Kötet, Rész

 1   1, 197|         vagyok és melankolista - szóltam én, és szívem nagyot dobbant.~-
 2   1, 197|          nagyot dobbant.~- Uram, szóltam ismét, engedje meg, hogy
 3   1, 245|         Búcsúzáskor barátságosan szóltam hozzá:~- Isten vele, kicsinykém!
 4   2, 58 |     vanitásokról és stallumokról szóltam, méltán elvárhatja, hogy
 5   2, 77 |            Ugyan, Czinege uram - szóltam hozzá -, hát miért szégyenkezik
 6   2, 93 |       akkor. De alighanem igazat szóltam…~Az õsz generális szörnyû
 7 Pot, 3  |        hit, remény és szeretet - szóltam hidegvérrel.~Mellé ültem
 8   5, 60 |         truppja.~Éppen Loute-ról szóltam az imént. Pierre Veber bájos
 9   8, 142|      annak a betegségnek, amirõl szóltam.~Sápadtan, remegve szálltam
10  10, 63 | tájékoztató útamat. „Nem érzem - szóltam ravasz gõggel a Rómában
11  10, 86 |       apacsnyelvérõl szólván már szóltam és írtam egyszer errõl.
12  10, 87 |           komoly emberhez illõen szóltam az útitársamnak:~- Emlékezzék
13  10, 89 |     regény „A Vér városa” volna, szóltam régebben róla, elõtte, s