1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8417
Kötet, Rész
1 1, 1 | Poétáknak mondják magukat, de az emberek ábrándozó félbolondoknak
2 1, 1 | és „Követel” rovatokat…~De te élsz; érzem, tudom, ezt
3 1, 1 | legelsõ, legfõbb célja. De nem csoda, hogy nem érted.
4 1, 1 | józan vagyok, józan egészen, de azt a lányt feledni nem
5 1, 1 | pazaroljam, nem érdemelte meg.~De hiába sírok. Hiába mondom,
6 1, 1 | nem vesztették fényüket!?~De félek, nagyon félek, hogy
7 1, 1 | legnyomorultabb embere!~De nem! Nem!~Lásd, éppen most
8 1, 1 | égen. Sötétek, sivárak, de már át-áttör rajtok a napnak
9 1, 1 | beléköltözött a remény.~Istenem, de szép is vagy, Gretchen!~
10 1, 2 | magyarra nem fordított, de azért eléggé ismert „katzenjammereket”.~
11 1, 2 | neve nem jut ugyan szembe, de nagyon ügyes ember volt
12 1, 2 | minden háznál; többé-kevésbé, de egészen egy se kifogástalan
13 1, 2 | egyik sarka le van törve.~De azért kaszinóbeli botrányok
14 1, 2 | harminckettõt ismeri a hátáról.~De hát jó ez a „filkózás”-hoz.~
15 1, 2 | egytõl egyig érdekesek, de a legérdekesebb mégiscsak
16 1, 2 | koncert kissé megingott, de azt hiszem, hogy a differenciák
17 1, 2 | meghívni el nem feledtek volna.~De jobb ez így. Nem zavarták
18 1, 2 | s gondjai csúcsúltak”. De azért csak kísért a „világ
19 1, 3 | lehet rajta vitatkozni, de az tény, hogy tárcát ma
20 1, 3 | semmit se bizonyítanak, de mindent tagadnak.~Ha mármost
21 1, 3 | ugyan én is megfigyelni, de a részletek nálam könnyen
22 1, 3 | kézcsókért; ez mind lehetséges, de az bizonyos, hogy boldogságuk
23 1, 3 | nem, hát nehezen ugyan, de sors elõtt meghajolva, elválnak
24 1, 3 | sokat ígérõen, biztatóan, de kacérnak dehogy mondaná
25 1, 3 | egy cseppet émelyítõ is, de intenciója nemességét, felemelõ
26 1, 3 | találóbb elnevezést is?…~No, de hagyjuk a kritikát, hiszen
27 1, 4 | Könnyû neked ott fenn Pesten, de az én borzas hajam szinte
28 1, 4 | minderrõl bõvebben beszélni, de mégis hogyan kerül össze
29 1, 4 | errõl bõvebben is beszélni, de amint az általad felvetett
30 1, 4 | vitatott irodalmi kérdést - de nem provokáltam az általad
31 1, 4 | leányaink közt - nem találom…~De Margitot sem!…~Szil 1898.
32 1, 5 | érzem a józanul lenézett, de akkor mámorba borító táncnak
33 1, 5 | szólított a kötelesség!~De a tündéri est drága mámorából,
34 1, 7 | fájó közönnyel megküzdeni.~De hagyjuk ezt; ne vegyüljön
35 1, 7 | Kijöttem már a latinból, de mintha igy szólana egy latin
36 1, 7 | benne semmi hajlandóság, de annál fejlettebb érzéke
37 1, 7 | kevesebb joggal viselheti.~Na de azért nagy volt a lelkesedés;
38 1, 7 | szenvedett nyárspolgár, de akik mégis fölkeltik a lángész
39 1, 7 | lehetetlen méltányolni, de legkevésbé lehetséges átérezni
40 1, 7 | alkalmas gyönyörû hang, de amit a költõ át nem érezhetett -
41 1, 7 | lepte meg a kisasszonyt, de - Istenem - mennyivel nagyobb
42 1, 7 | költeményét.~A költemény szépsége, de meg az a körülmény, hogy
43 1, 7 | óriási közönség miatt. - De azért csak járták benn,
44 1, 8 | tesz magának gyengeségeért, de most nem bír a szívével,
45 1, 8 | a kis Fehér hadnagyról. De tudom, hogy magának sem
46 1, 8 | szíve volt.~Most elhamvadt, de akkor égõ, dallal telt,
47 1, 8 | Mosolyog? Bocsásson meg, de én sajnálom magát! … Miért
48 1, 8 | árvaságra van teremtve - de örökös, fájó büszkeségre
49 1, 9 | elõtt van pokoli gondolatom, de mindegy, a gondolat elég
50 1, 9 | néztem messze a messzenézõt, de rossz szemeimmel nem láttam
51 1, 9 | odaláttam a Népkertbe.~De milyen látvány volt! - a
52 1, 9 | mutatott.~A látvány csinos, de kínos volt; senkit sem ismertem
53 1, 10 | hogy örökre szeretni fog.~De csak egy pillanatra…~Aztán
54 1, 10 | gyermekleány szívében - de nincs annyi, hogy bearanyozhassa
55 1, 10 | odaadó, tapadó szerelme.~De valaha én is hittem: a szerelem
56 1, 10 | merészebbé lelkem szárnyalását, de jaj! minden sorából látja
57 1, 10 | szeretnék átkot szórni, de erre is gyenge vagyok, s
58 1, 11 | kihűlt érzelmet - nem tudom, de ijedve riadtam fel álmomból,
59 1, 11 | Elmúlásra sokszor jött kikelet, de nekem az a régi, őszi dér
60 1, 11 | bolondos szerető szívet, de ez az ő bús hivatása, és
61 1, 12 | ambíciója. Az egyik komponált, de egyszer egyik valzeréről
62 1, 12 | előttem egy másik poéta.~*~De a vidám kedély a távolban
63 1, 14 | lett volna ez nagy baj, de mit csináljon Bohémia egy
64 1, 14 | táncolni.~Bélát összeszidtuk, de tanácsát nem fogadtuk el. -
65 1, 14 | sikerült kegyedet - bocsánat, de így mondta - elbolondítani. -
66 1, 14 | öngyilkosjelöltösködött, de nemsokára velünk dalolta
67 1, 14 | hétköznapi nyárspolgárokká.~De átváltozunk-e?…~…Egy aranyos
68 1, 15 | életet lehel szerepébe.~De ha a „kaméliás hölgy” szerepében
69 1, 16 | lelkesülten a szerelmes ifjú.~„De jó, hogy feleségül is csak
70 1, 17 | gondolkozni tudása óta sejti, de melyet megfejteni évezredek
71 1, 17 | csordák tiportak rajtad, de látom, hogy felemelkedtél
72 1, 17 | fog, s magyar lesz örökre.~De azért halljátok óvó szavamat.~
73 1, 19 | elrabolt koncot!~Rémítõ kép!…~…De új csoport áll ismét elõttem.
