Kötet, Rész

14001  10, 101|                                hite, büszkesége nincs, s boldog, hogy együtt lehet „
14002  10, 101|                         polgárság forradalmat csinált, s véres kézzel dobálta ki
14003  10, 101|                      kalábriászt, de forradalmat soha, s ezért - nincs, s ezért kell
14004  10, 101|                     forradalmat soha, s ezért - nincs, s ezért kell ma minden becsületes
14005  10, 102|                              rohantak a síp-dob, lárma s úgynevezett kritika elébe,
14006  10, 102|                             úgynevezett kritika elébe, s hozzám is csak amúgy baráti
14007  10, 102|                          könyve regény, a címe Hiúság, s egyike az újabb magyar könyvek
14008  10, 102|                             fiatal, úri, író emberben, s csak a diákolvasókra hathat-e
14009  10, 102|                               Zoltán könyvének a címe, s írója robusztus és nyakas
14010  10, 102|                                a világ. Megható könyv, s emlékeztet engem egy hozzám
14011  10, 102|                             hozzám küldött leveleibõl, s nagyon kedves és majdnem
14012  10, 102|                                 amelyik mindenhez ért, s csak a vidéki lapszerkesztés
14013  10, 102|                             Élet gondol a könyve címe, s nagyon formás, szolid novellákon
14014  10, 102|                       íráskészség jellemzik mindahányt s ha az ember már nem próbálta
14015  10, 102|                             akinek van ekhós tribünje, s akit még annyi minden tud
14016  10, 103|                             ujjongnak a zsidó boltosok s a többi Samuk, mert jönni
14017  10, 103|                             még Tisza István igazában, s ha Jeruzsálemmel el lehetett
14018  10, 103|                                 aki valaki lett volna, s nagyon különbözött a fajtájától.~
14019  10, 103|                        fölírták az izraelita kalmárok, s azután összenevettek, mert
14020  10, 103|                        idegesen nõtt, haladt, forrott, s egyszerûen eltörülte a régi
14021  10, 103|                              amikor a vármegye mulat”. S az idõk nyomorúságos fordulása
14022  10, 103|                                 a kulturális fejlõdést s Nagyváradot magát juttatták
14023  10, 103|                             Tisza Kálmánt megbuktatta, s amelynek vezetõ zsidósága
14024  10, 103|                                föl nem tartóztathatja, s íme elõtte az új hegyhasadék,
14025  10, 103|                              elõtte az új hegyhasadék, s rajta túl vígan robog urasan
14026  10, 103|                         vármegye.~Jézus is a gyermeket s a gyermekszáj szent õszinteségét
14027  10, 103|                            szent õszinteségét kedvelte s ezt is bihari dzsentrijogász
14028  10, 103|                               ismerik a pénz mivoltát, s ahova a londoni Rothschild
14029  10, 103|                                magyar Vendée-t nevelt, s nincs a képzeletnek olyan
14030  10, 104|                              legemberibb lendületekre, s ekkor a fejünk fölött cinkoskezet
14031  10, 104|                     cinkoskezet fogtak a cézári õrület s a brigantis mindenrekaphatóság.
14032  10, 104|                         junkerség, elszánt kalandorság s fölbiztatott harácsolás.~
14033  10, 104|                         megtéréssel szegõdnek hozzánk, s bármennyi energia halt is
14034  10, 104|                          elfogadunk, aki nekünk segít, s megbocsátjuk a múlt hitbeli
14035  10, 104|                        nélkülünk semmi sem lehetséges, s ha Macedóniát csináltak
14036  10, 104|                          tudunk állni.~Tolvaj örmények s harámbasák szolgáiból fölemelkedett
14037  10, 104|                            erõseknek hisszük magunkat, s erõsek vagyunk. Ha tetszik
14038  10, 105|                              tudom én jól, hogy pompás s nekem egykoron minden tribünt
14039  10, 105|                               kellene írnom. Nagyvárad s a Nagyváradi Napló volt
14040  10, 105|                        Nagyváradi Napló volt életemnek s energiámnak tetõje, a szép
14041  10, 105|                               a magam bõrének éreztem, s a te belátásoddal csinálhattam
14042  10, 105|                              szívem, a tüdõm, a vesém, s mindez nem bánt annyira,
14043  10, 105|                                igazolt Téged és engem, s boldogan gondolok arra,
14044  10, 105|                           hûségesküt tettünk egymásnak s ma már gyõzedelmes lapodnak.
14045  10, 105|                               szerkesztésemre, lapodra s lapunkra, reánk. Áldjon
14046  10, 105|                          lapunkra, reánk. Áldjon téged s tieidet az én Istenem, s
14047  10, 105|                               s tieidet az én Istenem, s vigyen százszoros sikerek
14048  10, 106|                             ÚTJÁN”~(Révész Béla énekei s glosszái)~„Döglesztõ tárnautakon
14049  10, 106|                             Göncölszekér, a Hadak útja s a Fiastyúk mennyboltja alatt
14050  10, 106|                              úgynevezett arisztokrácia s legjobban az öntelt l’art
14051  10, 106|                                térítések kísérõ dalai, s hogy úgy született, lett
14052  10, 106|                             lázadóknak ez a visszatérõ s korokba avatkozó típusa,
14053  10, 106|                           bocsátja útra minden szavát, s ahogy szállnak, kíséri õket
14054  10, 106|                               Bélának nagy tábora van, s még azok közül is sokan
14055  10, 106|                            megtartani. Cinikus, lármás s majdnem zsibárus irodalmi
14056  10, 106|                             legpoétaságosabb írásokat, s mer büszke lenni rájuk.
