Kötet, Rész
1 1, 1 | szív, s visszakéri tőled.~Óh, jól őrizd meg, mert itt
2 1, 1 | üzletet berendezni nem lehet.~Óh, Gretchen, maradj továbbra
3 1, 1 | szívemet, szerelmemet.~Óh, Gretchen, sírni tudnék;
4 1, 1 | tiszta és igaz szerelem!~Óh, mert ha ez, ez jutna eszembe,
5 1, 4 | Tihamér fehérlelkû ideálját…~Óh nem, én nem a romantikát
6 1, 8 | gúny a mi osztályrészünk! Óh, hogy ilyen tündéri édes
7 1, 10 | borongós, bús kedélyvilágát.~Óh! mert ha nálam örökre hiányzott
8 1, 19 | ezer, szívet rémítõ alak!…~Óh! ezek a víziók szív nélkül
9 1, 29 | színlap naivságán nevet.~Óh, igen. Nagyon naiv dolgok
10 1, 40 | tragikum sem egészséges.~Óh, uraim, Önök sokat képzelnek
11 1, 120| Debrecenben még nem kell ilyesmi. Óh, Debrecen megõrzi a múlt
12 1, 122| Mert a szerelem is a múlté.~Óh, én már kezdem hinni, hogy
13 1, 132| fekete hegyek országocskáját. Óh, változó idõk!…~Budapest
14 1, 132| nem ûz személypolitikát!… Óh, nem! A világért sem!… A
15 1, 137| jogász rossz kritikát mond… Óh primadonnák, óh párbajok!…
16 1, 137| kritikát mond… Óh primadonnák, óh párbajok!… Azt a fiút, aki
17 1, 142| komédiában is színésznõvé tette…~Óh, Kean férfi volt, erõs férfi,
18 1, 142| fejen táncoló korunkban?… Óh, én nem vetek követ reád,
19 1, 147| mutatta be magát.~Higgy neki, óh „romlott értelmiség és gyenge
20 1, 152| az arató lányoktól. Sõt - óh, szent romantika - talán
21 1, 152| sajtószabadság!!…~Egyébként óh, Debrecen, óh, mûvészetpártoló,
22 1, 152| Egyébként óh, Debrecen, óh, mûvészetpártoló, olvasni
23 1, 170| lett az elõtörõ dalból.~Óh, felviharzott érzések, ki
24 1, 170| õ emléke örökre áldott.~Óh, mert olyan ritkán értik
25 1, 172| voltak… Hiszed már most? Óh, hiszem, hiszem…~Kipp… kopp,
26 1, 172| szomorú álom, de álom!…~Óh, mert ha ez az egy nem volna,
27 1, 173| Lepsényi páter lapja írja. Óh, a világért sem. Honmentõ,
28 1, 186| közelnapok eseményeit egyaránt.~Óh, a szászok mind jó hazafiak.
29 1, 187| színdarabokban, de melyeket Te, óh jó közönség, még mindig
30 1, 187| csak mi látjuk így. Te, óh nagyközönség, merülj el
31 1, 197| Remegõ hangon válaszolt.~- Óh, nem, nem Uram. Receptjeim
32 1, 197| elajándékozhatom összes könyveimet!…~Óh, alanyi költõtársak, becsüljétek
33 1, 204| kevésbé elõkelõ voltát…~Óh, de könnyelmûek voltak azok
34 1, 214| hazafias mélabúval) „…Óh, de hagyjuk e sivár képet.
35 1, 218| gondosan palástolták.~Mert, óh, irigylendõ gyermekek, ami
36 1, 221| eszme-tûzzel - írunk. Amiket írunk, óh, nem mérkõzhetnek a gazdagabb
37 1, 225| szól a világhoz imigyen: óh, nagy hatalom a szellem,
38 1, 256| még gyenge kezekbe kerül. Óh, kérem, hányszor olvashatunk
39 1, 260| ércszoborral tenni valósággá - óh nagyságos magyarok - mégiscsak
40 1, 269| keres bennük. A szenzációk - óh mélyen tisztelt közönség -
41 1, 286| koporsói körül elandalogtunk óh hányszor az õ csodaszép
42 1, 306| szent zománcával bevonni.~Óh, nem olyan õrület ez, ami
43 1, 330| még öt halat sem kapsz. Óh, mert az erkölcs minden.
