Kötet, Rész

13001  10, 31 |                            hiszen híre van, sokat írt, s ha kell, a pipázásra is
13002  10, 31 |               Mikszáth-könyvekbõl a Mikszáth-embereket s történeteket, s azt mondják:
13003  10, 31 |                     Mikszáth-embereket s történeteket, s azt mondják: történjünk
13004  10, 31 |                         egy-egy írózsenit rejtegetnek, s most hajrá: Mikszáth is
13005  10, 31 |                          bölcsessége a lekomáztatáshoz s olyan tiszta mûvészzsenije,
13006  10, 31 |                                a számvevõszéki elnöké, s egyikük csak hozzájut.~Ny
13007  10, 32 |                              ma már gyûlölnöm kellene, s jobban is gyûlölném, mint
13008  10, 32 |                                 mint a zene mániákusai s arisztokrata õrültjei. Ezek
13009  10, 32 |                          Reinitz dalait nem hallottam. S nekem ma már szöveg nélkül
13010  10, 32 |                            fordítói alig lehetségesek, s a zseniális interpretálók
13011  10, 32 |                   muzsika-szertárt gazdagítóval jöhet. S azt még kevésbé hihették
13012  10, 32 |                              Reinitz, a nem túl mívelt s éppen ezért nem bilincses
13013  10, 32 |                             kezdett az én köteteimben, s büszke vagyok, hogy minden
13014  10, 32 |                                papír helyett zongorára s a Reinitz rekedt hangjára
13015  10, 32 |                               kívánnám, hogy tanuljon, s a muzsikától - az elfogadott
13016  10, 32 |                               nagyon érdemes csinálni, s kétszeresen újat, de meggyanúsíthatót -
13017  10, 33 |                              Lucienne-lelkû Lucienrõl, s én Szapphó és Bilitisz drága
13018  10, 33 |                          oktalan, hetyke férfiaskodás, s az asszonykedvelõ hím esztétáknak
13019  10, 33 |                               enyém, de lebírhatatlan, s én az egynemûek szerelmét
13020  10, 33 |                               ölelésre és öleltetésre, s megbocsátok a szép nõnek,
13021  10, 33 |                              De Lucien nem ezt vallja, s õ nem akarja magát nyomorultnak
13022  10, 33 |                        legérdekeltebb, legfanatikusabb s legrosszabb tanítványai
13023  10, 33 |                           hõsödõbb hõse a gyávaságnak. S a könyv címlapján Wilde-nak
13024  10, 33 |                                épouvanté de lui-même”. S Binet-Valmer regényének
13025  10, 33 |                               aki Nobel-díjat is nyert s egy frivol, fiatal mamáé.
13026  10, 33 |                              Périclés, aki talán görög s Marie Lewinszka, a sokszorosan
13027  10, 33 |                              lengyel doktorkisasszony. S a Vigier-család általában
13028  10, 33 |                          métèque-[e]k társaságában él, s Reginald Lovell, egy Velazquez-arcú,
13029  10, 33 |                                már sokszor ölni magam, s ha a te dicsõséged, a te
13030  10, 33 |                              erõs, mint magáról hiszi, s bár a Maître tudománya nem
13031  10, 33 |                               hetekig a beteg ágyánál, s Batchano, aki szerelmes
13032  10, 33 |                              Lucienbe, mialatt ápolja, s elhiszi Luciennek, hogy
13033  10, 33 |                            eljegyezze magát Marie-val, s a tudósok tudósa már-már
13034  10, 33 |                             leányságát akarta kímélni, s halálosan hisz az õ csodálatos
13035  10, 33 |                                gyászos színházi estén, s elszökteti Lucient. San
13036  10, 33 |                        bejelenti, hogy öngyilkos lesz. S mikor Batchano, akinek Lucien
13037  10, 33 |                        önszerelmével, dicsõségvágyával s legvégül is gyõzelmesen:
13038  10, 33 |                         százszor több Willynek indult, s annyira látszik, érzik rajta,
13039  10, 34 |                               öregember vagyok én már, s az öregségembe nemigen sikerült
13040  10, 34 |                               mint Jókai ibolyaszemei, s jobban, mint Barabás Miklós -
13041  10, 34 |                             mely nem tud úgy haragudni s tombolva rombolni, hogy
13042  10, 34 |                               Gyilkolt a szeretetével, s mert önmagát is érdemesen
13043  10, 34 |                    föllángoljon tõle ismeretlen pora - s önmagunk megkorbácsolásával.
13044  10, 34 |                        dicsõségének magas kõoszlopára, s éhezve, ázva csak az õ dicsõségét
13045  10, 34 |                        olvasott elõször Béranger-sort, s azért él ma is nekünk, mert
13046  10, 34 |                                Napóleon Petõfi nélkül, s a történelemtanároké volna
13047  10, 34 |                              babér a Mészáros fejérõl, s a babéros Petõfi halhatatlanná
13048  10, 34 |                               már nem volt az útjában, s nem kellett félnie tõle.