14057  10, 106|                                emberek jönnek, vannak, s hirtelen eltünnek, nevüket
14058  10, 106|                            legjobbak fordulnak feléje, s ha nem is szapora írású,
14059  10, 106|                              ezrek nyugtalan szívében, s ezeknek még a gyermekei
14060  10, 107|                                                   107. S HA ERDÉLYT ELVESZIK?~Igazodhat-e,
14061  10, 107|                        kormányozzák a világ­serpenyõt, s ha égszakadás, földindulás
14062  10, 107|                             vadság, fegyver és háború, s bizonyos, hogy kínos, szomorú,
14063  10, 107|                         kultúrának, veszélyes a járás, s minden pillanatban tõrt
14064  10, 107|                            korából Erdély posta­kocsis s fuvaros világára emlékezett
14065  10, 107|                         emlékezett ragyogó emlékekkel, s az Erdély-imádást naiv szándéktalansággal
14066  10, 107|                          sovinizmust régen letörültem, s a nacionalizmusom: kétségbeesett
14067  10, 107|                  szeretettjeimnek már szinte unalmasan s kedvetlen kedvességgel,
14068  10, 107|                             Románia, akit én szeretek, s akinek én önzetlenül s már
14069  10, 107|                                 s akinek én önzetlenül s már régen álmodom a legfényesebb
14070  10, 107|                              papnak, de egy emlékekkel s szabadító vágyakkal egyképpen
14071  10, 107|                                éppen a Huszadik Század s a Társadalomtudományi Társaság
14072  10, 107|                               ami megértésben kapható, s nekem okvetlenül, halálosan
14073  10, 107|                           engedelme szerint haladó is, s Magyarország pedig - nem
14074  10, 107|                               fejedelmek által kaptak. S talán az új s ma már könnyen
14075  10, 107|                            által kaptak. S talán az új s ma már könnyen érthetõ Amerikán
14076  10, 107|                          keresztény Kelet Róma-ellenes s csoportos lázadásait leszámítjuk,
14077  10, 107|                              volt, mint az úgynevezett s nemvolt Nagy-Magyarországnak.~
14078  10, 107|                             Erdélynek külön lelke van, s fenyegetõ, brutális, de
14079  10, 107|                                 eddig se csinált mást, s az õ ügyük hasonlatos volna
14080  10, 107|                          kolóniákéhoz. De mi, magyarok s az erdélyi románok gyökereinkkel
14081  10, 107|                               föl a vad haza-politika, s hazátlanná tenne két szerencsétlen
14082  10, 107|                                tenne két szerencsétlen s minden más, nemes fölszabadulásra
14083  10, 107|                               rosszabb, ember­telenebb s fõképpen otthontalanabb
14084  10, 107|                             már a srapneles igazságok, s hogy engedjenek bennünket
14085  10, 108|                         vallomást tenni. Csak olvastam s hallottam, hogy új könyve
14086  10, 108|                    napilaptárcákból ismerõs tartalmú), s hogy Egerben nevérõl nevezték
14087  10, 108|                             lakóházának utcáját. Errõl s ezekrõl írjanak, s bizonyosan
14088  10, 108|                               Errõl s ezekrõl írjanak, s bizonyosan írni fognak mások
14089  10, 108|                               egyetlenegyszer, elõször s talán utoljára. Pipázott,
14090  10, 108|                             Ujházi Ede, Bródy Sándor - s a többiekre nem muszáj emlékeznem.
14091  10, 108|                               mivel én egykor, sokszor s talán még pár évvel ezelõtt
14092  10, 108|                               a magam jobb belátásának s a Gárdonyi nagyszerû íróságának,
14093  10, 108|                              tudva most „érkezett be”, s hogy üdvözölni õt és megkövetni
14094  10, 108|                               vagyok, hogy a Nyugatban s éppen a Nyugatban írhattam
14095  10, 108|                               íróit” lehet meglátnunk, s ahol nagy öröm minden, ami
14096  10, 108|                          bárhonnan, bárkitõl, bármikor s bárhogyan késve-keletiesen
14097  10, 108|                     megfinomította a magyar anekdotát, s ma Õ itt van, és ír elõttünk
14098  10, 109|                               aki tud hinni önmagában, s akit talán leginkább a vonal-poézis
14099  10, 109|                                 különös pasztellkéivel s éppen a vonalak szerelmébõl
14100  10, 109|                                imádom olajfestményeit, s tetszik nekem az a változás,
14101  10, 109|                           München után Párizs zavarolt s vett ki belõle. Valahol,
14102  10, 109|                                Petz Margit kiállítása, s ha be nem zárult azóta,
14103  10, 110|                    szerencsétlenek, politikus-jelöltek s tízfélén mások. De valamennyien
14104  10, 110|                              lesz, de elmúlik egyszer, s azután mégis és megint mi
14105  10, 111|                          azután ugyancsak te tudhatnád s tudod is legjobban, hogy
14106  10, 111|                              Szóval, ez a mi Pestünk - s bocsáss meg ajándékozó kedvemért -,
14107  10, 111|                       császárunk nem lakik itt velünk, s természetes, hogy ezt a
14108  10, 111|                            habsburgilag fõnemesítettek s a rúgó lábival[!] pedig
14109  10, 111|                              fölsorolt négy a legfõbb, s a többiek már csak válfajok.~
14110  10, 111|                       Operaénekes, aki ácslegény volt, s akinek fáj, hogy királyi
14111  10, 111|                              be a XVIII. század végén, s tolonckocsin hordanak ki
14112  10, 111|                                népbe, parfümüvegeikhez s elõkelõ, leplezett szagú
14113  10, 111|                                politizál, szeretkezik, s összeomlik a szezon egy-egy
14114  10, 111|                                õszinteséggel, jósággal s tüzes, szentlelkes bátorsággal
14115  10, 111|                               tisztaságára féltékenyen s gõggel tartják magukat távol
14116  10, 112|                             színesebbek, rafináltabbak s misszióérzésbe fektetettek.
14117  10, 112|                                kissé öregedõn, betegen s megfogyatkozott hittel nem
14118  10, 112|                       lelkesítnek ifjú patvarkodásaim, s csak az izgat, késztet a
14119  11, 1  |                    centralizmus készül a Monarchiában, s a Habsburgok hadseregén
14120  11, 1  |                                annak idején mindenfelé s legerõsebben hangsúlyozni
14121  11, 1  |                          protestánsok, ezúttal bölcsek s szent hitünk érdekében ravaszok
14122  11, 1  |                     protestantizmus föláldozó bajnokát s megváltó vezérét látják.