74 1, 19 | lángbetûkkel: Justitia.~De a szép nõnek nincs szíve,
75 1, 20 | szürke tárgyakat. Várjuk, de hiába. Valami elfedi előttünk
76 1, 21 | Elvből gyűlöli a napvilágot, de ha alkonyatkor kigyúlnak
77 1, 21 | Szerdán, tehát szerdán… De történt valami. A hitelezõk
78 1, 21 | sirathatnák az ördöngös hiénák.~De így nem volt menekvés. A
79 1, 21 | nekem meg kell halnom, de hajlandó vagyok önökkel
80 1, 21 | hitelezõi zokogása között -, de önökrõl nem feledkezem meg.~
81 1, 21 | Jankó~A hitelezõk megtörve, de mégis megnyugtatva távoztak…~
82 1, 21 | végzetes szerdai nap elõtt. De a szerdai nap nem lett végzetes.
83 1, 22 | egy kis sajtot rendelne, „de - folytatta egyéniségéhez
84 1, 22 | könnyelmû fráternõk vagyunk, de minek avval eldicsekedni?~*~
85 1, 22 | Nem mennék én el innen, de hát túlságosan gyengéd a
86 1, 22 | szenvedéllyel terjeszti, de értük felelõsséget nem vállal.~
87 1, 23 | lesz hûséges tanítványa.~…De Farkas Imre poéta. Poéta,
88 1, 23 | bohózatok után alakult, de aki a poézisben azt látja,
89 1, 24 | került tegnap este elõadásra. De mintha már a mi közönségünk
90 1, 25 | nagyon jól éreztem magam, de a negyedik napon figyelmeztettek,
91 1, 25 | hittem, hogy ő robbant fel, de ő elég szilárdan feküdt
92 1, 27 | debreceni színészet küzdelmes, de dicsõséges múltjából, most
93 1, 27 | Debrecen város tanácsához; de bár a tanács sem ekkor,
94 1, 27 | az elsõ magyar komikust.~De Erdély egymagában nem volt
95 1, 27 | Még ez idõbõl keveset, de annál többet tudunk a debreceni
96 1, 27 | színészet békés fejlõdését, de elõkészítették az állandó
97 1, 27 | melynek egyelõre vázlatos, de tiszta és hû történetét
98 1, 27 | oltára a szépnek, nemesnek.~De míg örömmel ünnepelünk,
99 1, 29 | Nagyon naiv dolgok biz’ ezek, de énnekem nem jut eszembe
100 1, 29 | legkedvesebbeket sem kíméli.~De ez az érzés sem tart soká.
101 1, 29 | ereklyéinek gyûjteménye ez, de gyönyörû glorifikációja
102 1, 30 | indulhatott el vándorútra.~De meg sokkal ambiciózusabb
103 1, 30 | legnagyobb trombitája volt…~De a felöltõm?~Ez csak nem
104 1, 30 | óta minden éjjel várom, de nem hozzák.~Ugyancsak 5
105 1, 33 | távozásáról. Már befejezett dolog, de tény, hogy ez a veszteség
106 1, 33 | több változásról beszél, de azokra, mint valószínûtlenekre,
107 1, 34 | helyöket.~A karok jók voltak, de a zenekar néhol botrányosan
108 1, 35 | hogy megindítnod igen, de meggyõznöd nem sikerült.~
109 1, 35 | nem tudom ezt elgondolni, de lehet, hogy igaz.~Azt mondják,
110 1, 35 | az én világom rajzából, de pótoltam már azóta.~Ha ez
111 1, 35 | teremtenek és - meghalnak éhen…~De hagyjuk az absztrakciót.~
112 1, 35 | átokszerû szemrehányását, de most erre képtelen vagyok,
113 1, 35 | egyformán szeretjük az anyánkat, de te jobban be tudod bizonyítani.~
114 1, 35 | Sirassatok meg mind a ketten, de követ ti ne dobjatok reám,
115 1, 36 | szerepe többször csábította, de amely az õ öntudatos mûvészegyéniségéhez
116 1, 36 | nemcsak ruhája volt elegáns, de modora, beszéde is egészen
117 1, 36 | komikumot, s ügyesen játszottak, de Fáy Flóra annak a megvilágítására
118 1, 37 | csak emlékezést és szívet.~De ez a szív csak a poétáé,
119 1, 37 | események élethűség látszatával, de mégis csak a mese igazságával.~
120 1, 38 | jellem, egy eleven báb ugyan, de rajzolásának mégis mûvészinek
121 1, 40 | magukról és másokról is, de nagyon keveset tudnak.~Önöknél
122 1, 40 | házba, sohse’ látták többet.~De a család többi tagjait sem.~
123 1, 40 | talán õrjöngõnek tartanak, de ismerek én egy lángelmét,
124 1, 40 | vétek bûnhõdést érdemel, de erre a büntetésre az emberek
125 1, 40 | igénytelen, néhány soros, de az életbõl másolt rajzomat.~
126 1, 41 | érdekeit előre eltemetni. De a választás folyamán meggyőződtünk
127 1, 41 | hírét sohasem hallottuk (de talán senki sem Debrecenben),
128 1, 41 | senki sem Debrecenben), de annyit a közjó, s különösen
129 1, 42 | gondolkozni kényszerít. De minden impressziónk között
130 1, 42 | még nem érte el célját. De elsõ darabja már sejteti -
131 1, 42 | nem állja ki a kritikát, de a benne erõsen megnyilatkozó
132 1, 42 | még alig van a darabnak, de már három hatalmas problémát
133 1, 42 | nem ismeri a színpadot.~De elõkelõ tónusán, mélységességén,
134 1, 43 | szereplők jókedvű játékának, de különösen a Rácz Károlytól
135 1, 44 | darabjaiban látszik a jó szándék, de erő híján kevés az eredmény.~
136 1, 45 | talán meglepően közönséges, de szolgáljon mentségemül az,
137 1, 45 | szellemes írók művében, de a jégen is előfordulnak.~
138 1, 45 | még nincs semmi meglepõ. De most jön a fordulat. A kisleánynak
139 1, 45 | véletlenül bajusza lett volna. De Adonisz úrnak nincsen bajusza.
