Kötet, Rész
1 1, 17 | eszmények nem gyújtanak lángra. Oh! lehet, nem úgy van, hogy
2 1, 20 | beteggé a lelkünket… A köd… Oh hányszor utáljuk meg e világot,
3 1, 48 | íme, már párja is akadt. Oh, mert a baba is csak párosával
4 1, 198| nem vehettem hasznát!… Oh, meg nem írott premierkritikáim!…~
5 1, 432| Andor még mindig ír?~F. Oh igen! A politikai költészetet
6 1, 462| hatással, azután Makai Emil Oh, azok a klubok címû darabjában
7 1, 470| mondjon rá - dr. Kardos Samu!~Oh, Samu, Samu! Ezt a tósztodat
8 1, 482| körül bennünket emléksereg. Oh, nyílj csak ismét, orgona
9 1, 486| Gyûlölködést hirdetnek s belharcot. Oh lebegjen körül bennünket
10 1, 504| gorombaságokat mondani a színházról. Oh, mert a goromba igazságok
11 1, 525| azt a teát, amit bájos… oh, nagyon bájos leányok szolgáltak
12 1, 547| vágyakoznak a szép asszonyok. Oh Farsang! Terpszikhoréval,
13 1, 591| tisztelettel szólt hozzá:~- Oh, én már ismerem Szarvasi
14 2, 4 | jársz, száz vágy repül.~Oh mint szeretném Heine urral~
15 2, 4 | ujra élek,~Adjő nyárig, oh közélet.~Hogy ez a kis vers
16 2, 4 | harangok,~Tán nem is temetnek.~Oh bár lennék amaz Azrák~Törzsökéből,
17 2, 24 | okvetlenül klerikális-evõknek. Oh, igen szelíd emberek vagyunk
18 2, 37 | még rosszabb ripacsait. Oh milyen diadal lesz ez! Hogy
19 2, 47 | szörnyû örök tragikumát.~Oh, be nagyot is tévednek a
20 2, 68 | most már világosan látni. Oh Hoványi Géza dr. jámbor,
21 2, 71 | magasságából a csodalény, s - oh, zengjetek, egek s ti is,
22 2, 194| második szerdán fogadok.~- Oh, nagyon megtisztelt a meghívásával!
23 2, 209| lemaradt a végzetes vonatról.~- Oh, csak mégsem kívánod a halálát -
24 2, 261| az õ kenyere. Ebbõl él. Oh csak alapítana a számára
25 2, 309| 309. OH KÚRIA, KÚRIA…~Nem, a kúriának
26 2, 309| a kérvényt elutasította. Oh kúria, kúria… Kár, hogy
27 Pot, 5 | a régi magyar mezõkön? Oh, nem kell ám vadmagyarnak
28 3, 1 | vezetõje Vilmos, az imperátor. Oh, kis molyok, dehogy is akar
29 3, 17 | világ a nagyoké és erõsöké. Oh, nagy törvény kényszerít
30 3, 20 | apostolság tanulságait…~Oh, boldogok a hívõk, kik ma
31 3, 58 | elmondták már Kártévõ Sándornak.~Oh, engem egészen más ragadott
32 3, 65 | kellene még szólnunk. De mit? Oh, jaj, ha budapesti ízlésre
33 3, 80 | lássa meg az élet a halált. Oh, mert nem azért születtünk,
34 3, 108| vakmerõbbé válik. Pedig oh be vakmerõ ez a Bartha Miklós!…
35 3, 110| mintha sohasem égtek volna. Oh, hogy gyûlölte õ, a Mester
36 3, 110| a gyûlölet: világosság. Oh igazodó világ célja, boldogsága:
37 3, 140| megfullasztott minden õszinteséget. Oh boldog Mommsen, ki legalább
38 3, 150| Kossuth-párt rendezte. Miért? Oh ne tessék gondolni, hogy
39 3, 150| nemes függetlenségi tábort? Oh némulj el nagy természet:
40 3, 172| kisírt szemmel járogat.~- Oh, én nagyon sokat sírok mostanában -
41 3, 200| védi a gyönge asszonyokat. Oh pedig milyen szép volna
42 4, 26 | 26. A SZÉPNEK SORSA~Oh, mért hogy elmúlás minden
43 4, 26 | harc. Szép volt a siker. Oh, hogy olyan hamar kellett
44 4, 26 | kellett jönnie az elmúlásnak. Oh, hogy Bihar vármegye urai
45 4, 32 | fogja ezt a hülyeséget. Oh, mert Molnár János lám hetvenezer
46 4, 33 | érdemes Velencébe jönni. Oh Byron, Heine, Radó Antal,
47 4, 42 | más hasznos földi jóból. Oh, agrárius hon, mikor javulsz
48 4, 43 | aztán jönni fog egy vihar. Oh, hogy mi már nem fogunk
49 4, 43 | összeverõdést nem siettethetjük… Oh azért szép vagy te, nagy
50 4, 46 | idején Soubirous Bernadette. Oh, be jó is, hogy még nem
51 4, 52 | jezsuitizmus visszatérését hirdeti. Oh, mert - például - csakugyan
52 4, 74 | Nagy Mihály? Miért? Miért?~Oh, naiv, egyszerû, szép asszonykák
53 4, 87 | rettenetes katasztrófa. Mert oh, kicsivel vagyunk mi emberek
54 4, 95 | immár a sátáné egészen. Oh, mert miért szegõdjünk új
55 4, 107| szabad és bölcs vagyok. Oh, hogy nincsenek itt a régi
56 4, 107| Vissza fogok majd kerülni. Oh, nem félek, hogy összetörve.
