Kötet, Rész

 1   1, 503|       ilyen nevû embert, de az igazit egyik sem találta meg. Mineralógus,
 2   1, 504|        sikert értjük, hanem az igazit. Mert taps még nem volt
 3   3, 25 |      mi már ismerünk, hanem az igazit. Sudermannt nevezhetik sokan
 4   4, 32 |        s a jogbölcsészetet, az igazit, törülték a vizsgatárgyak
 5   6, 33 |      önben örömünk. Laurát, az igazit, tán Laurának sem hívták.
 6   6, 116| beszélnek. Ezek együtt költõt, igazit és nem magyar litteráris
 7   8, 104|     kiostromolni az örömet, az igazit. Nem lesz mindig úgy, mint
 8   9, 83 |  Szatmáron kötötték, miként az igazit sem. Mégse volna okos dolog
 9  10, 34 |       érdeklõ szereplõit, hogy igazit kacaghassunk a majdnem lányrabló
10  10, 34 |       szomjúhozta a várost, az igazit. Oh, mennyire vágyott látni,
11  10, 79 |       leszólta, lejár[at]ta az igazit, a korzikai Napóleont egy,
12  10, 79 |        morálját. Napóleont, az igazit, szidja Tisza, de elismeri