44 1, 352| Mindnyájan el fogunk menni…~Óh, régen volt ez, nagyon régen…
45 1, 357| ne légy inkompatibilis, óh, polgártárs, elvégre mások
46 1, 357| néhány úri ember önmagával. Óh, az ilyen fajtájú összeférhetetlenségek
47 1, 363| gyermekének kíván élni. Óh, kis hamis, ki hinné ezt
48 1, 364| pókban felébred az élet dühe. Óh, nagy dolog az, mikor a
49 1, 365| most a szerelemrõl, mely - óh - megédesíti az élet keserûségeit.~*~
50 1, 382| Ilyen primadonnáskodó - óh ne csak a színházra gondoljanak -
51 1, 390| balgák, mámorosak.~Lili, óh, te már sokadszor csinálsz
52 1, 390| nem változhattál. És ez, óh, sokkal-sokkal fájdalmasabb
53 1, 394| költõk és egyéb tömegvezetõk. Óh, mert kísérõ serege lesz
54 1, 453| Erkölcstelen poéta… Köszönjük, óh szent apát, az ön leleplezéseit.
55 1, 485| hangulat az ülés elején. S óh, szörnyûség: Az urak egyre
56 1, 504| Egy jambó társulattal s - óh, szent erkölcsök - egy szerzetessel,
57 2, 1 | átlõtte a beteg szívét…~Óh, nagy számú bírók, hát a
58 2, 8 | kibocsájtani a Bémer-térre… És, és, óh goromba, utolsó május éjszaka,
59 2, 9 | igen-igen naivnak a versét.~Óh, mert mi, skriblerek azon
60 2, 10 | Pálmay második estéje -~Óh értjük Pálmay Ilkát, mikor
61 2, 10 | mûvészet s õ minden asszony… Óh boldog Menelaosz, ilyen
62 2, 11 | komédia tudja feledtetni… Óh, mi boldogok vagyunk most,
63 2, 15 | hanem a színész-nek.~*~Óh becsületes, naiv vélekedés
64 2, 63 | szívvel, jajgatva mondjuk:~- Óh, hogy a szfinksznek is össze
65 2, 64 | jajgatása?… Lásd most - óh irtózat - olyan közönséges
66 2, 71 | Most már szakítsd meg, óh Uram, az én bolyongásomat.
67 2, 71 | csodálatos ifjú eljövetelét?…~Óh, mert csodás volt az ifjú.
68 2, 72 | zokogta el a máglyán:~- Óh, Sancta simplicitas!~És
69 2, 73 | ledõl, rabigába görnyed. Óh sötét, titkolt tragédiák
70 2, 73 | bolondosat, amilyet mi - óh szomorúság - mind álmodtunk.