140 1, 45 | tartalékos póttartalékos, de Adonisz úr véletlenül színész.~
141 1, 45 | elég kellemes dolog ugyan, de egy ember rémítõen fél a
142 1, 45 | egy kis aprópénzt is kap, de a báltudósító mentül kevesebbet.~
143 1, 46 | rossz ítéletet mondani - de nem nevetni nem lehet. A
144 1, 48 | az õ Józsikájától.~Kért, de nem nyert. Az aranyos szubrett
145 1, 51 | Diákszövetséget; várjuk, de hasztalan, mert odafent
146 1, 51 | formájában sem valami ideális.~No de efelett ne vitatkozzunk!~
147 1, 51 | igazi lelkesedés vezette, de ha a látszat más motívumokat
148 1, 51 | ifjúi hevülékenységnek.~De miért vitték be a politikát
149 1, 51 | könnyelmûség, valóságos bûn.~De az Egyetemi Körnek nagyobb
150 1, 51 | No hát ez is eredmény!…~De talán nem nagyon sok?…~Mit
151 1, 52 | tiltakoztam e megbízás ellen, de felvilágosítottak, hogy
152 1, 52 | igazak.~Van más tanyája is, de ez utóbbin faji tulajdonságainak
153 1, 52 | felséges népet általánosságban, de egyenkint „pfúj, paraszt!”.~
154 1, 52 | van. Nem visel kolompot, de mégis követni kell. A vezetõt
155 1, 52 | imitans feminini generis), de ez a téma szerfelett kényes.~
156 1, 53 | holnap talán jég lesz a szív.~De most remél mindkettõ.~Remél,
157 1, 56 | csillogó a darab nyelvezete, de így nem beszéltek soha,
158 1, 56 | megkacagtatni bennünket, de abszolút hatásról a darabban
159 1, 56 | érnek: valósággal meghatnak…~De értsük meg a dolgot.~A mi
160 1, 56 | darabja távolról sem ilyen…~De nézzünk más szempontot is!~
161 1, 56 | szívesen fogadta Himfy dalait, de az a nem nagyszámú intelligens,
162 1, 60 | megítélni. Nemcsak nevettetni, de gyönyörködtetni is tud ő.
163 1, 62 | legvasárnapiabb” módra folyt le, de azért lelkesedés, taps volt
164 1, 63 | játszott, szépen énekelt, de modorosságáról letenni még
165 1, 63 | sikerrel állották meg helyöket, de a tegnapi nap tanulsága
166 1, 64 | volt rosszabb a többinél, de jobb még kevésbé volt. Talán
167 1, 65 | bizonyára fog magának szerezni, de ezzel még az ügy távolról
168 1, 65 | befolyásolni nem lehet, de - és ezt jegyezze meg jól
169 1, 66 | erõsen hatásosan indul, de expozíciója a legerõsebb
170 1, 67 | és ha semmi egyebet, de az õ hibájukat fel lehet
171 1, 69 | akarunk többé beszélni, de a tanulságok nagyon érdekesek.
