Kötet, Rész

 1   1, 115|     Jobb nem emlegetni. Minden versem után bûnbánást érzek. Az
 2   4, 107|     Gyula nem közli le az elsõ versem a „Szilágy”-ban! Ha Both
 3   7, 86 |      Én ellenem pedig egy régi versem két sorát citálja bizonyságául,
 4   7, 86 |     rímeim. Megjegyzem, hogy e versem éppen arra kísérlet, hogy
 5   7, 86 |    keres! Menjünk tovább. Én e versem már régen megtagadtam. Azóta
 6   9, 203|    1896-ban jelent meg az elsõ versem, a zilahi „Szilágy”-lapban,
 7   9, 203|  Asszony volt, egy hozzájutott versem küldte, megfogta a kezemet,
 8  11, 16 |    lesz lelkes védõügyvédem, a versem sem egészen rossz, nekem
 9  11, 38 |       példáját meglengessem.~A versem, melyet egy „Dunántúli”
10  11, 39 |       régen, s vallja ma is. A versem pedig röviden azt jelentette,
11  11, 69 |      emlékezetembõl. Egy kóbor versem mindig adódott neki a köteteimben
12  11, 73 | karácsony óta két verskötetnyi versem gyülemlett össze. A közelebbi
13  11, 97 |    Jánusi víg nap!~Volna nekem versem írnivaló elég, de, akik
14  11, 100|      jó jambusai voltak. Az én versem se volt rossz, tehát azt
15  11, 106|        vágy felé fordul minden versem, a Béke felé…, s azokat