Kötet, Rész

 1   5, 12 |       Bonaparte akkori protektora, Barras, ki a direktóriumnak is
 2   5, 12 |  bánásmódot és szorgalmasan eljárt Barras terített asztalához búfelejtésre.~-
 3   5, 12 |              Egy szép napon - írja Barras - keserûen panaszkodott
 4   5, 12 |         sor, de hát addig, addig…?~Barras türelemre intette, amit
 5   5, 12 |          fogadott. Ekkor így szólt Barras:~- Helyes, barátom. Igazad
 6   5, 12 | magasztalta az asszonyt, úgy, hogy Barras idõszerûnek találta megpendíteni
 7   5, 12 |            bázisra támaszkodhatik.~Barras utánajárt a dolognak és
 8   5, 12 |            engedett a meghívásnak.~Barras, ki jelen volt az ebéden,
 9   5, 12 |        félrevonultak a jegyesek, - Barras már jegyeseknek tekintette
10   5, 12 |           teszi hozzá a maliciózus Barras.~A beszélgetés ilyen intimussá
11   5, 12 |         városban lázongás tört ki. Barras magával viszi Bonapartét,
12   5, 12 |     Nemsokára, nemsokára - felelte Barras - most azonban legidõszerûbb
13   8, 244| Robespierre-t legyõzik s Fouché és Barras XVII. Lajost, mint törvényes