172 1, 70 | aktuális a kínai tincs…~De nem merem. Kínában - állítólag -
173 1, 70 | csakugyan~Az a csúnya tincs…~…De ezt is csak olyankor tehetem,
174 1, 71 | színházában.~A darab rövid volt, de rossz.~A jelszót kiadták:
175 1, 71 | tapsolni, hívni a szerzõt.~De egyre nem számítottak.~Mint
176 1, 71 | spiritisztához folyamodtak, de az kijelentette, hogy nem
177 1, 72 | névre se nagyon vágyunk - de hátha mégis történt valami,
178 1, 72 | verekedtek bizony akkor is, de nem úgy, mint most.~Mi volt
179 1, 73 | kisleány ült. Nem nagyon kicsi, de nagyon édes.~A kicsike arról
180 1, 74 | nemcsak a legszellemesebb, de a legpraktikusabb magyar
181 1, 74 | kiadásban?~Lehet, hogy vannak, de ezek - szeretjük hinni -
182 1, 74 | mind a 4 képnél egyforma, de a képek maguk ötletesség
183 1, 74 | nem vár tõlük a szerzõ, de zajos sikert, zsíros tantiémet
184 1, 74 | Ódryról és Rubosról is.~De hogy Cserényi Adélnak miért
185 1, 75 | fulladva halt meg Karnevál, de Istenemre, szép temetése
186 1, 76 | viseltetett. A szigorú, de igaz kritikáknak úgyis csak
187 1, 76 | megerõsítést nem nyert hírrõl, de annyit kijelentünk, hogy
188 1, 76 | marasztaló tisztelõje is, de a nagyközönség az õ szerzõdtetésérõl
189 1, 77 | filozofáláson kellene kezdenem. De a filozófia hálátlan dolog
190 1, 77 | farsanggal mégsem szakítunk!~De nem ám! Mert közbelépett
191 1, 77 | üzlet. Olyan nagyvásár-féle, de hasonlít a tõzsdéhez is.~
192 1, 77 | kérdést sokan bolygatták már, de még mindig nagyon aktuális.~
193 1, 79 | lovagiasság beteg embereit, de mintegy lelkesíti, belelovagolja
194 1, 80 | jelezték, színlap nem hirdette, de mégiscsak jubileumi előadás
195 1, 80 | nem túlságosan ismeretlen, de elég vidám operettet adták -
196 1, 82 | csak beismerni nem akarják.~De ha õk alaptalannak tartják
197 1, 82 | beismerni, azt megértem, de hogy jogos méltatlankodást
198 1, 82 | félreértések eloszlatásán.~De õk nem ezt tették.~A szokott
199 1, 83 | sikkasztottak.~Hasznuk nincs belőle, de ez a vétket nem enyhíti.~
200 1, 83 | az emlékezőtehetségem, de addig is felejthetetlenül
201 1, 83 | távoztak a társaság gyengébb, de bájosabb tagjai - ott maradtak
202 1, 83 | maradtak a gyengülni óhajtók, de kevésbé bájosak.~Eddig emlékezem
203 1, 83 | ha már úgy megszoktuk, de tartsunk egy-egy este fegyverszünetet:
204 1, 85 | Meg a külsője is érdekes, de belső tartalma annál több.
205 1, 86 | versek nagyon rosszak voltak, de a kis naivának mégiscsak
206 1, 86 | majdnem egy hónapig várta, de hiába. A trubadúr nem vallott
207 1, 86 | Tudtommal nincs oka!~- De igenis van.~- ?~- Hiába
208 1, 87 | pedig széles jókedvvel, de okos elővigyázattal, mert
209 1, 87 | tulajdonképpeni tárgyához, de megértéséhez okvetlenül
210 1, 87 | kínos meglepetést.~Nyugodt, de a szokott komisz arccal
211 1, 87 | hogy X. úr nagyon dühös.~De az a szerencséje, hogy akármilyen
212 1, 88 | percig tartó jámbikás mesét, de már egy-egy, a beszédbe
213 1, 88 | nehéz kínját szemléltük. - De segíteni nem tudtunk.~Az
214 1, 89 | kell adni, vagy sehogy, de adni kell”, és ez a mondás
215 1, 89 | operára is teljesen áll - de a dolog mégiscsak nagyobb
216 1, 89 | szubvenció szép, ki is fizetik, de mégsem fizeti ki magát.~
217 1, 89 | alig több a semminél.~No, de legyünk gavallérok! Ezt
218 1, 89 | zenekedvelõ közönséget!~De vajon én, az én operaelõadásaimmal
219 1, 89 | irodalomtörténetbõl szokták tanítani?…~De hát mit is csináljak én
220 1, 89 | igényei operaelõadásokra, de ezeknek az igényeit nem
221 1, 90 | helyen is megemlékezni, de egy érdekes véletlen megfigyelést
222 1, 91 | egyáltalában látta volna valaki.~De ha eddig nem láthatta meg
223 1, 91 | nem, megtalálta a dicsõ, de vad férfiút, s az interjú
224 1, 91 | Én. Üdv legyen Önnel!~Õ. De Ön ne legyen velem!…~…Eddig
225 1, 92 | örök szimbóluma.~Nem cél, de több a célnél. Egy pillanatnyi
226 1, 92 | pillanatra a mindig kísértõ, de soha el nem érhetõ boldogság
227 1, 92 | talán zúgó tapsokat sem, de folyton küzdõ lelke vágyva
228 1, 92 | boldogság pillanatig tartó, de édes ámítására: a babérra.~
229 1, 92 | megkínzott mûvészléleknek!~…De mégis. Eszébe jutott egypár
230 1, 92 | embernek. Õk nem mûvészlelkek, de megérezték a gyötrõdõ lélek
231 1, 92 | a megnyugvás érzésével, de sejtették, hogy a babérral
232 1, 92 | le…~Olcsó koszorú volt, de még mindig drágább mindenféle
233 1, 93 | lelkesülten tapsoló közönség.~De méltó partnere is akadt
234 1, 94 | nincs egész közel a válás, de már a búcsú keserûségét
235 1, 94 | változás okát.~- Istenem! de jó volna állandóan búcsúzni -
236 1, 95 | HAMARABB TÁVOZNAK~Az ám, de virágvasárnap is van. Ez
237 1, 95 | harmadik intézkedése is, de ezt már lepecsételt fiók-végrendeletben
238 1, 96 | határozatot lelkesedés nélkül, de egyhangúlag hozták.~Debreczeni
239 1, 97 | nem tud feltartóztatni - de egyszerre csak megállunk,
240 1, 98 | következő:~Kállay Lujza szépen, de talán túlságosan a hatásért
241 1, 98 | operett-szerepekben igen jó lehet, de a népszínmű nem az ő terrénuma.~
242 1, 98 | Nagyon használható színész, de lehetetlen is, hogy minden
243 1, 99 | fogásokkal akart hatni, de sikertelenül. Bartha most
244 1, 99 | játszott.~Ódry sok jóakarattal, de kevés igazsággal játszott.
245 1, 101| gondolkoztak a probléma felett, de annál többen nevettek rajta.~
246 1, 101| képük van a becsületről. De ez az egy kép kizárja a
247 1, 101| bizonyára a legtöbb ember.~De azok, kik a nõi becsület
248 1, 101| vannak, akik hisznek benne…~De azért meg vagyok gyõzõdve,
249 1, 102| fõvárosi színházak ismeretlen, de sejthetõ okból visszautasították.