71 2, 79 | jelének, sõt egyenesen (óh Plato!) az idealizmus fejleményének
72 2, 90 | ellene? Senki… Elbukott, s óh, nagy fájdalommal mondjuk:
73 2, 93 | is vallja: felséges vagy óh nép úgy magadnak, s felséges
74 2, 93 | eszközként, de igen boldog óh felséges nép az, aki elõtt
75 2, 106| Barabás dilemma tüzelte az „óh nép”-et, ma „I hope so”
76 2, 116| akik az õ lelkével élünk, óh, hányszor irigyeljük meg
77 2, 122| elbájolóak.~A vers, a romantika, óh, nagyon megejt még minket,
78 2, 126| ideálok megvalósításával?~Óh szörnyûség, hogy a nemzetek
79 2, 126| fátumszerû befolyással! Óh szörnyûség, hogy mit tett
80 2, 183| nagy a gyûlölete. És - óh szörnyûség - õsei a Jordánon
81 2, 191| leánynak a két névjegyet, s óh jaj, õ azt a kosztüm zsebében
82 2, 191| de - nem Filó úrtól… S óh, kis gondatlan tündérke,
83 2, 201| parlamentet is informálni szokta.~Óh dicsõ magyar parlament,
84 2, 202| s kiadják a párájukat. Óh - innen nézve - nagyon mulatságosak
85 2, 202| elég, semmibe venni õket. Óh, halld hát, milyen szegény,
86 2, 212| a színpadi parasztleány? Óh, óh, urak, Amerika szárnyaló
87 2, 212| színpadi parasztleány? Óh, óh, urak, Amerika szárnyaló
88 3, 11 | hallgatjuk a hangok e káoszát s óh jaj, nem tudjuk kivenni
89 3, 34 | táncánál s a tánca, a tánca, óh a táncáról csak versben
90 3, 46 | lesz már magatokba szállni óh elfogultság, sötétségnek,
91 3, 53 | rendõr fogja komponálni. Mert óh, harmatos egek, micsoda
92 3, 71 | szemekkel fohászkodunk:~- Adj, óh sors, egy kis pogányságot
93 3, 98 | jelenti. A purifikáció - óh ezt is jól tudjuk már -
94 3, 100| divattá válik ütni a sajtón. Óh nemcsak kemény, szûk fejû
95 3, 110| szállnának le vele: vigyázzatok, óh tanítványok! Ne bontsátok
96 3, 110| csinálni a szebb jövendõt: óh be kéjes, be dicsõséges!…
97 3, 110| ne lopjátok azt a testet, óh tanítványok. A Mester gyûlölte
98 3, 113| Pantheon. A mi büszkeségünk. Óh, legyen az még sokáig.~Kicsoda
99 3, 116| voltaképpen egy. Résen leszünk, óh, ecclesia militans!…~Nagyváradi
100 3, 124| nyomorúságban, itt kell, óh magyar. Az imádott hon nem
101 3, 124| fölfordul. Mit akarsz még, óh magyar?…~Beszéljünk szárazabban.
102 3, 140| SOCIETAS LEONINA~Állj elõ, óh boldog halandó, ki vallod
103 3, 200| ez a szomorú eset, hogy óh hányan vannak õk, a Török
104 3, 215| Szigligeti Színház premierje -~Óh Audran mester és ti többiek,
105 3, 215| az ötletek? Budapestiek. Óh jaj, budapestiek! Olyanok,
106 4, 6 | intellektusa fölemelték. Óh, nem arra a magas polcra,
107 4, 12 | üljenek fel.~Pierre Froment - óh, nagy Zola mester! - többet
108 4, 33 | ember számára készültek!… Óh, és szép ez a modern ember
109 4, 35 | szociáldemokrácia. Vasárnap íme - óh be szép lehetett - húszezer
110 4, 47 | Megfogták már a másik végét, óh agrárius haza. Ma még nem,
111 4, 66 | kezd kimenni a divatból. Óh, pompásan mulatok most a
112 4, 69 | vagyunk, kik alkuszunk, óh, alkuszunk már. Pedig nem
113 4, 88 | elzengéséhez. Szállj meg bennünket óh, szent Szalma, magyar lelkek
114 4, 90 | Legyen hát maga Konne Ferenc, óh derék bakter… Magát alighanem
115 4, 90 | másnak, azt a mást. Mert óh derék bakter, nagy dolgot
116 4, 166| sajnos - nem gyûjthetünk. Óh, tiszteletre méltó fõnöknõje
117 4, 166| mégsem egészen istenes dolog, óh, tiszteletre méltó fõnöknõ.
