Kötet, Rész

 1   2, 202|       lelkem titokban, magamban. Bántott, hogy a junkerhad összetöri
 2   2, 202|      összetöri Vázsonyi Vilmost. Bántott, hogy Nagyvárad máris elfelejtette
 3   2, 202|      elfelejtette Tisza Kálmánt. Bántott, hogy a zsidók engedik ütni
 4   2, 202|     zsidók engedik ütni magukat. Bántott, hogy a kuruc ruhát öltött
 5   2, 202| behálózza már egész Nagyváradot. Bántott, hogy még a nagyváradi rendõrség
 6   2, 202|         is a reakciót szolgálja. Bántott, hogy már Nagyvárad közgyûlésén
 7   4, 86 |    lehelletemig, az engem sohase bántott meg. Szeretett Õ is engem.
 8   9, 34 |           hogy mikor Victor Hugo bántott bennünket az oláhok miatt,
 9   9, 56 |      akkor, halála elõtt, nagyon bántott bennünket magyarokat, és
10   9, 177|          lírájához.)~Szini Gyula bántott, sértett engem avval is,
11  10, 41 |    Azután egy kis hetvenkedés is bántott: megmutatni, hogy ilyeneket
12  10, 97 |      jött a társuló vágy. Ez nem bántott eddig, de most egyszerûen -
13  11, 39 |       holott mindig megértett és bántott.~Ez a Rákosi Jenõ, ez az