14123  11, 1  |                        gályarabságok, vértörvényszékek s pátensek együgyû félelme,
14124  11, 1  |                             kiált az abszolutizmusnak, s Tiszát, a kálvinista pápát,
14125  11, 1  |                                lenni a katolikusoknál, s a centralizmus mégis meglesz,
14126  11, 1  |                         azoknak nincs Tisza Istvánjuk, s azokkal ezután is, és fõleg
14127  11, 2  |                       Gyönyörködéssel, meg-megríkattan s össze-összeborzongva teszem
14128  11, 2  |                         össze-összeborzongva teszem le s veszem kezembe újból-újból
14129  11, 2  |                              már kiválónak tanítottak, s azóta talán még kiválóbb,
14130  11, 2  |                              azóta talán még kiválóbb, s az emberét, kit már akkor
14131  11, 2  |                            szerencsétlennek hallottam, s azóta sokkal szerencsétlenebb:
14132  11, 2  |                                 belsõ, rejtett stációk s a fénytelen, szörnyû nagy
14133  11, 2  |                              az összes korabeli Arany- s Petõfi-epigonoknál, kik
14134  11, 2  |                               hírre, polcra vergõdtek; s több talán még Komjáthynál,
14135  11, 2  |                         Rímeitõl, formáitól, példáitól s számító eszétõl, mely csak
14136  11, 2  |                             jajgat, haját tépi, õrjöng s már-már átugrik a legmesésebb
14137  11, 2  |                            szabályossága visszarántja, s visszaránt minket. Ez a
14138  11, 2  |                       küzdelmes, tragikus életû ember, s be kár, hogy csak kiváló
14139  11, 2  |                                 hogy csak kiváló költõ s megvakult, szerencsétlen,
14140  11, 3  |                                földi és az égi dolgok. S akkor megüzenné, hogy jó
14141  11, 3  |                              érkezett az elsõ levelem, s akkor erõs, drága emlõjén
14142  11, 3  |                               ostobául kötni kezdenek, s ír Kegyelmedhez önmaga és
14143  11, 3  |                                 Csak azokból váljon ki s válogasson, akikkel dolgom
14144  11, 3  |                             derekát ezek sorából elém, s adja ide térdeinek fölséges
14145  11, 3  |                              rajtuk, úgy, ahogy kedvük s átkuk napjaimnak, ez utálatos
14146  11, 3  |                               garabonciása Tegnapoknak s Holnapoknak, kiknek története
14147  11, 3  |                                kívül repessek az Idõn, s e tébolyult helytelenségben
14148  11, 3  |                              tébolyult helytelenségben s idõtlen nincsében az alaknak:
14149  11, 3  |                          magamat a most-idõk rostáján, s bár majdnem izgat ma s az
14150  11, 3  |                                 s bár majdnem izgat ma s az is még, hogy Miló Vénusza
14151  11, 3  |                      túlságosságra rendelt igaz ember. S amit olykor elsírok Gyönyörûséged
14152  11, 3  |                       bölcsesség, hétfõ-keddi fájdalom s az a Halál, akivel valamikor
14153  11, 3  |                                 Így lesznek szépek õk, s így juttatják eszembe tegnapi,
14154  11, 3  |                            tegnapi, félhalott magamat, s így lesznek a leveleimbõl
14155  11, 3  |                             csak a kisujjait csókolom, s kérem: legyen türelemmel
14156  11, 3  |                              álmodtam az egész dolgot, s e szobor szegény, lármás,
14157  11, 3  |                        csókjaink köteleznek eljövésre, s mert vagy fiatalnak, vagy
14158  11, 3  |                            természetesen, amit hiszek, s ha a régi, kinoliteratúrát
14159  11, 3  |                               csomócskáit bogozgatják, s akik általam s jelenésembõl
14160  11, 3  |                            bogozgatják, s akik általam s jelenésembõl lettek valakik
14161  11, 3  |                              prófétaság zöld köpenyege s lelkemnek elszíntelenedése
14162  11, 3  |                               elszíntelenedése nélkül? S az ember nem hiheti magát
14163  11, 3  |                                ma utálom a szajkóimat, s mert az új, rajtam-bátorult
14164  11, 3  |                               egy tébolyodott Cézárnak s persze a magyarság sorsát.
14165  11, 3  |                              kegyeléssel volna hozzám, s reménykedve megvárná a hálátlanságomat,
14166  11, 3  |                             szabálytalan rosszaságomat s még szabály­talanabb jóságomat.
14167  11, 3  |                          valaki meglátná, hogy legtöbb s igaz krédókkal e nyomorék
14168  11, 3  |                              igaz krédókkal e nyomorék s csak gazoknak s Jókai-palántáknak
14169  11, 3  |                               nyomorék s csak gazoknak s Jókai-palántáknak nyitott
14170  11, 3  |                       szívünktõl a keserû belüktetést, s beszéljünk talán megint
14171  11, 3  |                            nevek közül kiválasztottam, s merek e gyáva, nevektõl
14172  11, 3  |                            félõ írás soraiba léptetni. S azután mindegy, hogy okosabb
14173  11, 3  |                                az okossággal, a korral s legfõbbképpen a társulással.~
14174  11, 3  |                            kripta alatti magasságomat, s legyen hozzám, habár nõ,
14175  11, 3  |                            tegnapi szakára, Szépséged, s azok közül a gyermekleányok
14176  11, 3  |                         ismertem oktalan süldõségében, s csak a csúfondáros kacajára
14177  11, 3  |                                fogadkozású levelekben, s nem fogom utólag se bántani
14178  11, 3  |                        bocsátanak ezek a kis bestiák, [s] hányszor gondolok arra:
14179  11, 3  |                                lábainak küldök csókot, s kérem, vigyázzon a kis leányára,
14180  11, 3  |                          Madame Prétérite megmaradjon, s add, Uramisten, hogy csókokat
14181  11, 3  |                             mutogatja: gyönyörû lábak, s az egész nõ nincs több tizenhét
14182  11, 4  |                                van egy seregnyi revünk s ezek között a Tisza-Herczegé.
14183  11, 4  |                           legelsõ számába néztem bele, s most a legutolsó számát
14184  11, 4  |                               ürge is kártékony állat, s a lyukát nem szállítja helyünkbe.
