Kötet, Rész

 1   1, 171|    Amolyan magatüzétől táplált, ó magyar ember volt, ki odalenn
 2   2, 72 |     emlékezik. Mennyien voltak, ó mennyien!… És mind konok
 3   2, 111|         talentum volna: õ ma az ó és új kontinensek legnagyobb
 4   3, 185|    nyíltan valljátok a frigyet. Ó ez igazán hozzátok méltó
 5   4, 108|     homályos társadalomban ahol ó, jaj, fölöttébb ritkák az
 6   5, 4  |        szeretne! Hogyha élne, v ó n a!…~Baktass tovább a nyirkos,
 7   6, 139|         eszébe Eugénia asszony. Ó császárné volt szegény,
 8   7, 109|      Sándort ábrázoltam, aki az ó vallású néprokonok felszabadítására
 9   8, 92 |        akik Sedant elõrelátták. Ó a franciáknak van elég okuk,
10   9, 45 | leánykájának, a magyar életnek: ó Véletlenség. Véletlenség,
11  10, 34 |        pocakos lények életéhez. Ó, a kóbor exszínész, az izgága
12  10, 95 |        nem volt, mint a Jászié. Ó, én jól emlékszem, mert
13  11, 117|  verseket magamnak. Az Istennek ó testamentumából, melyet