118 5, 1 | egészen el nem fáradok. Óh Párizs, Te vagy az én lelkemnek
119 5, 1 | minden? Te kellesz, csak Te, óh bolond, óh szép, óh fájdalmas!…~*~
120 5, 1 | kellesz, csak Te, óh bolond, óh szép, óh fájdalmas!…~*~Olyan
121 5, 1 | Te, óh bolond, óh szép, óh fájdalmas!…~*~Olyan szép
122 5, 1 | barna, nagy szemû barbárt.~*~Óh Párizs, te rejtegetted addig
123 5, 1 | jogunk hatalmaz bennünket.~Óh Párizs, gyönyörök és fájdalmak
124 5, 3 | hûtlen asszonyok ellen. Óh, mindig a régi bábjáték,
125 5, 4 | becsmérli az én rossz ruhámat~Óh messze van még, Szent, sápadó
126 5, 4 | Nyirkos, gyilkos éji órán,~Óh borzalom és keserüség éje~
127 5, 4 | elküldöd eléje…~De kit?… (Óh, rongyos koldus, bamba,
128 5, 5 | ötlet azonban drága kincs, s óh, oly kevés az ötlet. A Szahara
129 5, 5 | szellemes melódiái jajgatnak ki. Óh, be sajnálom Loubet urat.
130 5, 6 | megvadító gnómocskáit, ha… ha… Óh, egymásra tolulhatnak még
131 5, 8 | Aki csak regényeket ír. - „Óh, Budapest!” - Jules Claretie
132 5, 8 | föl nagy tarkaságban.~- Óh, Budapest. Szép város. Mi
133 5, 8 | Írogat ugye színpadra is?~- Óh nem. Éppenséggel nem.~-
134 5, 8 | merné mindezt így mondani?~- Óh igen…~- Tehát jönnek az
135 5, 9 | meg szabad mondanom?~- Óh igen, Madame. Ha mindjárt
136 5, 9 | Tehát ön magyar?~- Igen!~- Óh, a magyarok érdekes nép.
137 5, 12 | gyõzõnek, bárki legyen is az! Óh, ha férfi lehetnék! Veletek
138 5, 17 | boldogságaink, a mi csalódásaink. Óh, ember az emberek között,
139 5, 17 | ér, amennyit tesz és mer.~Óh, mert mindenek fölött a
140 5, 23 | vágy ordítoz bennünk:~- Óh élni, élni! Gazdagnak lenni!
141 5, 30 | húsú szárnyas állat, igen. Óh, boldog irigyelni való ez
142 5, 31 | itt Párizsban. Ez a futás, óh, semmivel sem jelentéktelenebb
143 5, 32 | Fájdalmakat. A vers a következõ.~Óh, nem szövik sehol az én
144 5, 32 | nászruhámat,~A könnyü fátylat én, óh, mindhiába várom,~A lenge
145 5, 32 | s imája volt a vágynak.~Óh a kéz a kézben, ha a nap
146 5, 32 | ha a nap fényre lobban!~Óh életünknek ránk mosolygó
147 5, 32 | ránk mosolygó erős párja!~Óh, boldogságos csönd, halk
148 5, 32 | sziven boldog epedő gondban…~Óh, ifju lovag, kit vártam
149 5, 32 | névvel hivtalak, mindhiában!…~Óh, álom-vőlegény, uram, lelkemnek
150 5, 32 | odaadásom megigért vőlegénye,~Óh, jaj, mint gyászollak téged,
151 5, 35 | idõk poétáinak sem kellesz, óh éjszakák beteg lovagja.
152 5, 35 | már csak az egészség kell. Óh mi már szörnyen egészségesek
153 5, 35 | sajtoljon nyomorult idegeinkbõl. Óh, ez felséges mulatság. A
154 5, 38 | mint a meleg. A meleg, mely óh, 35 Celsius. A nagy nemzeti
155 5, 44 | visszaadtam a Petrarca csókjait. Óh szabadíts fel engem a sok
156 5, 44 | hazugságokban akar és tud élni. S óh olümposzi istenek, mi is
157 5, 45 | szeretjük a kicsi japán embert. Óh, belsejükben miként szeretnék
158 5, 45 | kéjtõl szegény, beteg valónk. Óh, mit tud a kis bolondos!