14185  11, 4  |                               nem illik az utcán járni s Farkas Pálomat, hogy nem
14186  11, 4  |                                Rákosi Jenõ akar lenni, s pláne egy kis keresztes
14187  11, 4  |                            szót nem érdemel, elmaradt, s most egyenesen Herczeg úrhoz
14188  11, 4  |                                Franciaországból szépen s okosan ültetjük át. Úgy
14189  11, 4  |                          Bonnot-kat kívánok magunknak, s nem a magam és kartársaim
14190  11, 5  |                              tavasszal, melyet utálok, s mit csináljak az emlékekkel,
14191  11, 5  |                            akarni magamtól már semmit, s akinek olyan súlyos fölöslege
14192  11, 5  |                              hogy az Életet élni kell, s az Élet olyan kikerülhetetlen,
14193  11, 5  |                              történeteket lát és mond, s lelkének méhe egy mesebeli
14194  11, 5  |                               mással, mint az írással, s ha vágyai fojtogatják, sírva
14195  11, 5  |                         szoktam szoknyák után rohanni, s a csókot olyan hazárdul
14196  11, 5  |                            düllesztek. Fogom a percet, s kiélem könyvvel, újsághírrel,
14197  11, 5  |                                mint a tengeri nyúlnak, s boldog élet, mely: így Élet.
14198  11, 5  |                             percben a szemeit, Madame, s végtelen bánat tölt el,
14199  11, 5  |                               egy család még az inasok s lovászok közbelépésével
14200  11, 5  |                         vagyunk, én is hatujjú voltam, s az ilyesmit nem tudják a
14201  11, 5  |                              asszonyt, mint dédapáink, s valahogyan Wilde-nál igazabban
14202  11, 5  |                       belepusztulunk a rokontalanságba s abba, hogy nincs is itt
14203  11, 5  |                           elnökök finom nyelvén szólva s elvem szerint nem akarok,
14204  11, 5  |                             hogy untatják is ez ügyek, s hogy inkább várna izzó leveleket
14205  11, 5  |                               füvek, virágok, satöbbik s mint mi ketten, két szegény,
14206  11, 6  |                          Kicsordul a könnyem. Hagyom.” S én a fájdalomnak e finom,
14207  11, 6  |                              fiatal, forró könnyeivel, s ezt a kötetet majd elküldöm
14208  11, 6  |                                  Úrnõm[,] alázatos már s szenvedõ e nemrég gõgös
14209  11, 6  |                            szánom õt, beteg királyt[,] s megfojtom még e hajnalon…”
14210  11, 6  |                               de itatom a könnyeimmel, s mikor az enyém nem elég,
14211  11, 6  |                                fia szalonok kegyeltje, s úgy szórja a pénzt, mint
14212  11, 6  |                              írójuk szeretnivaló ifjú, s én boldogan nézem, hogy
14213  11, 6  |                               Nyugat felé repülõket”. „S bár küzdve, ûzve szárnyalok
14214  11, 6  |                                felétek, de utólérlek”, s ha mosolygás gyanúja nélkül
14215  11, 7  |                           fanatikus románbarát vagyok, s ezt tudja, s talán elhiszi
14216  11, 7  |                        románbarát vagyok, s ezt tudja, s talán elhiszi nekem híres-neves
14217  11, 7  |                           magyarság és teljes emberség s így a románság ellenségeinek,
14218  11, 7  |                                impotens sovinisztáknak s a klerikális mezei hadnak,
14219  11, 7  |                            szerfölött ügyes zsidósság, s csuhaj, de könnyen elbánhat
14220  11, 7  |                                akartam komolyan venni, s mert majdnem csak tegnap
14221  11, 7  |                                borzasztóan búsmagyarok s természetfiak valánk. A
14222  11, 7  |                       vádjairól még nem tudtunk akkor, s nekem is csak óvatos szavakkal
14223  11, 7  |                            tudni kell, hogy Romániában s Bukarestben, melyek mégiscsak
14224  11, 7  |                          parasztot, a paraszt a kutyát s a kutya a zsidót. Nincs
14225  11, 7  |                                Zagyva, álmos vérségünk s sötét keletiségünk ellen
14226  11, 7  |                         Svihákok, ügyeskedõk, ügynökök s boltosok mindenütt vannak,
14227  11, 7  |                             boltosok mindenütt vannak, s ott persze többen, ahol
14228  11, 7  |                             Erdélyt, de magyarságunkat s ennek termõ lélek-ligetét
14229  11, 7  |                            lehet, de a mienk se kutya, s szép, nagy emberi passzió
14230  11, 7  |                           román kultúra Magyarországé, s Goga is a mienk malgré lui,
14231  11, 7  |                                 szomszédoknak a Földön s lelkeink útirányában, de
14232  11, 7  |                              de ehhez megértés is kell s amaz ócska, kompromittált,
14233  11, 7  |                              de bennem például megvan, s nemcsak megmarad, de Ignotusunk
14234  11, 7  |                           Ignotusunk buzdítása szerint s nagy tanulással csak nõni
14235  11, 8  |                               Thaly költõ akart lenni, s mert költõ, természetesen
14236  11, 8  |                               természetesen a legelsõ, s mert szent naivságú teremtése
14237  11, 8  |                             Arany János volt a kalifa, s még gondolatnak is bûn volt
14238  11, 8  |                           Thaly, sokan emlékeznek még, s még többen tudják, mikor
14239  11, 8  |                              önérzetet, hírszomjúságot s micsoda halálos vakmerõséget
14240  11, 8  |                             osztályú „klasszikus” sem, s nem bukhat vizsgázó diák
14241  11, 8  |                                lehet a halhatatlanság, s ugyanakkor ezt a kicsúfolt
14242  11, 8  |                         megszerezni, ha szent dolussal s ha egyelõre titokban is.