57 4, 108| megbámulni a ritka látványokat. Oh, nagyon megbámulták ezt
58 4, 146| kaszinóban, jelentjük alássan.~Oh, a nemzeti kaszinóban gyönyörû
59 4, 152| zajosabban, kétségtelenebb módon, oh, elég sivár volt a szezon,
60 4, 184| a kis könyvben, melyet, oh, be szerettünk volna megtalálni.
61 4, 185| folytatott nemes küzdelmünket. Oh, amíg a tények és események
62 5, 39 | rohanni, sikoltoznak:~- Oh jaj, a múlt! A kegyelet!…~
63 5, 39 | hûsébe”, „árnyas fák” alá. Oh, az a sok buta esztétikus
64 5, 47 | stílszerûen kezdõdnék stúdiummal.~Oh, én már látom a Nap magyar
65 5, 47 | kitanulmányozni az ember?~Oh, az ember oly szerencsétlen
66 5, 50 | gyermek-emancipáció kezdete. Oh, nem az a célja, hogy a
67 5, 50 | szerelmes természetûek. Oh, milyen korszakos fölfedezés!…
68 5, 50 | nagyok képesek vagyunk. Oh, az mesébe illõ, fölséges
69 5, 69 | ember vala õ, de ma görög. Oh, görögebb Plátónál. Sok
70 5, 69 | Párizsban áldomásozik… Oh, Spárta, óh Bizánc!… De
71 5, 73 | robogunk bé:~- Párizs!…~Oh, jaj!… A kocsi robog velünk
72 5, 77 | Zsúfolva volt a templom.~- Oh Passyban is. Az én drágám
73 5, 86 | Hát ez az én hibám?~188. „Oh, jaj, gyûlölni kell az álmokat,
74 6, 3 | tetszik…~A magyar kaszinók… Oh, azok nagyszerû institúciók.
75 6, 6 | gyanús a budapesti vignetta. Oh, errõl szomorú leckéket
76 6, 7 | úrnõm-nek… Amiben van igazság. Oh, de azóta más a divat Franciaországban
77 6, 7 | hajnalának trombita-jele. Oh, demokrata egek, nem csinál
78 6, 7 | és a polgári önérzettõl. Oh nálunk még gyönge a polgári
79 6, 7 | lélek… Komolyan mondjuk. Oh, sajnos, komolyan.~Egyelõre
80 6, 25 | nagyon szabályos rímeket is. Oh, mi szeretnõk egyszer megszületni
81 6, 28 | hogy jön, tekintetes urak…~Oh, hát pogányok legyünk? Hát
82 6, 34 | álmodik. Vénusz nézi. És, oh, miként nézi!… Van abban
83 6, 44 | ilyenkor alig jut eszükbe.” Oh mások között sincs másképpen.~
84 6, 56 | is, sõt hamisnak is, sõt oh még értelmetlennek is.~III.~
85 6, 61 | szereti hazáját, azt mondja! Oh! Ha aztán pláne ezt tollal,
86 6, 72 | dolgokat mívelniök.~II. Oh, te - ember! Nem vagy érdemes
87 6, 89 | ebbõl nem az a tanulság, oh méltóságos koalíció, hogy
88 6, 118| mindig veled sóhajt, sír és, oh hányszor sóhajt, sír veled
89 6, 118| sóhajt, sír veled a világ:~- Oh minden elmúlik, oh minden
90 6, 118| világ:~- Oh minden elmúlik, oh minden elmúlik…~Ime elmúlott
91 6, 118| zenebonázó, szegény ország. Oh áldott ez a föld, jó ez
92 6, 118| ez a föld, jó ez a föld. Oh milyen könnyen esik ez szeretetbe.