159 5, 47 | ellenségekkel van dolga.~Óh Nap! Miért nem engeded,
160 5, 47 | divatba hozta a Napot, s óh, nincs nagyobb emberi princípium,
161 5, 55 | sorjában tizenkét csapások. Óh, kegyelmes uram, meg sem
162 5, 55 | Õ igen befolyásos ember. Óh, ha sikerülne a három császárság
163 5, 56 | valószínûleg nem hisznek. Óh, lourdes-i Szûz Mária, milyen
164 5, 58 | tengert. Hideg kezd lenni. Óh, be csúnya az õsz a Riviérán.
165 5, 63 | elevenítõ színész-értelmével.) Óh, te verekedõ, szegény orras
166 5, 63 | között. Ha nagyon héber… Óh, az orr!… Mióta vallom,
167 5, 63 | Dagadtságát, vörösségét megnézik. Óh, ez nem hiúság. Ez csak
168 5, 69 | derék György - görög király. Óh, athéni lelkek, óh, a görög
169 5, 69 | király. Óh, athéni lelkek, óh, a görög és zsidó örökös
170 5, 69 | örökös harcán busongó Heine, óh, Byron, ki hellenofil lelkeddel
171 5, 69 | áldomásozik… Oh, Spárta, óh Bizánc!… De a párizsi utcának
172 5, 73 | tenger. Ni, amott Cap-Martin. Óh, némaságos, gyönyörû kocsizás
173 5, 73 | sirályok: kósza vitorlás hajók. Óh jaj, holnap. Alkonyodik.
174 5, 73 | Reggel van és nyár van. Óh, csiklandozd csak az arcom
175 5, 74 | urak. Igazi gondolkozó, óh, nehezen mond ítéletet.
176 5, 77 | egész világ ott volt, ugye? Óh felséges lehetett. De itt
177 5, 84 | De ez más kérdés, nemde? Óh, nagyon sokan vallják õt
178 5, 86 | csodás áttetszõséget~20. Óh Ruskin, mennyi hitványságot
179 6, 12 | beszélne, így beszélne:~- Óh emberek, hagyjátok már el
180 6, 14 | sóhajtásaik vagy sikolyaik most?~Óh, szerencse, hogy a holnapi
181 6, 14 | alkothatnak, szerethetnek. Óh csináljátok meg forradalommal
182 6, 17 | kivonszolták onnan a Költõt. Mert, óh világ, te azt hiszed, hogy
183 6, 17 | kell. Te kissé csalódol, óh világ. A Költõ nem válogathatott
184 6, 17 | könnyét letörölni. Van - és óh jaj talán lesz is - nekünk
185 6, 26 | nem voltak olyan nagyon, óh nagyon alapos képzeteim.
186 6, 27 | Gusztávé az erény.~Fehér, óh nagyon fehér darab „Az aranypatkó”.
187 6, 32 | nevezünk, ami neki most már óh olyan nagyon mindegy, tehát
188 6, 33 | Laurát, Lillát, Melániát, és óh nagyon néha vissza is szeretnek
189 6, 35 | német költõ koponyája!… Óh, jaj… Szeretjük a szép földi
190 6, 49 | Messzirõl, messzirõl, óh én szentséges atyám. A világból.
191 6, 49 | szeretett leánya voltam. Óh víg táncos tavaszok! Óh
192 6, 49 | Óh víg táncos tavaszok! Óh mámoros szaturnáliák! Aztán
193 6, 49 | A tánc, a szabad kedv, óh régóta kiátkozott itt a
194 6, 51 | lehettél volna bölcsebb, óh Ikarosz. És minden ember-ikarosz
195 6, 54 | mázolódik, faragódik többé, óh bordeaux-i szent gyülekezet.~
196 6, 59 | én megörvendeztetésemre. Óh, jöjj hamar, én gyönyörûségem.