13049  10, 34 |                               jut, hogy kevés a pénze. S a politikusok, a barátok,
13050  10, 34 |                             hitelezõk, a halhatatlanok s a halandók váltva vonulnak
13051  10, 34 |                                Szolnokig csak készült, s egy Széchenyi István is
13052  10, 34 |                      Azur-Rapide-ot Párizstól Nizzáig. S nem tudok ennél siralmasabbat
13053  10, 34 |                                ötlovas batáron jártak. S ez még kegyetlenség se volna:
13054  10, 34 |                          akként nem hiányoztak, miként s mivel is õ nem érezhette
13055  10, 34 |                             volt ez a verselõ Cassius, s mindnyájunknak meg kell
13056  10, 34 |               teljesíthetetlenül Petõfi Sándor, akibõl s diákos dacból történt tragédiájából
13057  10, 34 |                            mészárszékre, ahonnan jött, s vegye komolyan azt, amit
13058  10, 34 |                          Shakespeare-t akarta olvasni, s a sovány konyhapénzt kellett
13059  10, 34 |                     predesztinációs hitû ember vagyok, s az ilyen „ha”-kat egyidõben
13060  10, 34 |                                más, mint amilyen volt, s nagyszerû milyenségétõl
13061  10, 34 |                               így, csakis így lehetett s lehet kápráznia ma is a
13062  10, 34 |                      civilizáció nem a non plus ultra, s egy társadalmat nem az tesz
13063  10, 34 |                         nyomában jár-e. Kína se kutya, s a sanyargatott India olyan
13064  10, 34 |                               harmadrészben csináltak, s amibõl azóta is vissza-visszacsipegettek,
13065  10, 34 |                          nagyokat csak egyetlenegyszer s csak egyetlenegy idõben
13066  10, 34 |                             Csak a gyermek becsületes, s ha a homo sapiens gondolkozással
13067  10, 34 |                              mint eleven valóságokkal, s ha azt írta, tanácsolta,
13068  10, 34 |                              mindenben, ami érdekelte, s mértéktelen volt az utálata
13069  10, 34 |                          mérnök, ügyes, számító ember, s Deák legjózanabbaknak látszó
13070  10, 34 |                          gyermek nem tudja, mi a láng, s Petõfi Sándor sohase tudta,
13071  10, 34 |                        lángjába csupasz kézzel markolá[s]zni veszedelmes. Ily jó,
13072  10, 34 |                        istenhivõ volt, aki ezt mondta, s Jézus istenségében is jobban
13073  10, 34 |                                jóság nem emberi erény, s olyan, mint a boldogság:
13074  10, 34 |                             azoknak, akiket szeretett, s hogy agyonszerette a barátait,
13075  10, 34 |                             kiváltképpen nagy gyermek, s okvetlenül - miként illik -
13076  10, 34 |                               Szent indulat a bosszúé, s kár, hogy Petõfi sokkal
13077  10, 34 |                                Shelley, Hugo, Béranger s gyönge történeti mûvek aligha
13078  10, 34 |                                csúnya, vad, szeszélyes s önmagának legkevésbé érthetõ
13079  10, 34 |                              benne dolgozó muszájoknak s olvasmányainak ilyen rabja,
13080  10, 34 |                           senki nálunk. Mindent akart, s mindenre erõt érzett magában,
13081  10, 34 |                               utánozni, õ fogja magát, s inkább másféle verseket
13082  10, 34 |                Petõfi-utánzókat Petõfi szidta elõször, s talán a Honderû poétáival
13083  10, 34 |                             emlékezhetett Berzsenyire. S én nem tudom, hogy a mágnásnyaló
13084  10, 34 |                               hogy Petõfire túlságosan s nem alkalmas idõben hatott „
13085  10, 34 |                           megtanulnak, ami nekik kell, s akik okvetlenül meglelik
13086  10, 34 |                            istenét találta meg Petõfi, s nekem jólesik, hogy Heinét
13087  10, 34 |                               is jó Szemere Miklós úr. S Hazucha Ferenc szorgos „
13088  10, 34 |                          általában a katolikus mágnás, s ezt én - mint majdnem négyszáz
13089  10, 34 |                         szomorúan ismerem be. Petõfi - s jól tette a maga idejében -
13090  10, 34 |                        jelentkezett a Petõfi idejében, s hogyne gyûlölte volna õket
13091  10, 34 |                             egész életé, minden emberé s az egész világé. „Megnézem
13092  10, 34 |                               hazáját, a sötét Angliát s… a fényes Franciaországot…”~
13093  10, 34 |                           nagybirtoknak. Van elevenebb s európaibb kicsi hányada
13094  10, 34 |                              népies” ma lett csakugyan s nagyon aktuális: a mai Magyarországnak
13095  10, 34 |                               lépésnek a haladás felé, s szükségesebbnek, mint Franciaországnak,
13096  10, 34 |                            mert túl kell esnünk rajta, s nemigen akad érv a kíméletre.
13097  10, 34 |                                 hogy errõl mi komolyan s kötelességesen beszélünk -
13098  10, 34 |                              tanultabb, de elfogultabb s betegebb a réginél. Nyomorult
13099  10, 34 |                         alkudott, Petõfi nem alkuszik, s Petõfi a forradalomé volt.
13100  10, 34 |                          mondta Petõfi.~*~Petõfi elõtt s Petõfi után még sokáig voltunk
13101  10, 34 |                           szenvedte a maga hím-voltát. S bár tisztaságra törekvõ
13102  10, 34 |                              sok szomszédasszony-dajka s kicsi cselédlányok nem rontották-e
13103  10, 34 |                           alaposabban tudtak, mint ma, s a nõt igen-igen változatlanul
13104  10, 34 |                                volt bizonyosan Petõfi, s egész bátorsággal állítom,
13105  10, 34 |                          Petõfi Sándort, a sárga fogút s ápolatlan körmût?~- Nem
13106  10, 34 |                                nem régen földelték el, s mert Petõfirõl majdnem bebizonyított,
13107  10, 34 |                           nagyon szerette a szerelmet, s itt jön a paradoxon: kerülte
13108  10, 34 |                              minden nõt akart, kívánt, s boldog volt, ha egyetlenegynek
13109  10, 34 |                                utána, mint egy bolond, s ezért dalol több szerelemrõl,
13110  10, 34 |                        látszott a kóbor költõ számára, s Petõfi szerelme e fikcióval
13111  10, 34 |                            amikor Etelka már nem volt, s e szerelembõl immár csak
13112  10, 34 |                              születhettek.~Régi dolog, s még Gyulai Pál is meg tudta
13113  10, 34 |                               szerelmei a királyi gõgû s a maga társadalmában majdnem
13114  10, 34 |                                akkori Magyarországnak, s aligha volna sokkal nemesebb
13115  10, 34 |                              Utálatos ország ez ma is, s egyetlen szerencsénk, hogy
13116  10, 34 |                       üvölthetik oda a cokit. Aki ezer s egy-két év óta itt élt családban,
13117  10, 34 |                            elment, mert nyugtalan volt s mert nem tudta, mit kell
13118  10, 34 |                                tudta, mit kell tennie, s azután, amit tesz, vagy
13119  10, 34 |                              Sándor elõtt, a jobb bõrû s a jobb öltözetû nõket. Hirdették,
13120  10, 34 |                             öltözetû nõket. Hirdették, s ékesen mondták neki, hogy
13121  10, 34 |                                akkor a nemes vármegye, s ez ünneplésre becsõdült
13122  10, 34 |                              olyan gyakori, mint máma. S ekkor történt, hogy az észre
13123  10, 34 |                                 a nagyapja, a szépapja s minden õse hazaáruló volt.~
