Kötet, Rész

 1   2, 239| érdekében.~Hogy így cselekszik, ostobán cselekszik - így olvas a
 2   3, 72 |        voltam sült bolond, hogy ostobán és haszontalanul áldozzam
 3   8, 73 |        ezt az egész világot egy ostobán, lármásan fölszerelt színpadnak
 4   8, 79 |         századnak: mások. Talán ostobán és helytelenül, de valóban,
 5   8, 148|  szellemek olyan unalmasan, sõt ostobán jelentkeznek. És mégis furcsa,
 6   8, 178|     társadalomnak, áll elõttünk ostobán, értelmetlenül, elintézetlenül,
 7   9, 39 |       itt más baj van? Banális, ostobán hangzó, mint minden igazság:
 8   9, 107|         De mindegyik több, mint ostobán szeretni, s ha valaki úgy
 9  10, 11 |     akit életében gyalázatosan, ostobán, gõgösen nem láttak meg
10  10, 59 |    amelyikben viharosan-szépen, ostobán, de nagyon éltem, s amelyikre