197 6, 59 | a szerelem frazeológiája óh milyen keveset változott.
198 6, 68 | azért a Vígszínházba járni, óh hazafias irodalmi és mûvészeti
199 6, 70 | Talán nem igazságos ez. Van óh fogyatkozása sok Budapestnek,
200 6, 75 | is. Nem az irigységtõl, óh nem, de a benne jelentkezõ
201 6, 85 | de csak jönnének õk már, óh magyar ciklusos szomorú
202 6, 89 | e két szoborpályázatból? Óh, iszonyú meddõség. Csak
203 6, 93 | nyugodt a tempó, mert az élet, óh drámaírók, akkor is nyugodt,
204 6, 96 | hazájáért és lelkéért. Mert óh jaj, úgy látszik, hogy Magyar
205 6, 102| magyar voltál, be magyar. Óh, fájdalmasan magyar. Az
206 6, 111| Õsbudába jár, minélfogva álmos. Óh áldott, tikkasztó nyári
207 6, 111| Látjátok e magasságot óh írók és óh publikum? Ez
208 6, 111| e magasságot óh írók és óh publikum? Ez az én mértékem.
209 6, 117| A költõ:~Kiáltsd felénk, óh Ég, te szent azúr,~Jöhet
210 6, 117| lelkemet honfibú égeti. Óh, hazám, hazám, hazám…~A
211 6, 121| ezt válaszolta:~- Igen, óh igen. A miniszterelnökre
212 6, 123| lenni. Sõt menj tovább, óh Jacques. Valld be, hogy
213 6, 123| most akarnál császár lenni, óh Jacques? Légy eszednél.
214 6, 125| törölgessük egymás könnyeit.~Óh be szép is lesz, mikor a
215 6, 131| apagyilkos magyaroknak is, óh mert nagyon kevesen vagyunk.
216 6, 140| rágyújt az elsõ pipa dohányra. Óh catalaunumi csatánál nagyobb
217 6, 140| igaz valami - azóta mégis. Óh áldott pipafüst, ha mindjárt
218 6, 140| óra nekem is ossziáni óra. Óh, nagyon ossziáni. Csak ködöt
219 6, 146| Tífuszt…~Oh Margitsziget, óh Bártfa…~Budapesti Napló
220 6, 149| feleséget se kaphasson? Rendelj, óh lourdes-i Mária, a csúnya
221 6, 157| búsan válaszolt:~- Való, óh tiszteletes testvérek, hogy
222 6, 166| Budapest rettenetes város. Óh, régi jó idõk. Itt fölbomlott
223 6, 170| királynak.~- Királyt akartok? Óh ez nagyon bölcs. De ne kereskedjetek
224 6, 182| vagy és elfogulatlan te, óh nagyságos publikum.~II.~
225 6, 189| híres imát mondotta:~- Add, óh Felséges Isten, hogy a Néva
226 6, 204| mintha igaz sem volna. Pedig óh be igaz. Ismét lemészároltak
227 7, 8 | hazudták, hogy a komp - híd, - óh Potemkin, te kenetes kezû
228 7, 8 | magát, szállni szeretne itt. Óh, hogy kerülgetem: vércse-e
229 7, 8 | keresünk, s amit talán, óh ott sem bizonyos, hogy megtalálunk.~
230 7, 8 | különb kultúrát csinálni. De óh, rovom, rovom, a fekete
231 7, 8 | bûnbe vivõ, de becsületes. Óh, Napkirály, nincs igazam,
232 7, 16 | persze fölriadjon az ország. Óh, bûnök bûne. Meglebben
233 7, 16 | õk is akarják az ígért és óh be megérett reformokat,
234 7, 44 | csókkal. Hogy ez nincsen jól? Óh ez nagyon rosszul van így.