13124  10, 34 |                             nagy volt a megrökönyödés, s a vármegyei urak, az akkor
13125  10, 34 |                        beszélni? Megmondjuk a grófnak, s akkor az úr holnap már börtönben
13126  10, 34 |                         engedte magát vitézzé üttetni, s aki meghalt, ma se tudjuk,
13127  10, 34 |                          embereknek szörnyû kíméletlen s majdnem alvilági gõgje ez.~
13128  10, 34 |                           prefektusa beadja a derekát, s elbocsátja a lyányát.~Borzasztóan
13129  10, 34 |                             volna alaposan néhányszor, s talán ez használt volna
13130  10, 34 |                         elvégeztetett Júlia mivoltában s abban a hajszás, sóvár,
13131  10, 34 |                               még hevesebben óhajtotta s akarta benne és általa az
13132  10, 34 |                         legszerencsésebb házasodóinak, s Petõfi nagyon hitte, hogy
13133  10, 34 |                                komoly emberek szoktak, s komoly ember számába menni:
13134  10, 34 |                                 de Párizson keresztül, s franciául tanul nagy hévvel,
13135  10, 34 |                         leglángolóbb Petõfi-verseknek. S mikor Júlia már elhitette
13136  10, 34 |                          kellene cibálni az egész kort s minket ezúttal érdeklõ szereplõit,
13137  10, 34 |                             önszemélyét elõször Petõfi s romantikusan szörnyûséges
13138  10, 34 |                              boldognak, habár kétségei s keserû izgalmai hamarosan
13139  10, 34 |                              kételkedett és búsongott, s õ Júliával aligha bírta
13140  10, 34 |                                mind a ketten egyformán s gyorsan kívánkoztak az emberek
13141  10, 34 |                           Hiúsága révén még Pest elõtt s pesti szerény életük kezdetén
13142  10, 34 |                             hogy õ Petõfihez tartozik, s hogy mindennek így kellett
13143  10, 34 |                         dolgozik, fut, tanul, tárgyal, s vigasztaló verseket ír a
13144  10, 34 |                         közölteti, társaságokba viszi. S mert az idõk kezdenek elektromosak,
13145  10, 34 |                        uszítottként. Ingerlékeny lesz, s õ, aki a kétségbeesést tartotta,
13146  10, 34 |                        nyugalomért keresi a feleséget, s aki megveti a különösködõ
13147  10, 34 |                             Most igaztalanul támad meg s hálátlanul egy régi barátot,
13148  10, 34 |                         ambíciók, melyek sohse voltak, s Júlia nélkül sohse lettek
13149  10, 34 |                     vállalkozásai, elkeserítõ kudarcai s félgyõzedelme mind Júliáért
13150  10, 34 |                          gyámolításra szorult szüleit, s Júlia nem titkolja, hogy
13151  10, 34 |                              pár. Júlia gyermeket vár, s nem nagy örömmel várja,
13152  10, 34 |                                mint valaha az asszony, s Petõfi immár nemcsak biztatásra,
13153  10, 34 |                           vissza. Petõfi nem alkuszik, s nem alkudott: csúfolták,
13154  10, 34 |                             verseiben szeret meghalni, s megmutatta, hogy az igazi
13155  10, 34 |                     törik-szakad forradalmár voltától, s nem meri hinni, hogy a forradalom
13156  10, 34 |                               Louis Blanc olvasásánál, s ilyenkor hisz - persze -,
13157  10, 34 |                                republikánus, mert a re[s]publikának nem az a fõ jelszava,
13158  10, 34 |                    világszellem fejlõdését, haladását, s ez istentagadás. Én ellenben
13159  10, 34 |                         követem dicsõséges nyomdokát.”~S ehhez a Petõfihez írta 1844
13160  10, 34 |                              sok volt a forradalomból, s jó volna, ha Petõfi csillapító
13161  10, 34 |                               Siratnivaló komolysággal s bolond-szép buzgalommal
13162  10, 34 |                        önmagammal akarok békében élni, s nem a világgal.”~Csodálkozik,
13163  10, 34 |                        egyforma szerelmi szereplésével s egész nyugtalan életével.
13164  10, 34 |                             forradalom meghõkölésének, s még szentebbül hiszi, hogy
13165  10, 34 |                                parázsból a gesztenyét. S mikor a Batthyány-kormányt
13166  10, 34 |                Batthyány-kormányt kinevezték, Petõfire s néhány zabolázhatatlan társára
13167  10, 34 |                                nem volt többé szükség. S Petõfi csak késõn kellett
13168  10, 34 |                             nem volt itt õrajta kívül, s õ azért volt forradalmár,
13169  10, 34 |                                Petõfi forradalmárságát s páratlan internacionalizmusát.
13170  10, 34 |                         páratlan internacionalizmusát. S egyéniségére és poézisára
13171  10, 34 |                               nem is lehetett másként, s õ azokat a németeket szerette
13172  10, 34 |                                úgy haragudott, utazott s mart, mint Heine. Úgy fájlalta,
13173  10, 34 |                             emlegetett, fiatal tüdõvel s gyermekes rajongással fújta
13174  10, 34 |                             egy kényszerû rítusa volt, s õ nem is a népet, hanem
13175  10, 34 |                                 kihasználta, megalázta s elrúgta. Ezt teszi vele
13176  10, 34 |                               színlelõ formában ma is, s ma nem mehet síró, szegény,
13177  10, 34 |                             mert generózus, mert ágál, s mert tudatlanul is fölér
13178  10, 34 |                                adott Petõfinek semmit, s amit adott, színlelt kölcsön
13179  10, 34 |                              már minden elvégeztetett, s ha nagyon és hidegen elmélkedünk
13180  10, 34 |                      kidélibábozta magát, elragyogott, s a többit nem volt volna
13181  10, 34 |                                volna érdemes megvárni.~S a huszonhét éves, kamasz
13182  10, 34 |                           kitomboltatták minden dühét, s félek, hogy nem bírta volna
13183  10, 34 |                            Zoltán egy-kétórás korában, s ahogy a Zoltán fiú világra
13184  10, 34 |                                a magyar titkok titkát, s érzem, érzem, hogy ez örökre
13185  10, 34 |                           nekünk, értünk, éppen értünk s éretlen, ifjúas szeleskedésünk
13186  10, 34 |                            vízzel oszlatott megigézés, s akiknek érdekükben állott,
13187  10, 34 |                              volt õ önmaga számára is, s ami valami szomorúan keveset
13188  10, 34 |                               csodát látott mindenben, s nagy szerencsénkre a próféták
13189  10, 34 |                           vallotta, hogy minden csoda, s hogy a csodák e légióját
13190  10, 34 |                              csak a Petõfiéi lehetnek. S amit pedig úgy látott, csak
13191  10, 34 |                             titkok titka itt bíborlik, s valahol itt kellene keresni
13192  10, 34 |                           kedve a rejtelmes Mindennek. S Petõfi csak azért nagyon
13193  10, 34 |                              teljesen semmit se lehet, s kiváltképpen nem a nagyon
13194  10, 34 |                            alig különböznek egymástól, s hogy minden embert ki-ki
13195  10, 34 |                             undorodik a hon nagyjaitól s a tökéletes boldogságot
13196  10, 34 |                             sok boldogság-hit kellene, s egyikbõl sincs sok. Már
13197  10, 34 |                           pillanat-elhatározások hõse, s az a Petõfi, [aki] megfizeti
13198  10, 34 |                  összegabalyodott dolgokba bolondulni, s nem csoda, hogy Petõfi megzavarodott.
