Kötet, Rész

 1   1, 92 |         mi lelkünkért.~Rettenetes tudat a megérdemelt babért megtagadva
 2   1, 278|           az élet, mozgás, érzés, tudat, gondolkozás, önérzet, vágy,
 3   1, 599|      lassan-lassan úrrá lesz ez a tudat. Keressük a szabadulást,
 4   1, 599|        Ránk borul a köd. Haladunk tudat, hit, emlékezés, remény
 5   3, 91 |          néhány agyvelõben a nagy tudat, a nagy világosság, hogy
 6   3, 185|         Minket pedig fölemel az a tudat, hogy immár törekvéseinknek
 7   4, 6  |         ható. Inkább ösztön, mint tudat és mégis teremtõ talentum.
 8   4, 60 |         Ám tudom mégis és izgat a tudat, hogy nagy bûnökkel alszom
 9   5, 63 |         ember érzi, hogy él. De a tudat, hogy az orrom nem ép. Dagadtságát,
10   5, 86 |      sincs jelesei számára~175. A tudat nem ér föl az élet föladataival:
11   5, 169|           francia hadügyminiszter tudat megnyugtatásképpen, hogy
12   8, 172| nótázásában sem színészkedés, sem tudat. De van valami bús igézet,
13  10, 34 |          és magáévá, akkor minden tudat és gondolat: valóság. A