235 7, 77 | Alföld, a Királyhágó mást, óh milyen mást juttat eszembe,
236 7, 84 | élet vígsága tombol benned, óh halandó, de a Vigadó táján
237 7, 115| számot tettek volna, s kik óh be korán jelentkeztek, alig
238 7, 127| És a koaliciós újságok - óh komédiák komédiája! - vezércikkben
239 7, 188| társadalmunkat látni nem tudják. Óh nem azért, mert igen elmerülnek
240 7, 194| tannak deklarálják ezt. Pedig óh be igaz. Politika és morál:
241 7, 203| Nasi a legnemesebb hazafi. Óh, felséges nép, te már csak
242 8, 6 | fölfalnak minket. Ez a Duval is, óh. Hajszolta, ûzte magát haláláig.
243 8, 12 | Európa minden gondolkozója. Óh nem attól fél bárki, hogy
244 8, 14 | neveztetik. Hetvenhat esztendõ, óh, sok esztendõ s Frédéric
245 8, 21 | kérik számon az erényt. Óh be korán halt meg az az
246 8, 23 | És okvetlenül igaza van. Óh, istennek nagyszerû teremtményei
247 8, 25 | Chopin? Hát Chopin. Jöjj, óh szomorú árnyék s engedd,
248 8, 26 | kapitányok nem ûzték õket tovább. Óh, Jehova, hiszen egy ember
249 8, 34 | mégis muszáj gondolkozniok, óh jaj. Minden hatalmukat fenyegeti
250 8, 65 | egymással messze-szemben. Óh ez még nem az a bizonyos
251 8, 68 | Boutet de Monvel könyvénél. Óh budapesti angolsága a divatnak
252 8, 75 | halálos hideget a szívében. Óh jaj, mindnyájunkat fenyeget
253 8, 79 | alapján faragja a verseit. Óh, csak egyébként már itt
254 8, 84 | kurtizán, Élet és Párizs. Óh, Élet, be jó teveled játszani,
255 8, 84 | be jó teveled játszani, s óh Párizs, be jó rejtõzködni
256 8, 101| neki fájdalmat az építés. Óh, boldog Dél, hol építeni
257 8, 118| lábát. Tíz év óta él, de óh hogyan él, Párizsban már.
258 8, 124| Montagnini-ügyben - a pénz. Óh a szentséges római pápának
259 8, 128| Boulanger-napok mámora s óh, milyet változott csak egy
260 8, 153| kívánatos, naiv, erõs, szép fiú. Óh be boldogak lehettek õk.
261 8, 179| Mór már boldog. De neked, óh Jakab, még ezután kell tenned
262 8, 183| fûbe-fába, összevissza. Óh, Boccaccio, te nem is sejtetted
263 8, 193| a maga ünnepén, mi soha. Óh, hogy a gonosz politikát
264 8, 196| isten bocsássa meg nekünk. Óh Vatikán, maradj meg tovább
265 8, 212| szûcssegédet.~- Értelek, óh Biász, azaz, hogy nem egészen
266 8, 212| igazságait.~- Én hallgatni fogok, óh Biász, s te mondd el nézetedet.~-
267 8, 212| tudnál mégis tanácsolni, óh Biász?~- Forradalmat, amit
268 8, 245| És a modern Megváltónak, óh istenem, idegei is vannak.