13199  10, 34 |                              nagyon megcsalta az élet, s nagyon megcsalta õ is önmagát.
13200  10, 34 |                             rázta a saját bátorságától s a már biztosra vett nyaktöréstõl
13201  10, 34 |                          Petõfivel mi van, és mi lesz, s kinek volt itt akkor ideje
13202  10, 34 |                              volt e korszaknak Petõfi?~S a nagyszerû önáltatások
13203  10, 34 |                             hamar végezzen el mindent, s hogy ne legyen belõle megalkuvó.
13204  10, 34 |                                az õ vére hasonló volt, s akik tudnak ölni, élni és
13205  10, 35 |                               SHAW BERNÁT: „THE DOCTOR’S DILEMMA”~A Magyar Színház
13206  10, 35 |                          embere, boszorkányféle ember, s többet vesz el, mint ad.
13207  10, 35 |                              az új mûvésztípus õsapja. S most, hogy az Orvosokat
13208  10, 35 |                                ezt feltûnõen titkolja, s hogy az ellenkezõjét írja
13209  10, 35 |                             hogy nincs türelme önmagát s csak bennfentes intellektusok
13210  10, 36 |                            választófalakat az újságíró s a másfajta író között, de
13211  10, 36 |                            amilyenek nem tudnak lenni, s áhítnák kortársaikat s utódjaikat
13212  10, 36 |                                 s áhítnák kortársaikat s utódjaikat visszatartani
13213  10, 36 |                           Azonban, azonban: az erkölcs s a szexuális viselkedés félig
13214  10, 36 |                             részben gazdasági jelenség s egynegyed részben osztályozhatatlan
13215  10, 36 |                               a maga körültes eseteit, s voltaképpen nem is errõl
13216  10, 36 |                              csöppet, hogy sohse volt, s ma sincs pornográfia. Ami
13217  10, 36 |                          szexuális életnek olyan képét s magyarázatát, mely az irodalomhoz
13218  10, 36 |                            becsülök ezer meg nem írott s nem olvasandó erkölcsös
13219  10, 36 |                                 az angol Ausztráliában s a déli Afrikában. Bizony
13220  10, 36 |                      zsarnokabb lesz a szerelmi inger.~S az irodalom, mely mindig
13221  10, 36 |                      tönkrement nagyúr sorsát viselni, s szépen áttelepszik oda,
13222  10, 36 |                          vonzza az õ új polgárosítóit, s az északi afrikai birodalmat
13223  10, 36 |                               készülõben van már a mai s még helyesebben jobban mondva:
13224  10, 36 |                             hivatását be kell töltenie s Franciaország azért nem
13225  10, 36 |                             természetes, kijelölt úton s egy bevégzett és Európában
13226  10, 36 |                            annyi mohamedán alattvalója s vazallusa Franciaországnak,
13227  10, 36 |                         belefúlt.~Szóval Franciaország s a francia nép igaz, született
13228  10, 36 |                             fontos ország volt régóta, s lesz még jobban mostanában
13229  10, 36 |                        Franciaország szelleme nevelte, s ha az újtörök rezsim ezerszer
13230  10, 36 |                              katonanevelésre, irodalmi s mûvészeti irányokra Franciaország
13231  10, 36 |                             úgyis elbarbárosodó Európa s eleurópaiasodó Ázsia helyett
13232  10, 36 |                                 mint a köztudatban él, s a Szahara is lehet még valamikor
13233  10, 36 |                   Franciaországra, itthon már kifáradt s elhasznált zsenialitására
13234  10, 36 |                            megy, Afrikába, új kúltúrát s új epokát csinálni.~Pesti
13235  10, 37 |                              kulacsából. Úgy gondolom, s némi jussal, hogy Csokonai
13236  10, 37 |                         elégnél több valaki önmagáért, s nemigen köszönhet valamit
13237  10, 37 |                          világosan, voltaire-ien tudta s vallotta kiválóságát (magyarságát),
13238  10, 37 |                               világ~Pompás maradványit s ezeknek~Sírja fölött az
13239  10, 37 |                          láttam, az Albion~Barlangiban s a német erdők~Bérceiben
13240  10, 37 |                              le e bátor, új aforizmát. S írt hozzá egy harminchat
13241  10, 37 |                        bátorsága, mint Maday Gyulának, s így az embernek kárhozatosan
13242  10, 37 |                              tudott, nem tud magyarul, s Csokonaihoz semmi joga vagy
13243  10, 37 |                                is Csokonait, szegényt, s merik állítani, hogy nyelvmûvész
13244  10, 37 |                            persze nyelvgazdagító volt, s hogy a nyelygazdagítás helyes
13245  10, 37 |                                tájszavakat fölkarolni, s idegen szavakat magyarokká
13246  10, 37 |                                jó szívvel a figyelmét, s hadd tilinkózzon a fiú,
13247  10, 37 |                               Csokonai ellen vétkezik, s ha nem Dóczi nyomában jár.
