|    Kötet, Rész1   1, 1  |         lemondás, reménykedés, áldás, átok, könny és fékevesztett
 2   1, 137| Majdnem egész héten hullott az áldás. Jajgattunk, panaszkodtunk -
 3   1, 237|   kellett, hogy a tehetség nem áldás; átok. Éreznie kellett,
 4   1, 346|       el a kenyér soha. Csodás áldás lett Antal kenyere, õ maga
 5   1, 423|      házfedelekrõl csorgott az áldás a nyakunkba. Ha az idõ még
 6   2, 162|     gazdasági viszonyok között áldás egy-egy szerencsétlen vidékre
 7   6, 77 |     talán lesz részünk sok más áldás mellett egy kis országos
 8   7, 48 |       mert a korbács nyomán is áldás fakadhat.~Budapesti Napló
 9   7, 51 |  belõlünk. Ez a meddõ esztendõ áldás lesz még a magyar társadalomra.~
10   7, 60 |  Emberben: sohse volna nagyobb áldás, mint ma, amikor mintha
11   7, 64 |        Dõzsei kötete. Míg élt, áldás volt neki az a hite, hogy
12   7, 187|    elsõ napja. Fakadjon belõle áldás azoknak is, akik e napon
13   8, 15 |       is fogják ütni. Csakhogy áldás nem lesz rajta. Szövetkezhetik
14   9, 128| falunkban. Azóta hull, hull az áldás rögre, zöld vetésre és virágos
15   9, 153|       már a herceg, de egyházi áldás nélkül nem tudott volna
16  10, 71 |        mert nem nyomta a grófi áldás, s mert lakosai nemcsak
17  11, 104|    Tehát (egyik sem különösebb áldás és érdem ugyan): régi nemes
 
 |