250 1, 102| errõl a Sárdi-házról írni, de, sajnos, szem elõtt kell
251 1, 102| embereknek egy bár szokatlan, de az életbõl kiragadt történet
252 1, 102| néha a szerzõ önkényébõl, de a mesének valószínûtlenségbe
253 1, 102| melyben nincsenek nótabetétek, de van élet, igazság és megrázó
254 1, 102| Direkt problémája nincs, de nagyon sok dolog felett
255 1, 102| gondolkozni. Szívvel és ésszel de sok igazságot szûrhetünk
256 1, 102| tagadhatatlanul szépszámú, de jelentéktelen tévedéseire.
257 1, 103| ugyan nem olvassa el senki, de azt nyugodtan ráfogják,
258 1, 103| Ez legalább még kritika, de legtöbb esetben több az
259 1, 103| filozófusok vitatkozhatnak rajta, de én végtelen önhittséggel
260 1, 104| Debrecenben könnyen szert tehet. De neki több esze volt, minthogy
261 1, 105| Frigyes sok igazsággal, de talán kissé erős vonásokkal
262 1, 106| nem mondhatunk még róla, de tegnapi szereplésével egy
263 1, 107| jövővel fenyeget bennünket - de küzdeni kell!!… Sehol annyi
264 1, 107| feladták a diadal reményét, de új erőt adott az a diadalünnep,
265 1, 109| és Halál örökös perében!~De az ének olyan túlvilági,
266 1, 110| idealizmust nemcsak védeni, de megsiratni sem szabad. Józannak,
267 1, 110| ünnepeltek, ünnepeljünk mi is.~De szükségét az ünnepnek nem
268 1, 110| kereszten csúfos halállal, de feltámadt az egész mindenséget
269 1, 110| tévelyedett el már az emberiség!…~De a feltámadás ereje mindig
270 1, 111| esővel: „Adtál Uram áldást, de nincs köszönet benne!” Legalább
271 1, 111| kötelességét teljesíti is, de sikert aratni ennek a darabnak
272 1, 111| tulajdonságát, a sokszor sikamlós, de mindig mulatságos francia
273 1, 111| darabban némi derültséget, de a vígjáték maga elhibázott,
274 1, 111| darabnak jóformán meséje sincs. De Ferillac báró (Szacsvay),
275 1, 111| dühöngő „békés családi élet” De Ferillacnak elveszik a kedvét
276 1, 111| szereplők sok jóakarattal, de kevés készültséggel játszottak,
277 1, 112| sem?…~A kérdés elég kínos, de nem tanácsos feltenni. Elvégre
278 1, 113| lenni sem komisz dolog, de a huszár - az mégiscsak
279 1, 114| fegyverrel csinál forradalmat, de harcát megkezdte!…~Egyelõre
280 1, 115| Csengõ-bongó, olykor pikáns, de mindig kedves, szellemes
281 1, 115| én komoly verseket?… No, de hát az olyan malõr, amin
282 1, 115| telve.~És sok-sok sötét, de igaz vonás van abban a kis
283 1, 115| igazgató, hogy szép dolog, de szerzõje nem ismeri a kulisszák
284 1, 115| írtál, merész dolgot írtál, de azt nem kívánhatod, hogy
285 1, 115| én színész-históriáimmal.~De az meg kár volna, hogy hiába
286 1, 116| régen, nagyon régen valahol…~De a dalok élnek, a lélek most
287 1, 116| gáncsoló hangokkal zavarni, de azt ki kell mondanunk, hogy
288 1, 117| színésznő. Kis terjedelmű, de kellemes hangja, kedves
289 1, 118| urakat szeretnők megdicsérni, de - sajnos - nincs módunkban.~
290 1, 118| ez sikerülni Eperjesnek, de annyi szent, hogy Eperjesnek
291 1, 118| lehet.~Eperjesnek igaza van, de a pesti ítélet is nagy tetszésre
292 1, 118| eperjesi és pesti határozatról, de konstatáljuk, hogy mind
293 1, 119| TISZTA VÁLASZTÁSOK~Szép, de kissé különös dolog, hogy
294 1, 119| önmagunk iránt való kötelesség, de önmagunknak állítanók ki
295 1, 120| Jajgatunk, panaszkodunk, de mindent megszavazunk.~Ez
296 1, 120| megalakult. Kevesen vannak, de harcolni akarnak extra et
297 1, 120| Bemennek a delegációba, de azért függetlenségiek maradnak.
298 1, 120| nem valami tisztes emlékû, de sajnos megszokott „elveink
299 1, 120| legvétkesebb elvfeladások.~No de ne politizáljunk! A politikának
300 1, 120| bezárul egypár hónapra, de hát ki is fáradt már a közönség.~
301 1, 120| szerkesztõje is szívesen lenne, de hát - nem lehetséges. Komjáthy
302 1, 120| elismerésre méltó eredmény, de mi mégis azt hisszük, hogy
303 1, 120| kölcsönzött Debrecennek.~De mégsem a régi volt! A fonatos
304 1, 120| azok is megfogyatkozának. De a sátrak alatt mégiscsak
305 1, 120| ugyan nekünk Nagyerdõnk is, de - fel kellene fedezni!~Prielle
306 1, 122| szerelem a múlt ragyogása, de szerelem nem létezik, csak
307 1, 123| már, minden is volt már, de az is bizonyos volt már,
308 1, 123| kétfogatú bérkocsira.~No, de ez a kisebb baj lett volna.~
309 1, 123| nincs idõnk válaszolni, de egypárban nagyon furcsa
310 1, 123| kellene nekem is válaszolnom. De ha megtenném, vagy nem vennék
311 1, 123| szellemes megjegyzésre, de gondolkozni még ezen sem
312 1, 123| haladás külsõségének utánzása, de a distinkciótól még nagyon
313 1, 123| beszélni errõl a kérdésrõl, de azt el kell ismerni, hogy
314 1, 124| kicsi, illatos kelyhe.~Pedig de másképpen számítottunk.