13248  10, 37 |                      Csokonai-vers egyik strófája ez, „s ez a vers így zihál 6 strófán
13249  10, 37 |                             néhány még a kis füzetben, s engedtessék meg, hogy mosolyogva
13250  10, 37 |                               Balassáéktól, kurucéktól s Csokonaitól ösztö­nöztettünk.
13251  10, 37 |                            énekese, korának európéerje s a legmagyarabb kultúrember.~
13252  10, 37 |                               énekét énekli meg Vitéz, s Maday ezt írja: „természetesen
13253  10, 37 |                            bûbájos” éneke is változik, s kétezer évvel ezelõtt a
13254  10, 37 |                            csalogány sem tudott annyit s úgy, mint ma?)~„El volt
13255  10, 37 |                          Csokonai, nem szorul senkire, s válaszoljon íme a tanár-esztétikusok
13256  10, 37 |                             Miért,~Mért gondolkozom én~S mért képződök, habozok,~
13257  10, 38 |                              világon, de kedves könyv, s az ára két korona. Írta
13258  10, 38 |                          Merészt sikerült megtalálnom, s módomban van helyette elmondani
13259  10, 38 |                          gyõztünk, de törököt fogtunk, s úgy látszik, hogy nem csináltunk
13260  10, 38 |                            hogy nem csináltunk semmit, s amit kivívtunk, azt majd
13261  10, 38 |                           politikai röpirat jelent meg s egyetlen igazi tudós könyv
13262  10, 38 |                                versek, de az dobja rám s Halasy Imrére az elsõ követ,
13263  10, 39 |                            MAGYAR NYELV?~Van Budapest, s úgy állítják, hogy van egy
13264  10, 39 |                             hozzá, de ez nem bizonyos, s példának okáért én se tudtam
13265  10, 39 |                           szavainkat akkorra kiirtják, s lopnom fog kelleni egy hatalmas
13266  10, 39 |                     akadémuskodás[?] kerülni a dolgot, s nem nevezni nevén a gyermeket,
13267  10, 39 |                         megjavítani. Kettõs volt a baj s a baj oka: Nyugatról jöttek
13268  10, 39 |                            jöttek hirtelen a fogalmak, s az akkor intelligensnek
13269  10, 39 |                       jobbágyot, és nem történt semmi, s az íróság, a nyelv sorsa
13270  10, 39 |                             csodálatosan még ma is él, s ma talán még kevesebbet
13271  10, 39 |                              nem ismerték a parasztot, s azután jött a zsidó, akitõl
13272  10, 39 |                               más nyelvekbõl fordított s csak néha komikusan magyarkodó
13273  10, 39 |                           kezdték, Balassáék, Csokonai s jómagam is iparkodtam régi
13274  10, 39 |                              ide száz-kétszáz gyönyörû s külön magyar szót, elhessegettük.
13275  10, 40 |                         eleddig nem tudta, hogy ember, s a gaz: a mi egész magyar „
13276  10, 40 |                      politikusok lecsüggesztett fejjel s talmudi búval beletörõdni,
13277  10, 40 |                               élni, fõképpen magyarul.~S itt, ahol minden megértésre
13278  10, 40 |                              sztrájkkal, amerikázással s nem tudom mivel fenyegetõznek
13279  10, 40 |                           Örülnek a szülõk, a nebulók, s legjobban örül a hivatalos
13280  10, 40 |                          Kelet-Európában is gaz marad, s az ember mégiscsak mindenütt:
13281  10, 41 |                              kezdek nagyon az enyémnek s féltenivalóan Ady-könyvnek
13282  10, 41 |                      kikívánkoztak a líra fegyházából, s távoli mezõket akartak látni
13283  10, 41 |                         utálnak vagy megszoktak. Ekkor s így vált fontossá, enyémmé
13284  10, 42 |                                apró dolgoknak a gyûjtõ s vajmi örökre elrejtõ szállás-alkotmánya,
13285  10, 42 |                            elrejtõ szállás-alkotmánya, s nem más. Én a múltkor azt
13286  10, 42 |                            mert kultúrájuk idegen volt s õk maguk magyarosan urak
13287  10, 42 |                               õk maguk magyarosan urak s távolélõk az igazán magyarul
13288  10, 42 |                             csak beszéltek, nem írtak, s mikorra nyelvújítás, társadalmi
13289  10, 42 |                               volt egy mûmagyar nyelv. S ma már nem lehet a dolgot
13290  10, 42 |                            eltorlaszolta a fogalmakat, s mert ma már egyikünk sem
13291  10, 42 |                             egyikünk sem tud magyarul, s nemsokára az annyira és
13292  10, 42 |                               magyar szógyûjteménybõl, s meg­erõsítését [akartam]
13293  10, 42 |                             mementónak talán beválnak, s hátha szerencsés tollú emberek
13294  10, 43 |                                Molnár Ferenc színpada, s kezd érdekelni általában
13295  10, 43 |                           majdnem bámész rabja lettem, s e gyöngeségemért ma se pirulok.
13296  10, 43 |                        hirdettem amaz említett idõben (s hirdetném ma is, ha egészségem,
13297  10, 43 |                              nyolcvan író lakik benne, s hogy nyolcvanszor többet
13298  10, 43 |                             adhatna, mint ad. Fölsülne s fölsül az a rosszindulatú
13299  10, 43 |                          rosszindulatú valaki, aki itt s e bizarr mondásban valami
13300  10, 43 |                          szelekció-törvénye uralkodik. S én volnék az elsõ, aki üvöltve
13301  10, 43 |                           valakit, aki bármely nyelven s bármikor korszakosat vagy
13302  10, 43 |                           muszáj volt, hogy megterhelt s megviselt lelkébõl virágosan
13303  10, 43 |                              neki legalább két regénye s legalább húsz novellája,
13304  10, 43 |                               az ember, nem okvetlenül s mindenki elõtt szimpatikus,
13305  10, 43 |                             számító, közeli hódolóinak s értõ és megbocsájtó, távoli
13306  10, 43 |                               emberi életrevalóságának s kitûnõségének hódoló, tiszta
13307  10, 43 |                               dobog a szíve veszettül, s nincs nálánál szerencsétlenebb,
13308  10, 43 |                             legkényesebbek elismerését s talán-talán a kinevetett
13309  10, 43 |                                 minden rögtönös sikert s minden legendásabb, apostolibb
13310  10, 43 |                              elõkelõ páholyos senkinek s a mániákus esztétának. Ez
13311  10, 43 |                                Molnár Ferenc színpada, s ez az a Molnár Ferenc, aki
13312  10, 43 |                        Szerencsének nincs állandó fia, s ilyen Niagara fölötti kötéltánc
13313  10, 43 |                        kívánnám, hogy csinálja tovább, s hogy kikerülje azt a tragikus
13314  10, 43 |                                a budapesti írótalentum s a poéta között támadhat.
