Kötet, Rész
1 1, 7 | megelégedés és magasba szárnyaló büszkeség tölti el a mi szívünket
2 1, 19 | arcomon a derû, a szememben a büszkeség sugara nem más, mint hitvány
3 1, 27 | debreceni színészetet.~Szívünket büszkeség tölti el. Ez az ünnep a
4 1, 123| jogos önérzet és a skribleri büszkeség megteremtésére, mégiscsak
5 1, 165| kapott?…~Van még magyar büszkeség?… Vagy tán magyar sincs
6 2, 56 | elégiát kezd. Hirtelen a büszkeség õrjöngése fogja el. Azután
7 2, 89 | büszkesége, s ez a feltámadt büszkeség nem alkudozott. Ki akarta
8 2, 185| Nagy boldogság és nagy büszkeség tudni és érezni azt például
9 3, 89 | érthetetlenül túltengõ, nagy büszkeség.~Ez a szellem dirigál Debrecenben
10 6, 112| Felgyúl talán újra a spanyol büszkeség. Nincs még veszve minden
11 7, 174| favágó. De nemes vágy és büszkeség az. Kezeikben szaporán sújt
12 7, 202| kitetszik az írásokból egy kis - büszkeség. Lám, lám, a mi villamosunk
13 8, 157| elõléptetéseknél. Éhbér, megparancsolt büszkeség s ugyanaz a munka, amelyért
14 8, 198| most mûsoron nálunk. Se büszkeség, se férfiasság, se hit,
15 9, 10 | szegény Magyarország, a nagy büszkeség oka nem kisebb ember, mint
16 9, 101| olykor egy pirinyó magyaros büszkeség ébredt föl akaratlanul vagy
17 10, 111| emberek, akikrõl rikoltoz a büszkeség, hogy a rendõrség nem bír
|