14243  11, 8  |                            írni, jókaiast, flaubert-it s Móricz Zsigmond-osat együtt,
14244  11, 9  |                              mellett élek hónapok óta, s jogom volna talán saját
14245  11, 9  |                             rossz gyerek, az újságíró, s miután hidegek futnak végig
14246  11, 9  |                               hidegrõl, hogy már éget, s melynek boltját dunai monarchiának
14247  11, 9  |                              minden hájjal megkenõdni, s a több igaznál többre becsülni
14248  11, 9  |                                de ha önkopaszodom meg, s létraközépig fölhúznak legalább,
14249  11, 9  |                       gyávaságomat.~Graz komoly város, s nem valami kiváló németsége
14250  11, 9  |                       vetekedik gõgben a junkeréékkal, s ami nagyszerû: Graz õrszemnek
14251  11, 9  |                              németség, a szebeni szász s a teheráni német vigéchad
14252  11, 9  |                               de Graz komolyan, joggal s olykor - hihetetlen - forradal­
14253  11, 9  |                              hogy furcsa ez a szlávság s a távolibb magyarság ellen
14254  11, 9  |                               igazán szabad egyetemét, s ha a bécsi Burgot gyávának
14255  11, 9  |                         császárnak szobrához vonulnak, s ott panaszolják s haragudják
14256  11, 9  |                            vonulnak, s ott panaszolják s haragudják ki magukat.~A
14257  11, 9  |                        veszedelem fenyegetné, Tirolnál s Bécsnél hevesebben sokszorozná
14258  11, 9  |                                a ma legantifeudálisabb s legbosszantóbban szennyes
14259  11, 9  |                        szennyes polgári demokráciában, s tudjuk, hogy hol végezte.
14260  11, 9  |                            szeretjük a bécsi császárt, s hogy fogjuk szeretni az
14261  11, 9  |                         szépséges leányát áldozta föl, s olyik népének jogokat is
14262  11, 10 |                        Negyedik hónapja élnék már itt, s várnám az életet, ha jönne,
14263  11, 10 |                                hónap óta egyre többen, s már olyan sokan, hogy aggodalmas.
14264  11, 10 |                            játszunk - haza, Budapestre s Nagy-Magyarországra, éles,
14265  11, 10 |                          bolondos, szociális komédiát, s kár, hogy az összes közönség
14266  11, 10 |                          majdnem csak magyarok járnak, s ahova minden magyar társadalmi
14267  11, 10 |                      legalábbis ha magyar, ki szaporán s gavallérosan bolondul meg
14268  11, 10 |                               sok volt négy hónap óta, s meglátszott a hatás minden
14269  11, 10 |                       szanatórium büszke annaleseiben, s kiderül, hogy 1885 óta majdnem
14270  11, 10 |                               magyar megfordult itten. S akik nem kerültek ide, mondja
14271  11, 10 |                         becipelni.~Szemeim kitágulnak, s visszamerednek azon idõbe,
14272  11, 10 |                                hazulról kapott híreket s finom, víg és szomorú pletykákat.
14273  11, 11 |                            valamiképpen õsibb nemesek, s a vagyonukat így-úgy megõrizték:
14274  11, 11 |                         külföld magyarjai” ma is élnek s a régi fajtában.~Miként
14275  11, 11 |                                lázadáson át, úgy éltek s élnek ma is némely magyarok
14276  11, 11 |                                némely magyarok Bécsben s Bécs táján valami õrült
14277  11, 11 |                   kamarássághoz demokrácia csatolódik, s kevesebb õs kell, mint amennyi
14278  11, 11 |                              honi ezerholdjainkból él, s akit csak úgy lehet[ne]
14279  11, 12 |                           kerülõt tesz, hogy Triesztbe s onnan Amerikába jusson.~
14280  11, 12 |                              diákok között szlovén is, s van a rutének között két
14281  11, 12 |                           tehénien fejedelmi menyecske s két finom ifjú leány, mint
14282  11, 12 |                          professzorok, elcsöndesednek, s szaladnak kocsi[j]ukba a
14283  11, 12 |                          valamit a Désy-Lukács-pörrõl, s megtáviratozzák-e nekik,
14284  11, 12 |                             kellett-e a választói jog, s ha egyiküket-másikukat visszaküldik
14285  11, 12 |                               csak a jobbik fajta tud, s az asszonyaik kacérak, de
14286  11, 12 |                       harsogják az õ iskolás nótáikat, s a másik két kocsi is elsírja
14287  11, 12 |                      szomorúságot primitíven, szlávul, s a két kórus fölött a vonat
14288  11, 12 |                            vonat dörömbje a daloló úr. S az osztrák diákokból iparosok,
14289  11, 12 |                            honfitársakkal találkoztam, s bár jobb lett volna, nem
14290  11, 13 |                         Hadakútját”, nem õrzi Erdélyt, s régi nagy erejû iparosságát
14291  11, 13 |                           iparosságát elölték a gyárak s a más városokat nõttetõ
14292  11, 13 |                            viszonyok. Már a tímároknak s csizmadiáknak is befellegzett,
14293  11, 13 |                              Meszes vizét szállítja le s a szõlõdombokét, de mindig
14294  11, 13 |                           elképzelésre sincs szüksége. S egy júliusi hajnalon azután
14295  11, 13 |                               Ég és Föld megbolondult, s a Duna és a Tisza jöttek
14296  11, 13 |                              bútorokat, kisodort fákat s fuldokló, szédült állatokat.
14297  11, 13 |                          városka, mely nem szokta meg, s nem is szereti a vizet,
14298  11, 13 |                                nem is szereti a vizet, s most a feje fölött csapkod
14299  11, 13 |                       megsebzett álom, méltatlan csoda s érdemtelen pusztulás minden
14300  11, 13 |                                és gyalog a város felé, s az úton elébük nyargal az
14301  11, 13 |                              elébük nyargal az áradat, s menekülni alig-alig lehet.