13315  10, 44 |                                nyomorúságaiban variált s tûrés-bírásaiban ugyanazon
13316  10, 44 |                              minden oldalról söprik át s be a szemetet, semmi sem
13317  10, 44 |                               szerencsétlen országnak, s szövetkezve és dúlva jóformán
13318  10, 44 |                                ma is.~Jó tanítványokra s atyafiakra találtak persze
13319  10, 44 |                                magukat Magyarországnak s a szent magyarság nevében
13320  10, 44 |                                volt forradalmi ország, s amikor az urai csináltak
13321  10, 44 |                          fölszabadulni. Meggyülekezett s nem tétlenségre szánt erõk
13322  10, 44 |                                a magyar börtön falait, s már hatalmas nyílások isszák
13323  10, 44 |                              az ellenség itt benn van, s hogy evvel az ellenséggel
13324  10, 44 |                              föltartóztatni nem lehet, s Magyarország önkéntes számûzöttje
13325  10, 44 |                                hite és ereje él bennük s az új, robbanó Magyarország
13326  10, 46 |                      egészségre és kedvre szert tenni, s ez még mindig s legfontosabb
13327  10, 46 |                           szert tenni, s ez még mindig s legfontosabb irodalmi. tervem.
13328  10, 46 |                              ez ellenõrizhetõ számokat s az örömet, hogy a magyar
13329  10, 46 |                             hamarosan kelni.) Ha élek, s ha meg nem undorodom véglegesen
13330  10, 46 |                               gyógyulás csodáját várom s azután majd elválik minden
13331  10, 47 |                              íródik itt Arany Jánosról s annak is csak egy költeményérõl,
13332  10, 47 |                              illik,… késõ a madárnak…, s nõnek az árnyak. Valljuk
13333  10, 47 |                        engesztelni a csúnya harcteret, s tömjénezni a magam módján
13334  10, 47 |                               hitvány népe közé állnék s nem buzogánynak használnám
13335  10, 47 |                            aranyálma”, nagyon nótárius s uraknak - lelke ellenére -
13336  10, 47 |                           véletlen rátalálás valamire, s ezért jobb, különb Toldinál
13337  10, 47 |                            ezért jobb, különb Toldinál s minden más fölpukkasztott
13338  10, 47 |                                géniusz itt résen állt, s nagyon helyesen meggátolta
13339  10, 47 |                     egyetlenegy hatalmas balladát írt, s ez a balladai szabályoktól
13340  10, 47 |                      akkortájban az Arany János lelke, s õ is magyarázni szerette
13341  10, 47 |                               nyelv, a magyaros beszéd s a tulipános ládának nagyon
13342  10, 47 |                          fõképpen saját buzduló ereje, s ezért ment mindig nagyon
13343  10, 47 |                             sorok melegek, muzsikásak, s perfekt rímeik alázengenek
13344  10, 47 |                          tartalomnak? Csak a „kisebb”, s ez öli meg, ez a „kisebb”,
13345  10, 47 |                                 hittebb, becsületesebb s a maga idejébe beillõbb,
13346  10, 47 |                              Azonban nem vagyok tanár, s örülök, ha a leglehetetlenebb
13347  10, 47 |                              nem szégyenelte, hogy él, s önmagáról merészelt vallomást
13348  10, 47 |                         ahogyan hatott, nem akarhatta, s nem érdemelte, ez is bizonyos.
13349  10, 47 |                                lírának elfajtázása[!], s Arany János boldogabb ember
13350  10, 47 |                          Budáék által, de önmaga által s önmaga belsõ eposzaival
13351  10, 47 |                                 puritán, magyar ember, s esetleg - boldogtalan volt.
13352  10, 47 |                                Arany Buda király volt, s önlelkében támasztott egy
13353  10, 47 |                        támasztott egy irigyelt Etelét, s evvel megölette magát. De
13354  10, 47 |                               magát. De az etelei álmú s olykor erejû Buda királynak,
13355  10, 47 |                             minden hódolat megadassék. S hogy az õ nevében, az õ
13356  10, 47 |                                 Mi várt volna irtásra, s mi adott volna forradalmi
13357  10, 47 |                             forradalmi reakcióra okot, s mi csinálta volna meg a
13358  10, 47 |                             létezés: változás és harc, s, istenem, ki tudja, talán
13359  10, 47 |                           barátaim szinte valamennyien s a legháborúsabb napokban
13360  10, 48 |                               mint a Halál, a Szerelem s az Élet (mind nagybetûvel).
13361  10, 48 |                           szerettem volna megkísérteni s megfogni a szerencsét. Amim
13362  10, 48 |                             nem volt átváltható érték, s muszájból lírai verseskönyvekké
13363  10, 49 |                         harmadik napon jut el Pestrõl, s gondolom, hogy innen Budapestre
13364  10, 49 |                              az irgalmatlan országban, s bárcsak a valóban keleti
13365  10, 49 |                              Magyarország volna Kelet, s nem az egész.) Küldönccel
13366  10, 49 |                            nyomorult, külváros-részben s a pompás, pa­lotás, káptalansoron.