315 1, 125| fordították ki a régi, de mindig igaz francia közmondást.~
316 1, 125| utolsó, nemcsak alkotmányos, de liberális és demokrata miniszterelnök
317 1, 125| maradunk tovább is demokraták; de gyártjuk az új nemeseket
318 1, 126| szeretõ debreceni közönségnek.~De nemcsak neki emlékezetes
319 1, 126| számíthatnak állandó rokonszenvre. De ezt Karacs is nagymértékben
320 1, 127| tapsviharokra mindketten, de fõképpen Kállay Lujza, igazán
321 1, 128| kis elismerés neki. No, de hát az elismerés mégiscsak
322 1, 128| jó konyhájához, s igéből, de még halból sem tudunk jóllakni.~
323 1, 128| búcsúelõadáson õ is játszott. De tapsot nemigen kapott. Csak
324 1, 128| verseny elég érdekes volt, de a klerikálisoknak nem sikerült
325 1, 129| snájdig gavallérosságnak, de én, ki már annyiszor helyeztem
326 1, 129| mely a nőben elveszett.~De ha igaza van a mai modern
327 1, 129| magát lovagiasságnak nevezi, de tulajdonképpen vérig sértő
328 1, 129| lovagiasság nem pohártörésben, de nem is könnyelmű párbajokban
329 1, 130| fásult, enervált közönséget, de talán meg is rendíti!…~Mert
330 1, 130| emel, agitál, tiltakozik - de este õ maga is örömmel hallgatja
331 1, 131| küldött, bizonytalan eredetű, de tekintélyes összegek kezelése
332 1, 131| ebben a manipulációban. De hogy tudjon a fõispán szigorú
333 1, 131| melynek vezetõit leverték, de hívei még régi helyükön
334 1, 131| Ez Magyarország volt, de elsikkasztották…”~Debreczen
335 1, 132| ritka, fenséges vendégeket, de hát nem nagy boldogság ez
336 1, 132| jöhetne a kor ellen. No, de az unalmas dolog volna,
337 1, 132| meghalni. Bolond dolog, de hátha nekik van igazuk?!~
338 1, 133| szívesen el engedi vitetni, de az új emlékfelállítás kérdését
339 1, 133| mamelukoknak.~Fáj ez a beismerés, de így van.~Amik itt nap nap
340 1, 133| lobogónak is hely jutott, de a mi nagyjaink: a legnagyobbak
341 1, 133| ott is méltó helyen lesz.~De ez addig meg nem történhetik,
342 1, 136| kiegyezni nem akar, legyen harc!~De ez a harc - és ezt elvárjuk
343 1, 137| legyen megmagyarázni!…~…De azt sem magyarázza ám meg
344 1, 137| még türelmesen viseljük. De mivel érdemelte szegény
345 1, 139| vannak szegény emberek.~Na, de szerencsére Thury Zoltán
346 1, 142| kötelességteljesítés gyönyörû eszme, de csak eszme, sõt ennél is
347 1, 142| apostolai. Õk hittek ezekben, de manapság már ki hisz?…~Ti
348 1, 142| még hisznek az ideálokban, de ti már - önmagatokban sem!~
349 1, 143| Persze nem kapták meg. De szolgáljon vigasztalásul
350 1, 144| a szenzációs komédiában.~De mégis van. Tóth Béla ezt
351 1, 144| csak vidéken „mehetnek el”, de ott is bajosan.~Miután nekünk
352 1, 145| talán akadály volt ez is, de ma már nem egészen így van.~
353 1, 147| képviselõ. Üdvözli Hegyit, de tudomást sem vesz kísérõjérõl.
354 1, 147| elvitathatatlanul fennforog a sértés!~De elõáll Ugron Gábor, a nagy
355 1, 147| tagja a Nemzeti Kaszinónak, de lelkes és önzetlen tollharcosa
356 1, 147| összegekben kártyázó kaszinótagok.~De alkossa meg Ugron Gáborról
357 1, 148| letarolt, szomorú õszbe.~De még most nyár van. Azok
358 1, 148| lehûti a rekkenõ hõséget.~De aki erõsen bízik a nyárban,
359 1, 149| nélkülözhetetlenné a fürdõzést, de már fürdõre ment „tout Debrecen”.~
360 1, 149| szégyent el is tudjuk viselni, de az unalom biztosan megöl.
361 1, 149| Jött az orfeum, költi, de nem hallja (amit különben
362 1, 150| tisztességes eljárás, hát legyen!… De legalább õrizzék meg a jog
363 1, 151| cirkulusaikat zavarni akarja.~De hogy a purifikáció érdekében
364 1, 151| Magyarországot nem lehet.~De a nagyméretû személyváltozás
365 1, 151| kikerülhetõ. Életünknek apró, de állandóságánál és mindenütt
366 1, 151| valamennyit ki kell cserélni, de a típusoktól meg kell menteni
367 1, 152| felállítandó múzeum tervérõl. De helyi lapot nem olvastam,
368 1, 152| sokára teljesíthetõ terv.~De hogy is juthassunk múzeumhoz,
369 1, 152| hangversenyöket Zilahon tartották, de bíz’ azt alaposan elmosta
370 1, 152| vonathoz kikísértem õket. De azért nagy jó kedvük volt.