14302  11, 13 |                         úgy-ahogy leszaladnak a vizek, s az iszapos utcákon, a nagyobb
14303  11, 13 |                              póznái a földön hevernek, s Csucsa felé sincs út a posta­
14304  11, 13 |                             drótokon Budapestre a hír, s már estefelé jön a még szomorúbb
14305  11, 13 |                             zilahi hegyek megindultak, s a pincék és szüretelõházak
14306  11, 13 |                           órakor megfeketedik a világ, s jön a második özönvíz. Szerencsére
14307  11, 13 |                                város a Meszes aljában, s koldusságában nagyszerû
14308  11, 13 |                              valamikori tatárdúlásoké, s egy kicsit török város ez
14309  11, 13 |                              pincéit, bort hozat haza, s az emberek csöndesen koccintgatnak,
14310  11, 13 |                               élet a csodáké, a sorsé, s megrendülni nem szabad sem
14311  11, 13 |                              mikor Etelközben voltunk, s ki-kicsaptunk prédára, hányszor
14312  11, 13 |                                sátrunk, se gyermekünk, s lám, még mindig élünk.~Világ
14313  11, 14 |                túlcivilizáltság mûvészi székvárosának, s ez az ambíciója már néhány
14314  11, 14 |                               bizonyosan fiatal poéta, s a verseskönyvet, melyet
14315  11, 15 |                                írtam arról már párszor s egy alkalommal a Nyugatban
14316  11, 15 |                            fájó, mint egy nyitott seb, s azt az egyházi életben forgolódó
14317  11, 15 |                             rezisztencia más formában, s a magyarság Bécs ellen csak
14318  11, 15 |                      magyarságot, a magyar nemességet, s küldözgette nyakára az aufklérizmus
14319  11, 15 |                                ni mindenhogyan szabad, s hogy a magyarság élete fontos-e
14320  11, 15 |                              lehetõsége nem a németség s a hadsereg kizárólagosan
14321  11, 15 |                           fegyver, ósdi, de kipróbált, s a magyarság szolgálatában
14322  11, 15 |                          kezébe, jöhet el a sora annak s természettudományos törvények
14323  11, 15 |                   legszorongatóbb idõkben a magyarság, s ugyanilyen törvények szerint
14324  11, 15 |                           azért antidemokratizálódott, s antidemokratizálódik folyton,
14325  11, 15 |                          protestantizmusnak volt, van, s mindig lesz néhány vezére,
14326  11, 15 |                       kipróbált fegyver sem lesz erõs, s a magyar protestantizmusnak
14327  11, 15 |                    magyarságnak. Nem hinném, de lehet, s akkor a probléma meg fog
14328  11, 16 |                           Társaságnak, Lázár Györgynek s az irodalmi felolvasások
14329  11, 16 |                              kis republikánus lapjába, s most itt állok az alkotmányos
14330  11, 16 |                          dühvel-kedvvel írogatok néha, s melyekért mindig lehordanak
14331  11, 16 |                       foglalkoztat a saját magyarságom s a magyarság együttes kínja,
14332  11, 16 |                             harcaiban legjobb erõnkkel s mindig a fölszabadulni vágyók
14333  11, 16 |                                sem respektálok jobban, s az én forradalmárságom az,
14334  11, 16 |                                jelent meg napilapokban s a télen a legújabb verskötetemben.
14335  11, 16 |                               legújabb verskötetemben. S azon pár száz emberen kívül,
14336  11, 17 |                          akármelyik kálvinista magyar, s szintén azt mondja, hogy
14337  11, 17 |                             belecsapott az istennyila, s a templom lángba borult.~-
14338  11, 17 |                            dühbe jön a méltatlanságon, s hamar kidörgi az „eb ura
14339  11, 17 |                          sokszor két erdélyi fejedelem s három török pasa között
14340  11, 17 |                             nem vittek, nem énekeltek, s így nem tértek ki, mint
14341  11, 17 |                               igazat tudok e vidékrõl, s ezek legjobb jellemzõi a
14342  11, 17 |                         boszorkányok arra ne jöjjenek, s a jégesõt is el lehessen
14343  11, 17 |                         protestantizmus problémájáról, s úgy gondolom, hogy a problémát
14344  11, 17 |                            többinél különbek volnának. S ennek éppen most kell így
14345  11, 17 |                           papok kellettek volna ehhez, s meglett volna. Most azután
14346  11, 17 |                             elhanyagolt, elkoldusodott s elkeseredett nép állni fogja-e,
14347  11, 17 |                                grófi százezer holdakat s a váradi és szatmári püspökök
14348  11, 18 |                                helyen mint Budapesten, s szinte csak ennyi a Krúdy
14349  11, 18 |                               a pestbudai bizarrságnak s az emlékezésnek szimbóluma,
14350  11, 18 |                                rangja tisztázhatatlan, s állandóan a napidíjas és
14351  11, 18 |                             passzívvá a mai Casanovát. S ha nem regény, hát nem regény,
14352  11, 18 |                               mûvészpsziché diagnózisa s egy kicsit édes szívfájdalmú
14353  11, 18 |                          sorsunknak, ellágyulásainknak s az éjszakáknak, melyekben
14354  11, 18 |                           különbözõ, erõs poéta írása, s ez magában biztosítja sokáig
14355  11, 19 |                                és rangossá vált ember, s alig hiszem, hogy szóba
14356  11, 19 |                            valakivel. Nagy Károly volt s esetleg leendõ püspökjelölt,
14357  11, 19 |                                püspök úr szégyellhetné s nem Szabó. Egyébként a „
14358  11, 19 |                            számára lettenek kitalálva. S ha azt írja a kolozsvári
14359  11, 19 |                                csak így kellene lenni, s véletlenül úgy áll a dolog,
14360  11, 19 |                         csoportokat fogott meg egykor, s hagy cserben máma. De viszont
14361  11, 19 |                            Baksay író úr Gyalogösvénye s Szederindái majdnem helyesírással
14362  11, 19 |                               kedves, együgyû valamik, s Homérosz-fordításairól sok
14363  11, 20 |                               gyûlöltem, már szeretem, s rettegek e növekvõ, nagy
14364  11, 20 |                                mindig igazán megbékült s bújva csöndességben elveszõ.
14365  11, 20 |                              rejtõzõ emberekrõl, ûzött s megállott kalandokról és
14366  11, 20 |                             ember, holott tegnap éltek s a mi vidékünkön, mely úgy
14367  11, 20 |                            néha cigány putrikban hált, s árokból szedték össze részegen.
14368  11, 20 |                              családba beleütött a dög, s a szilágysági számûzött
14369  11, 20 |                            mikor egyszer kijózanodott, s jó ruha volt rajta.~B. Erzsébetnek
14370  11, 20 |                            Polónyi Géza volt a védõje, s néhai öreg N. grófnak sok
14371  11, 20 |                            különben egy francia grófot s földbirtokot vásárolt, s
14372  11, 20 |                               s földbirtokot vásárolt, s itt halt meg nálunk õ is.
14373  11, 20 |                             kastélyt, birtokot vettek, s nagyon nagyúrian éltek.