13367  10, 49 |                             veszedelmes emberek közül, s ennek a bõrén vett példával
13368  10, 49 |                              például[,] néhai Wolafka, s a manó tudja, kik még.~A
13369  10, 49 |                              nem gondolt komoly bajra, s neki is tartania kellett
13370  10, 49 |                                mondott, de szeretettel s bátorítva nézett néha reám,
13371  10, 49 |                            bátorítva nézett néha reám, s látszott az is, hogy élvezi
13372  10, 49 |                          reszketõ hangon megnyugodott, s én pedig hiába föllebbeztem,
13373  10, 49 |                               jeles esetet felsorolni, s talán majd egyszer megteszem,
13374  10, 49 |                             intelligens, valaki ember, s egy kinyomtatandó plakát
13375  10, 50 |                               nem volnánk, az emberrel s az emberi civilizáció sok
13376  10, 50 |                                alatt, hogy gondolkozik s - Nietzsche módján acélozva
13377  10, 50 |                                veszedelmes megsértése, s azóta a tradícióknak úgyszólván
13378  10, 50 |                        nadrágot kívül viselõ valaki -, s kimondták szótöbbséggel,
13379  10, 50 |                         asszonykérdést el nem üthetik, s el nem szabad ütni. Amíg
13380  10, 50 |                         visszatartjuk, hogy velünkmenõ s hozzánk méltó és tartozó
13381  10, 50 |                                addig nyitott seb marad s egyre gennyesedõbb az emberiség
13382  10, 50 |                      tisztelték, mint a mai demokrácia s a mostani demokráciának
13383  10, 50 |                             kétségbe ne essék a gyönge s nagyon hivõ ember: Curie
13384  10, 50 |                              Noailles grófné, Séverine s a többiek vérszemet kaptak
13385  10, 50 |                           bajban van, nagy bajban van, s ezen mulatnunk illik egyelõre
13386  10, 50 |                            akik asszonypártiak vagyunk s az öntudatos asszonyoknak
13387  10, 50 |                         fizikuma aránylag megkíméltebb s jobb a mi hajszolt fizikumunknál.
13388  10, 50 |                                aránylag, mint a miénk, s egy csomó dolgot tudnak
13389  10, 50 |                          dolgot tudnak úgy, mint mink, s egy csomó dolgot, emberit,
13390  10, 51 |                              Egy miniszter rosszkedvû, s valami vicinális megkerülésre
13391  10, 51 |                          polgárt, a polgár a parasztot s a paraszt a kutyát. Valahogyan
13392  10, 51 |                      Valahogyan így hangzott ez a régi s nagyon magyar vicc, de a
13393  10, 51 |                               parlament nem változott, s ilyenformán a régi viccek
13394  10, 51 |                       nemrégiben muskulusait mutogatta s ígérgette egyik erõs honatyánk.
13395  10, 51 |                               az auvergne-i zsákhordók s minden cirkuszban a birkózók
13396  10, 51 |                     legértékesebb erõinket összeszedni s vitázó és termõ munkába
13397  10, 51 |                        parlamentnek nem fáj az ország, s ez az ország még mindig
13398  10, 51 |                               élete, privát mulatsága. S a legkeserûbb pedig az,
13399  10, 51 |                               parlamentet, jobb rendet s új politikát rendeljen magának.~
13400  10, 51 |                            urak megtalálták önmagukat, s hogy életük szerint való
13401  10, 52 |                             lakosú Budapest csodájáról s lemoshatatlan, véres bûnérõl
13402  10, 52 |                                nõtt váratlanul nagyra, s való az is, hogy véres áldozatokkal
13403  10, 52 |                            város csak így születhetik, s Budapestnek legalább ilyen
13404  10, 52 |                      Budapestnek legalább ilyen naggyá s ilyen várossá kellett válnia,
13405  10, 52 |                                különben jaj volt volna s lenne nekünk. Nem sok esztendeje
13406  10, 52 |                             akart születni megszökött. S minden alapult és alapuló
13407  10, 52 |                                a tenger eléri Párizst, s csak a Montmartre púpja
13408  10, 52 |                             csak már magukban jelentik s ígérik Magyarországot. Itt
13409  10, 52 |                         átlépte a Tiszát, a nyomorúság s a nem-magyarság hullámai
13410  10, 52 |                                rendezhetnek naiv körök s okos érdekcsoportok, ez
13411  10, 52 |                               ez semmi. A város város, s a városnak külön és különös
13412  10, 52 |                               hogy lássa: Magyarország s a magyarság voltaképpen -
13413  10, 52 |                             sok, de vannak, számítanak s - magyarok. Ez egyszerre
13414  10, 52 |                                 kiváltságos magyarjai, s akiknek a városok fejlõdése:
13415  10, 52 |                           politikának és a hatalomnak, s még Marat is kedves tudott
13416  10, 52 |                            akiktõl akármilyen nyelvûvé s rangúvá válhatott volna
13417  10, 52 |                                csinált nemzetiségekkel s a magyar falvak paraszt­
13418  10, 52 |                             meg tudta állani a helyét, s vétót mondott szükséges
13419  10, 52 |                           nincs szervezhetõ mezei had, s már a legkulturátlanabb,
13420  10, 52 |                                a demokrácia, a kultúra s ha úgy tetszik - a magyarság
13421  10, 53 |                            hûhó-estélyt. Mert így van, s így volt mindeddig Párizsban
13422  10, 53 |                        céljából, valóságos udvari bált s fogadtatást rendeztek azok
13423  10, 53 |                           kétféle társaságot teremteni s hajbakapatni egy vendéglátó
13424  10, 53 |                               Rómában is vége szakadt, s a nagykövet urak talán nem
13425  10, 53 |                         udvarképes”-eit. A restauráció s a császárság korából merített
13426  10, 53 |                          Faubourg-St.-Germain elõkelõi s a hatalmas bugrisok. Nagyon
13427  10, 53 |                                ostoba helyzeten. Végre s végül: egy - bár kényszerûen -
13428  10, 53 |                         demokratáival, pénzkirályaival s polgár-õrgrófjaival, minthogy
13429  10, 53 |                             gróf Széchen kinevezésekor s éppen sir Francis Bertie
13430  10, 53 |                         királynak nagyon kedves embere s különösen Franciaország
13431  10, 53 |                               de a polgári egyletekben s munkáskaszinókban döntik
13432  10, 53 |                                 betolakodott vendéget, s ma már a nagykövetek csak
13433  10, 53 |                            számítanak Franciaországban s többé-kevésbé mindenütt,
13434  10, 53 |                         lehessen a Maria Antoinette-et s más miegymást ma se felejtõ
13435  10, 53 |                                 A nagykövetek, követek s diplomaták alkonyatán állunk,
13436  10, 53 |                              ad majd kárpótlást bõven, s a társadalmak majdcsak meglesznek
13437  10, 54 |                               szeretni, de nem szabad, s nem lehet meg nem bámulni.
