Kötet, Rész

 1   1, 218|           leszünk, hanem mert igen kéjes benne fetrengeni. Ma aztán
 2   1, 269|        telepszik valami sorvasztó, kéjes gyengeség: mámoro­sak leszünk,
 3   1, 278|            hallottuk a megnyugodás kéjes, csendes sóhajtását… Berohantunk…~…
 4   1, 353|           piruló kupléban csak egy kéjes sóhaj hatott, a duettben
 5   1, 549|         csengõ nevetés, rejtelmes, kéjes suttogás, forró sóhajok,
 6   2, 66 |      tenghet még úgy túl a hatalom kéjes érzése, mint tombol az utolsó
 7   3, 110|            a szebb jövendõt: óh be kéjes, be dicsõséges!… Így élni
 8   3, 116|          korcsmai stílusú beszédje kéjes gyönyörûséggel töltötte
 9   3, 164|       nincs. Valóban ezt csak az a kéjes láz magyarázza meg, mely
10   4, 50 |            fagyot, havat, ezeket a kéjes hideg csókokat, s nemsokára
11   4, 78 |            Széll Kálmán lepedõben, kéjes borzongással. Aztán a híres
12   7, 69 | bizonyisten olyan sok ezer érzéki, kéjes, nagy érzés van, melyhez
13   8, 214|       hideg­vérrel veszít, de ezek kéjes gõggel dobják kártyára a
14   9, 164|            idegességbõl és keleti, kéjes ábrándosságból születhet-e