14374  11, 20 |                               ezer gyanú támadt rájuk, s komoly urak hiszik, állítják,
14375  11, 20 |                              vásárolt egy darab erdõt, s építtetett bele magának
14376  11, 20 |                            cselédsége is francia volt, s [a] kastélyból csak egy
14377  11, 20 |                               se volt még akkor vasút, s mikor a vasút épült, az
14378  11, 20 |                           várurat soha senki se látta, s mikor meghalt, a cselédség
14379  11, 20 |                                 a cselédség is eltûnt, s a vármegye talán ma is hasztalan
14380  11, 20 |                           valóban ez a remete francia, s élnek-e valahol övéi.~Ezek
14381  11, 20 |                                õt is viszonzás nélkül, s õt is úgy, hogy elhagyni
14382  11, 20 |                              elhagytam a szerelmeimet, s most azok a szerelmek sokasodnak,
14383  11, 20 |                                nyílt reménytelenségek, s akkor én is mehetek haza,
14384  11, 21 |                predesztinációnak szédítõ paradoxonából s a török fatalizmusból csináltam
14385  11, 21 |                            évvel ezelõtt megpróbáltam, s gyöngyösen ment volna a
14386  11, 21 |                               Hiszen Budapest is falu, s lakosai többnyire falusi
14387  11, 21 |                              többnyire falusi emberek, s amit szeretünk benne, az
14388  11, 21 |                               barátaim ott találhatók, s az asszonyok is Pesten vannak,
14389  11, 21 |                           saját külön tuszkulánumomról s a mi kis kúriánkról.~Hát
14390  11, 21 |                           kicsi földjét bérbe adattuk, s két olyan szükségtelen vén
14391  11, 21 |                       vendégeljünk a mi otthonunkban), s utána Mandzsúria következik.
14392  11, 21 |                                és nem szeretnek engem, s rögtön meggyanúsítanak,
14393  11, 21 |                            bizony csak a nyakamon van, s félek, maholnap megint összebarátkozom
14394  11, 21 |                               faluval, Érmindszenttel, s ha egy tébolyodott percemben
14395  11, 21 |                           percemben meg nem házasodom, s ha a városi remeteségem
14396  11, 21 |                                Érmindszentre.~Egyelõre s különösen nyáron, gyakran
14397  11, 21 |                            vakációzhat, mint egy diák, s szülõ öregeim együtt kívánnak
14398  11, 21 |                             mikor házasodásra buzdítja s a költõség haszontalanságáról
14399  11, 21 |                                 hogy nincsenek unokái, s hiába magyaráznám neki,
14400  11, 21 |                                élni és írni megszünök, s hazamegyek a mi kis „kúriánk”-
14401  11, 21 |                             kedves jó szerkesztõ uram, s az Isten tartsa tõled távol
14402  11, 22 |                             ennek az írásnak a napján, s végzem megszületésemnek,
14403  11, 22 |                         meggyávul egy kicsit az ember, s nem mer már könnyen az öreg
14404  11, 22 |                               Wesselényiek számtartója s lompérti földbirtokos. Az
14405  11, 22 |                          fészke Od, Ad, késõbb Diósad, s a terjedelmes Gut-Keled
14406  11, 22 |                         hamarosan lecsúszott a család, s már a XVI. századtól kezdve
14407  11, 22 |                        hagyományok éltek a famíliában, s az apám, aki testvérei közül
14408  11, 22 |                           derék, kegyes atyák. Talán - s ha igen, alaptalanul - katolikus
14409  11, 22 |                             Kollégiumba. Nagykárolyban s Zilahon is eminens diák
14410  11, 22 |                               akkor se volt sajátságom s magamviselete pedig fogcsikorgató,
14411  11, 22 |                         viszonyok között - régen ápolt s titkolt írói, költõi ambíciók
14412  11, 22 |                            verseltem az önképzõkörben, s mint zilahi diáknak jelentek
14413  11, 22 |                                sikerült kiszabadulnom, s 1900. január elsején Nagyváradon
14414  11, 22 |                                vidék sértett, nyomott, s a legfantasztikusabb terveim
14415  11, 22 |                                és Párizsba segítettek, s így gyerekes, nagy elégtételemre
14416  11, 22 |                            megkapjam elõbb Párizsban - s egy-két tragikus franciától -,
14417  11, 22 |                              nem haltam meg. A verseim s az üldözések harcias, jó
14418  11, 22 |                               jó híveket is szereztek, s négy-öt év Budapesten és
14419  11, 22 |                                félreértett lírikusként s jó korán megboldogulnom,
14420  11, 22 |                             ütött az elhivatás mániája s az a babona, hogy egyelõre
14421  11, 22 |                      fiataloknak, leányoknak, fiúknak, s már ezért is érdemes a törvényes
14422  11, 22 |                              korhatárt túl- és lefõzni s megmaradni a lehetõségek
14423  11, 22 |                         Budapesten és a falumban élek, s természetes, bár kissé szomorú,
14424  11, 23 |                            talentumgyanús”-nak hittem, s nem bocsátottam meg olyan
14425  11, 23 |                              de én a könyvet olvastam, s ez a dráma, így könyvben -
14426  11, 23 |                      komolykodás illik a fiatalsághoz, s ami az affektálást illeti,
14427  11, 23 |                          dialógusából, amely mindünké, s végre is úgy érzem, hogy
14428  11, 24 |                            kissé túlságosan is magyar, s hogy hivatásnak érezném
14429  11, 24 |                                mint az olasz hazafiaké s a jobbféle magyar és lengyel
14430  11, 24 |                                és várnók, elénk borul. S itt foghat jutni minden
14431  11, 24 |                          szükség és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz
14432  11, 24 |                        félretolnám egy kicsit feledni, s csak az jutna az eszembe,
14433  11, 24 |                               akadna ilyen, de akadna, s harcolhatok-e én akkor ezekkel,
14434  11, 24 |                             patriotizmusom problémája, s íme itt az én vallomásom
14435  11, 24 |                              emberi, magyar és érdekes s biztató arra, hogy ki-ki
14436  11, 24 |                         patriotizmusát, vizsgálja meg, s hasonlóképpen cselekedjék
14437  11, 25 |                              az ünnepi orátorok végre, s megkérdik-e vajon önmaguktól,
14438  11, 25 |                                kimondott centralizmus, s a jelszó: klerikális-katolikus
14439  11, 25 |                                magyar protestantizmus, s nem gondolja meg, hogy vérének
14440  11, 25 |                             ernyedésnek indult erejét, s fölkelne Európa nevében,
14441  11, 25 |                             nem, akkor nincs is ereje, s erõs vára csupán az Isten,
14442  11, 25 |                           lélek az, amely megelevenít, s ha nem sikerül, vár reánk
14443  11, 26 |                           rendben volna, de önmagamnak s talán a Nyugat olvasóinak
14444  11, 26 |                            mégis a bemutató elõadáson, s elhûltem annak a láttára,
14445  11, 26 |                              fog fordulni Reinhardthoz s pesti provinciális fõatyáihoz.