13438  10, 54 |                              leggazdagabb életet élte, s annyira Jókai-hõs volt,
13439  10, 54 |                             magyar földön az õ gyakori s szokatlan bátorságait.~Apponyi
13440  10, 54 |                          fiatalnál fiatalabb, beszélni s magáról beszéltetni tudó
13441  10, 54 |                            Apponyi nem ismeri önmagát, s Apponyit kevesen ismerik:
13442  10, 54 |                             nemes, kálvinista Jókainak s Jókai-fantáziának a teremtménye,
13443  10, 54 |                             ismerhette az Apponyiakat, s ilyenformán kiforgatta õket
13444  10, 54 |                              Albert végig nem csinálta s csinálhatja Jókai minden
13445  10, 54 |                                 hasznosabbá, alkuvóbbá s vidámabbá tenni, de Apponyi
13446  10, 55 |                       operettnél, az orosz táncosoknál s az olasz énekeseknél tart:
13447  10, 55 |                       legemlékezetesebb, legtipikusabb s egymással mulatságos rokonságban
13448  10, 55 |                            álló. Porto-Riche, Bataille s Bernstein majdnem szóról
13449  10, 55 |                               darabot csak olvashatta, s aki Porto-Riche-t meghatóan,
13450  10, 55 |                               mutatni, egészen görögöt s mégis mait. A színpadról
13451  10, 55 |                         unalmas szerelmi drámát kapunk s azt a fájdalmat, hogy a
13452  10, 55 |                              senkifi, saját boldogsága s élete árán szerzi vissza
13453  10, 55 |                             vissza az anyja szeretõjét s illúzióját, ez magában emberi
13454  10, 55 |                             Bataille nem bízott benne, s annyi mindennel sujtásozta,
13455  10, 55 |                             leányokat gyújtanak lángra s tizenhat éves fiúk, akik
13456  10, 55 |                               már a határokat elértük, s ha nem tudnak mást, legalábbis
13457  10, 56 |                               emberei (sokan meglátták s megmondták ezt már) hamarabb
13458  10, 56 |                           bármely más társadaloméinál, s ennek ezer okát az ördög
13459  10, 56 |                         serlegnek egy különös, szomorú s mégis vidámságos példázat-esete
13460  10, 56 |                            megnyílnak a hátulsó sorok, s ma Magyarországban a legfelségesebb
13461  10, 56 |                      demokrácia. Nyilván bánnivaló ez, s elsõ pillantásra is az embernek
13462  10, 56 |                          törnek ki, amikor õk akarnak, s egy narancsfával hamarabb
13463  10, 56 |                              utánunk a kaktuszokat is, s annyi bizonyos, hogy hamarosan
13464  10, 56 |                                Ha van zsidóveszedelem, s ha csakugyan védekezni kell,
13465  10, 56 |                            korára törnie kell a fejét, s ki kell játszania azt az
13466  10, 56 |                             veszedelem (még becsületes s látszóan okos balgák is
13467  10, 56 |                        legbrutálisabb, leggazdálkodóbb s mégis legszeretnivalóbb
13468  10, 56 |                           sokezres holdnyi birtokokon, s fölfalja a zsidóproblémát
13469  10, 56 |                         majdnem orvoskézre kívánkozóan s operációt érdemelten bámulom
13470  10, 56 |                         gondolat a katolikus gondolat, s itt, e ma még feudális Magyarországban
13471  10, 56 |                               klerikalizmus nem mozog, s ha ötven év mulva is lesz
13472  10, 56 |                               még magyar Magyarország, s Debrecent nem fújja el a
13473  10, 57 |                               tanulmányok”: igazán sok s elõremondhatóan beválthatatlan
13474  10, 57 |                             lenne az én vallani valóm, s - hogy nemjó barátaimnak
13475  10, 57 |                            ember akart lenni a talpán, s a titkok fellegvárát akarta
13476  10, 58 |                          hosszú és gyanús birtokpörét, s beiktatott az ország telekkönyvébe
13477  10, 58 |                          elegendõ elemózsiát rakatott, s elindult azzal, hogy most
13478  10, 58 |                         bíróság legnagyobb kapuja elé, s ezzel a makacssággal meg
13479  10, 58 |                        vagyonnal a hatalom, a becsület s az a rakott tarisznyányi
13480  10, 58 |                              történelmi elemózsia van, s egyéni birtokpör helyett
13481  10, 58 |                             személye csalt ki belõlem, s amely félig ötlet, de másik
13482  10, 58 |                                kétségtelenül magyarok, s amelyek a legedzettebb,
13483  10, 58 |                          megnemesmagyarodott svábokkal s szabad spekulációkra szomjas
13484  10, 58 |                                 vezérének vállalja õt, s õ úgy viselkedik, mint vezér,
13485  10, 58 |                        jegyzõket, a mindenféle papokat s az olyan zsidókat, kiknek
13486  10, 58 |                        Barátkozik pápista püspökökkel, s elkedvetleníti saját püspökének,
13487  10, 58 |                            Dezsõnek a megválasztatása, s mivel már nem lovagol a
13488  10, 58 |                             golyó és akasztófa nélkül, s ez a megszólalása íratta
13489  10, 58 |                            õreá nemzetváltó szerep jut s õ ugyanaz a Tisza, aki a
13490  10, 58 |                      kerülhetnének ebben az országban, s ne is kerüljenek, habár
13491  10, 58 |                                jobbágyfattyakat ismeri s a mai Magyarországot legfeljebb
13492  10, 58 |                        Kossuthnak és Petõfinek idején, s majdnem bizonyos, hogy akarata
13493  10, 59 |                       Fölaggasztom az én szemhéjaimat, s elaltatom az én ledér igazságaimat,
13494  10, 59 |                             mindjárt Párizsban leszek, s Párizst még ma is úgy tudom
13495  10, 59 |                    ember-értelem kifundál és összehoz, s mert a gondolkozás emberi
13496  10, 59 |                                ember, aki gondolkozik, s nyers szívét útra-pácolva
13497  10, 59 |                          csinálnának a hanetán fölkelõ s hamarosan egy-két millió
13498  10, 59 |                               Budapesttõl Párizs felé, s én voltam a szilárd, és
13499  10, 59 |                                és föltétlenül igazság, s mert az se biztos, hogy
13500  10, 59 |                       gondolatainkat és igazságainkat, s ha majd valamikor fölfedezzük