Kötet, Rész

 1   1, 363|          a Laurence, kiben szinte öntudatlanul mûködik a történet egyetlen
 2   2, 73 |         intelligens ember… Hiszen öntudatlanul benne lakozik a lelkében
 3   3, 105|     munkás!… Fadrusz mester talán öntudatlanul szatírát faragott. Isteni
 4   7, 139|          hiszi Ferrero, hogy Neró öntudatlanul is apostola volt a kereszténységnek,
 5   8, 74 |        bemenne-e a publikum, mely öntudatlanul is nagyon helyesen úgy állapította
 6   8, 123| lehetetlen, hogy csakugyan, talán öntudatlanul, egy új, most születõ színpad
 7   8, 193|           így elmélkedik búsan és öntudatlanul. „Szent Istvánnak örüljön
 8   9, 101|  legtipikusabb. A magyar fajtában öntudatlanul és rettenetesen él egy átok
 9   9, 116|          nemzet - tudatlanul, sõt öntudatlanul. A nemzetiségek váratlanul,
10   9, 136|       gondolatába, - akaratlanul, öntudatlanul, de egy nagy törvény szerint.~
11   9, 192|        rendõrkutyáknak. A tömegek öntudatlanul eljutottak Nietzschéig,
12  10, 2  |        érdektelen, s aki legalább öntudatlanul, ne Prométheusz volna egy
13  10, 34 |           õ is önmagát. És vitték öntudatlanul: a bajokkal teltség, az