk, mint Simeon az õ
17  11, 103|        mint Simeon az õ énekében örült. Nem sokat írt, de negyven