371 1, 152| Ilyen az élet ott a vidéken. De errõl a nagyvárosban mit
372 1, 153| küzdelembe dobott nagyhangzású, de üres jelszavak teszik azzá,
373 1, 153| bepiszkolhatják ezer rágalommal, de az az állítás, mely az affaire-bõl
374 1, 153| régóta fondorkodó ellenségei, de ugyancsak a Dreyfus-ügy
375 1, 153| Nem „Isten kegyelmébõl”, de Isten segítségével és saját
376 1, 153| megszabadulása volna a tárgya, de még mindig felemelõ és becsületes.~
377 1, 154| nálunk égettek utoljára, de az utolsó boszorkányégetés
378 1, 154| kegyetlenségek bírtak-e alappal, de az a körülmény, hogy a kegyetlen
379 1, 154| engem is megdöbbentett, de mosolyognom kell azokon
380 1, 154| Kegyetlenebb talán a rendesnél, de egyáltalában nem szokatlan.~
381 1, 154| kissé túlbuzgók voltak, de csak sablon szerint jártak
382 1, 154| Nem valami barátságos, de még mindig barátságosabb
383 1, 154| esetrõl tudunk mindnyájan, de elõ nem állhatunk velök,
384 1, 155| okozott legnagyobb örömet.~De talán ideje volna az ígéret
385 1, 155| alatt. Igazságot nem adtak, de nem is ígértek.~Ünnepeltetni
386 1, 155| beszédekért, hatalmas ígéretekért, de az ígéretekbõl mit se váltani
387 1, 155| helyem méltóbb embernek”.~De ezt az ígéretet azután muszáj
388 1, 156| mikor nem „Übermensch”-ek, de félistenek éltek és küzdöttek
389 1, 156| intézeti hivatalnok lett volna, de a nemzetre nem lehet úgy
390 1, 156| szerez nevet is, kenyeret is, de nemesebb ambícióval legfeljebb
391 1, 156| szalmaözvegységük idején!… Na, de nem árulkodom. Hátha a lap
392 1, 156| az aratás. Késõ kívánság, de bárcsak áldásos lenne!…
393 1, 158| Mi örülnénk legjobban. De ha - kissé merész feltevéssel -
394 1, 158| részérõl pedig nehéz szívvel, de biztosan állíthatjuk, hogy
395 1, 158| Közönsége másodszor sem volt, de - õszintén szólva - nem
396 1, 158| s annál kevésbé titkára.~De nagyobb, igazabb poéta volt
397 1, 159| állameszme hivatásos őreit sehol.~De főképpen nem látjuk az oláh
398 1, 159| szép dolog hazafinak lenni, de miért küzdjenek õk, ha a
399 1, 161| ártatlansága mellett bizonyított. De a rennes-i ítéletnek nagyobb
400 1, 161| Franciaországban mély jelentőségű, de Európa többi részében s
401 1, 162| poétája is kitett magáért. De legõszintébb, legfájdalmasabban
402 1, 163| honfikönny, vér és ima!~De az a sír szentebb mindegyiknél.
403 1, 164| jóslatait komolyan venni, de tagadhatatlan, hogy most
404 1, 164| alkotmánya van felfüggesztve, de mely forrongó mozgalmaival,
405 1, 165| megfutnak minden csatában, de rettenthetetlenek, mikor
406 1, 166| úr szép ígéretei felől, de ugyancsak mi voltunk azok,
407 1, 166| volt a megalkuvási készség, de ellensúlyozta erős magyar
408 1, 167| jelent meg.~Néhány sor, de benne egy hitvány kor teljes
409 1, 167| olyan szokatlan jelenség.~De ezután történt valami. Tessék
410 1, 168| bűn terhe, nem kutatjuk. De itt az alkalom, hogy - szakítva
411 1, 168| a házi kezelés barátai, de a beérkezett pályázatok
412 1, 168| mindenütt korrupciót észlelnek, de ha megtörténnék az a nem
413 1, 169| nem lehetnek tõkepénzesek…~De édes vendéglõseim, az tán
414 1, 169| évenkint néhány kongresszust.~De vegyük közönségesen a dolgot,
415 1, 169| úriember.~Reklámmal nem él, de üzletét magas nívón tartja.
416 1, 169| tartja. Nem panaszkodik, de mindent megtesz, hogy vendégeinek
417 1, 169| ember, ki erre számítson is. De intés akar azoknak lenni,
418 1, 170| akartunk hinni a hírnek, de meggyőzött a szívünkbe szállt
419 1, 170| s az ékesített tróntól, de István koronájának minden
420 1, 170| eszményekért tanult meg lángolni.~De ez a szív nemes és tiszta
421 1, 171| meglepett arcot vágott, de nem szólt semmit.~Szolid
422 1, 171| Két részre osztott lap, de az elsõ részén német a szöveg.~
423 1, 171| vendégem panaszkodni kezdett, de még mindig szelíden.~Aztán
424 1, 171| Isten, én hallgattam volna.~De ha olyan bolond a természetem,
425 1, 171| az én lelkes vendégemet, de lelkiismeretem nem engedte.~
426 1, 172| magad, megölted magad…~…De mégsem lehetek egészen a
427 1, 172| Síró álom, szomorú álom, de álom!…~Óh, mert ha ez az
428 1, 173| jelölt úrra leszavazni tudsz, de a magas politikához halvány
429 1, 173| tudja, hogy mi lelte õket, de annyi tény, hogy úgy viselik
430 1, 173| obstrukció harca alatt, de most minden erejével az
431 1, 173| Eötvöst és politikáját védeni, de a „jog, törvény és igazság”
432 1, 173| tagadhatatlan elõnyeit”, de mi - sajnos - nem oszthatjuk
433 1, 173| dicshimnuszt - ha nem is gyanús, de érthetetlen.~Némely függetlenségi
434 1, 173| A békét mi is szeretjük, de a harcot az ellenséggel
435 1, 174| lehetett valaha igen jó téma, de ma, mikor idestova görögül
436 1, 175| A bemutató megtörtént, de sajnálattál kell konstatálnunk,
437 1, 175| inspirálhatták a komponistát. De hogy a tagadhatatlanul szellemes
438 1, 176| nem tudtok életet adni, de a tavaszi napsugár az tud…~
439 1, 176| leányszív szerelme csupán. De én érzem, mint törik meg
440 1, 177| Flóra például õszintén, de büszkén vallja be, hogy
441 1, 177| derült ki. Csak Rubos tudja, de õneki szerénysége tiltja
442 1, 177| Tacitusa fog megírni. Keserû, de fájdalmasan igaz szavakkal
443 1, 177| tanait.~Sötét, riasztó kép, de minden vonása igaz. Nemcsak
444 1, 177| szenzációja az elmúlt hétnek, de legnagyobb szomorúsága is…~
445 1, 178| magunkat: ma élvezni fogunk. De még ez a vékony kvalifikáció
446 1, 178| elfogadhatóan interpretálni; de egyszerûen azért, mert
447 1, 178| perszonifikált gazságot. Merész, de nemes intenciójú kísérletük
448 1, 178| volt tökéletes alakítás, de minden vonása elárulta az
449 1, 178| megmenekültek.~A rendezés jó volt, de a díszletek kritikán aluliak.