269 9, 31 | Fedák Sári maradt a régi. Óh, a história szereti a szomorú
270 9, 45 | ugye hogy ez véletlenség, óh, szent Véletlenség?~A Hét
271 9, 60 | 61. ÓH, BENKÕ ÚR~Benkõ Gyula úr
272 9, 60 | belügyminiszterileg el van tiltva.~Óh, Benkõ úr, milyen naiv úr
273 9, 60 | s utánozzon bennünket, óh, Benkõ úr.~Budapesti Napló
274 9, 79 | németeknek a bónumukat:~Óh, igen, meg kellene jelölni
275 9, 96 | gyógyította meg a koalíciós rend. Óh, magyarok, honfiak, higgyétek
276 9, 96 | melytõl és melyben élnek. Óh, a császár katonái, a mi
277 9, 101| is az anyám famíliájából, óh igen. Egzaltált, bolond,
278 9, 101| idegrendszer pörölymunkájából. Óh, ez nagy és titkos tudományom
279 9, 101| valamikor õrjöngve kívántunk, óh jaj, beteljesedik, s ekkor
280 9, 101| lében”, nagyon sok a rím, óh, nagyon sok. S akik mindenre
281 9, 101| írom meg a folytatást - óh, a szerencsétlen -, meg
282 9, 107| megalkotta a mi bátorságunkat. Óh, bár egy hatalmas férfiú
283 9, 107| maga méltó asszonyát is. Óh, csak megteremne, aki Nietzsche
284 9, 107| vitte föl a Kálváriára. Óh testvéreim, nem jó dolog
285 9, 121| országot elláthatnónk velük. Óh, hogy miért is vagyunk olyan
286 9, 164| kibõl kereskedõ lesz. De, óh magyarok Istene, hisz ez
287 9, 164| az ördög vigye el. Mert, óh népem, Árpád népe, az a
288 9, 175| muszájt, ahogyan látnia s, óh jaj, azután írnia kellett.
289 9, 177| ciklusokba-osztás volt ez, óh, én errõl tudnék beszélni,
290 9, 188| három-négy napot tavaszolhatok.~*~Óh, a francia Riviéra s valószínûleg
291 9, 210| tehát meg se kísértsük, óh mi szegény emberek, hogy
292 9, 213| és félelmetes állapot ez. Óh, gondolják el, van egy ember,
293 9, 213| magyar mókusp[a]rádéja. És óh, bár csak evvel nyélbe lett
294 10, 3 | utókor mit fog vele mívelni. Óh, én tudom jól, hogy ma még,
295 10, 22 | Allemane is megbukik, íme, óh nép, nagy a te hatalmad.~
296 11, 3 | hányszor gondolok arra: óh, bár Madame Prétérite tanított
297 11, 18 | zengi ezt az édes éneket - Óh, lassan szállj és hosszan
298 11, 18 | rég elsírta már”? - nem. „Óh, lassan szállj és hosszan
299 11, 19 | titokban föl is tehetné, én - óh, kálvinista konvent, de
300 11, 24 | számára. Hibáit, melyek óh nagyon-nagyon hibáim is,
301 11, 30 | 30. KISS JÓZSEF ÜNNEPÉN~Óh, csak hadd tudna örülni
302 11, 62 | árnyai most megszentelõdnek. Óh, Istenem, mi van a Hôtel
303 11, 62 | George[s] Eekhoudra esküdött? Óh, évek, szépségek, búsongások,
304 11, 65 | tarkónütöttek, a tegnapi bajtársak, óh, Madame Prétérite! Szeretnék
305 11, 67 | a Tisza táján”.~De, de - óh, bátor, kedves, jó papom
306 11, 68 | meg most nem várok semmit. Óh, Madame, minden nõimnek
307 11, 76 | hogy csak most ismerkedünk. Óh, jaj, hiszen a népek is
308 11, 88 | akarattal félrébb rántani. Óh, Oroszországban mennyi mindent
309 11, 90 | a nevét, és - más lesz. Óh állam, Állam, be szép kigondolás
310 11, 99 | ezt írja: „Tekints meg, óh, Uram, mert gyötrelemben
311 11, 102| megérdemli, amit kapott, de, óh, félek, hogy a magyar kálvinistaság
312 11, 104| azt is állítja, hogy én (óh, szörnyûség) vagy paraszt,
313 11, 109| valami ember-szamárságra. Óh, öreg saskeselyû, ne nézz,
314 11, 117| Korrobori kiváltott népének, s óh, bár jól látnék. Ez volna [
315 11, 125| vegyem, de rettenetes eset (óh, „e” betûs magyar nyelv)
316 11, 125| egy kicsit, hanem nagyon. Óh, szegény székelyek, akiknek
|