14446  11, 27 |                       átváltozását Tóth Imre nem vette s talán nem is vehette észre.
14447  11, 27 |                          naivság nyiladozik ez ügyben, s oly kedves elégtétel, hogy
14448  11, 28 |                              dolga. Gyorsvonaton megy, s úgy gondolom, hogy ez az
14449  11, 28 |                           kegyeletes múltság kapcsolja s vezeti, íme, vissza egy
14450  11, 28 |                              nevet is kénytelen tûrni, s ez fájhat önnek, az újból
14451  11, 28 |                              és erõs birodalom vigyáz, s önökkel még akkor sem fog
14452  11, 28 |                            román barátomnak igaza van, s mivel a nemzeti romantika
14453  11, 28 |                                késett és utolsó dalát, s mivel a mai magyarság még
14454  11, 28 |                        zsarnoksága rontott el mindent, s egy széttépett birodalom
14455  11, 28 |                              de én csak magyar vagyok, s nem is lehetek más. Egy
14456  11, 28 |                              bele gyalázatos, bár urai s vezetõi miatt megérdemelt
14457  11, 28 |                       csonkulásába. Ha zsidóvá válnék, s fölszabadult szellemmel,
14458  11, 28 |                             metropolisban? Szép lenne, s nem hiszem: mégcsak cigánysors
14459  11, 28 |                              félszeg a magyar maradék, s Kol[l]onich ismert híres
14460  11, 29 |                             mert már régen itt vagyok, s ha eddig betegségekkel tértem
14461  11, 29 |                             már csak betegebb lehetek, s mi nem foghatjuk soha ilyen
14462  11, 29 |                           hozhat valaki faji múltjából s még a tieteknél is vigasztalanabb
14463  11, 29 |                                akaratlan törékenységet s ön-törõ hajlamot, mely a
14464  11, 29 |                          melyet megöregedéstõl féltek, s melynek ma kiváltképpen
14465  11, 29 |                               nem szabad megöregednie, s melynek az eltaplósodás
14466  11, 29 |                               idõk ezek, de szép idõk, s bánataimnak legbánatosabbja
14467  11, 29 |                             amilyennek ma lenni illik, s amilyenek, hiszem, hogy
14468  11, 29 |                           vagyok gyakorlati politikus, s az a hitem, hogy az életnek
14469  11, 29 |                                java mégis olyan kevés, s ez ország ezerszínû társadalmát
14470  11, 29 |                                száz letiport szabadság s száz szép életlehetõség
14471  11, 29 |                             volna szeretõbb és több -, s bocsássátok el õt békével.
14472  11, 29 |                          testvére most fiatalon dobog, s azt akarja, hogy ne szakadjon
14473  11, 30 |                               volt igazán Kiss József, s nem állhatom meg, hogy le
14474  11, 30 |                             teszi. Benne fejezõdött ki s vetõdött elõre az a jelentõs
14475  11, 30 |                         poétában, sõt sok hajthatóság, s például talán elveszítettük
14476  11, 30 |                        kesereghetett, zsörtölõdhetett, s lapjával, a Héttel fölnevelhetett
14477  11, 30 |                             nála az istenesség hangja, s megható volt, mikor a maga
14478  11, 30 |                          szemérmes líra, új muzsikájú, s õ maga egy kietlen, sötét
14479  11, 30 |                           elõtte, atyamesterünk elõtt, s higgye el, hogy igazabb
14480  11, 30 |                            vagyunk hozzá, mint a tarka s többnyire lelketlen késõi
14481  11, 32 |                               a fölfedezõ hajlandóság, s lehet, hogy most, mikor
14482  11, 32 |                              Két könyvét olvastam most s egy kéziratos, hosszú verses
14483  11, 32 |                   verseskönyvben a Józsefvárosi énekek s a Budai dalok mutatnak hangulataikkal
14484  11, 33 |                           nagyok szeretettel fogadták, s németül is tökéletesen író.
14485  11, 33 |                        egyetemi professzorság felé is, s milyen erõt és díszt adott
14486  11, 33 |                                adott volna ez állásnak s támogatást minden új, igaz,
14487  11, 33 |                               õ modern, nagy kultúrája s írástudása. De ezt se követelhettük
14488  11, 33 |                          vehemensen, csúfolódva tagad, s mely neki állandó s talán
14489  11, 33 |                             tagad, s mely neki állandó s talán gyógyíthatatlan sebe.~
14490  11, 33 |                         emészti magát, amely még újabb s legegyenesebbnek látszó
14491  11, 33 |                             ocskaisabb, szabad vezére, s hiába mond bármit, elõbb
14492  11, 33 |                           úgyis megúnt volna bennünket s e harcokat is. De akkor
14493  11, 33 |                               akkor tûz-elemében volt, s együtt-barátságunk is, mely
14494  11, 33 |                    együtt-barátságunk is, mely azelõtt s azután többnyire rejtege[
14495  11, 33 |                        trónoltató mániájú, ilyen volt, s ilyen ma is õhozzá az én
14496  11, 33 |                             itt van egy valaki, kiváló s ma is, mint régen, izgató
14497  11, 33 |                       bernsteini vagy brieux-i sikert, s hogy ez neki igazán érdemes
14498  11, 33 |                     esszésikereivel vigasztalja magát, s gondolja expiáltaknak azokat
14499  11, 33 |                               magát Ég és Föld között, s mikorra tartja azt a bátorságot,
14500  11, 33 |                             mely valamikor az övé volt s hozzá illett?~Csábít itt