450 1, 180| fehér darabok közül való. De míg a többi fehér darabok
451 1, 180| akivel a férje ura csalja. De nemcsak ezt teszi. Gyanút
452 1, 181| vagy restek vagyunk ahhoz, de a legvalószínûbb az, hogy
453 1, 181| agyvelõinknek témát ad, de a konyhára nem hoz egy fillért
454 1, 181| dühöngõ, kicsinyes ambíció… De mit jelent az a terv, hogy
455 1, 181| szónok lehet Apponyi Albert, de az irodalomban annyi érdeme
456 1, 181| utolsó mucsai fûzfapoétának.~De hát gróf…~Itt aztán már
457 1, 181| összeszedelõzködött strébert, de buzgólkodik a „régi kiváltságosak”
458 1, 185| lesz kútfúró kísérletezés, de megmarad a szeszkereskedés.~
459 1, 186| legarcátlanabb provokálásaira, de hozsannákat zengünk, ha
460 1, 187| Vasgyáros-féle színdarabokban, de melyeket Te, óh jó közönség,
461 1, 187| fogalmaid szerinti szép, de van bennük élet, van bennük
462 1, 187| Ezek kegyelembõl élnek, de óriási tekintélyek. A Morelek
463 1, 187| iparosok, gazdaemberek. De ezek, ha meggazdagodnak,
464 1, 187| Lekopottfalvyék társaságába.~Na, de hát ezt csak mi látjuk így.
465 1, 187| ez a mi nagy tehetségû, de a koturnusszal szimpatizáló
466 1, 189| érvényesülni akaró Asier-nek, de az is Komjáthy felfogásának
467 1, 190| mégiscsak városi alkalmazottak.~De replikáznak is - aki úr
468 1, 190| gimnazista, ha semmit mást, de egyet biztosan tud: neki
469 1, 191| tisztelõd van még mindig, de illatodtól - hála Istennek -
470 1, 191| is megtapsolták tegnap, de nagyon sok arcon ott volt
471 1, 192| Nem rossznyelvûségbõl, de kötelességbõl regisztráljuk,
472 1, 192| úr ízléséhez gratulálunk, de - megbocsásson - az õ proskribáltjai
473 1, 193| a vitás, a sokszerzõjû, de sok pénzt szerzõ Szulamit
474 1, 193| melódiája cseng vissza. De ezekhez a gyönyörû melódiákhoz
475 1, 193| szép gyermekkel áldja meg. De esküszegése tönkredúlja
476 1, 193| nemcsak gyönyörûen énekelt, de teljesen érvényesítette
477 1, 193| nagyon a közönség tapsaira. De megérdemli a dicséretet
478 1, 193| kitûnõ énekes-személyzetéhez.~De gratulálhatunk a darab fényes
479 1, 194| minden penzionátus öregúr - de én méltánylom a mások illúzióit,
480 1, 194| a színészek dicsvágyát, de ez csak múló hangulat. Miért
481 1, 194| változtatja meg milliók ízlését, de meg mi is volna a mi szomorú
482 1, 194| látjuk az életnagyságú képet, de így is csak Halmy Margit
483 1, 194| egyre fiatalodó Loreleyt, de Halmy Margit mûvészetét
484 1, 194| arcizmokkal nem képes elhitetni, de egész képet tud adni egy
485 1, 194| igazsággal senki sem játssza el, de Rómeó Júliáját csak Fáy
486 1, 194| mióta azt õ énekli nékünk.~De Nebántsvirág kisasszony
487 1, 194| hogy nem õk a legkülönbek, de övék a jövõ sikere.~Olyan
488 1, 195| Ján nagy muzsikus lehet, de politikusnak sem utolsó.
489 1, 195| megelégszünk a nagy eseménnyel, de érdeklõdéssel várjuk a többit
490 1, 197| ösztöndíj alapítása céljából, de én Istenem, nem születhetik
491 1, 197| válasz nem is lepett meg. De ezután jött a fordulat.
492 1, 198| beszélgetés útján nyertük, de azért éppoly hiteles, mint
493 1, 199| hívtak nem kevésbé lump, de szintén ifjú barátaim. Azóta
494 1, 199| barátaim. Azóta nõttem években, de bölcsességben nõni semmi
495 1, 199| Delíriumos nem voltam, de a barátaim nagyon féltettek,
496 1, 199| idestova az leszek.~No, de szóljunk már a szérumról,
497 1, 200| európai nyelven készülhetnek, de a német, francia vagy angol
498 1, 200| felõl meginterjúvoltatni, de nem volt kivel, mivel rendesen
499 1, 200| szótárt állítok össze.~- De már most tegyük fel, hogy
500 1, 200| szerencsém…~Megsértõdve távoztam, de azért el kell ismernem,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8417 |