93 6, 118| föld hatalmasairól. Mi, oh, szeretjük a nagyurakat,
94 6, 118| a régi bölcs emberrel:~- Oh minden elmúlik, oh minden
95 6, 118| emberrel:~- Oh minden elmúlik, oh minden elmúlik…~*~Ha élt
96 6, 118| jó nagyurunk.~És mégis, oh, szép dolog e földön, sokáig
97 6, 118| régi-régi bölcs ember újra:~- Oh minden elmúlik, oh minden
98 6, 118| újra:~- Oh minden elmúlik, oh minden elmúlik.~És mi a
99 6, 118| miénk, urainkért sóvárgóké, oh rosszul vélték. Ez már a
100 6, 118| gyászban sóhajtjuk újra íme:~- Oh minden elmúlik, oh minden
101 6, 118| íme:~- Oh minden elmúlik, oh minden elmúlik…~Budapesti
102 6, 143| nótás Párizs kurjantása. Oh be nehéz volt aggon élni
103 6, 146| válaszolnak:~- Tífuszt…~Oh Margitsziget, óh Bártfa…~
104 6, 149| táncosnõvel, fölséges asszonyom.~- Oh, jaj, ön is tudja?~- Tudom.
105 6, 157| világon támadt, és növekedett. Oh, tiszteletes testvérek,
106 6, 176| tiszteletreméltó hölgyek és urak. Oh, igazuk van önöknek. Nyomorúság
107 7, 10 | annyi mesét virágoztatott.~Oh vidéki kurtanemesek bajos
108 7, 14 | meghozta a gyümölcsöket. Oh, veszettül modern ország
109 7, 30 | Magyarország ne születhessék meg.~Oh dehogy is van itt harmónia.
110 7, 33 | Caprice-ban!) - Ibsent. Oh nagy dolog ez: Bygmester
111 7, 59 | szép asszony öngyilkos? Oh, édes szörnyûködõ Berlin!…
112 7, 59 | édes szörnyûködõ Berlin!… Oh, édes szörnyûködõ, úgynevezett
113 7, 60 | mint a Szalay Károlyé. De oh jaj, s ez nagy átok: vad
114 7, 62 | akarok ebbõl a pokolból. Oh, rettenetes pokol ez. Rossz
115 7, 127| készült a tulipánok zománca. Oh komikus sors: éppen a zománc.
116 7, 134| könnyzacskóinkat pazarlásra bírják.~13. Oh, tárnák félelmes ura, meddig
117 7, 179| leggyilkosabb háborúját. Oh még sokáig így fognak a
118 7, 189| korában vágytak a jó vidékre. Oh, jobb, szebb, kedvesebb
119 7, 189| eszmeharcokra aztán még kevesebb. Oh, be boldogok a kecskemétiek.~
120 7, 236| utódjának Hock Jánost küldik le. Oh János pap! Oh Debrecen!
121 7, 236| küldik le. Oh János pap! Oh Debrecen! Oh új korszak!…~
122 7, 236| János pap! Oh Debrecen! Oh új korszak!…~Budapesti Napló
123 8, 1 | mellett: a Szecessziót.~S oh szent és szomorú Mulandóság,
124 8, 11 | mosolygós égre:~- Élet, élet, oh tündérek éjszakája. Ilyenkor
125 8, 14 | az emberiségnek egy Zola.~Oh értem most már, hogy Ibsen
126 8, 14 | pedig elpusztítja az élet. Oh, mégsem bölcs talán az életet
127 8, 18 | mindenki, aki született. Oh, végre. Mert édes Monsieur,
128 8, 57 | párás meleg, omló vért. Oh, miként szerette. Ma nyögve,
129 8, 62 | meghal a lóversenyekért? Oh ezért, bizony csak ezért.
130 8, 79 | nagyszerû életet negligálnia. Oh kis impotensek, de jó is
131 8, 102| nagyon sokat kell írniok. Oh, ez már nagyon régi nóta:
132 8, 105| Neuilly-ben, egy kis kápolnában. Oh mert kis helyen elférnek
133 8, 108| Verlaine és Maeterlinck. Oh mennyire rávall ez a Tóth
134 8, 114| Fejlettebb társadalmakban oh már tudják, hogy mi a sztrájk.
135 8, 117| ki ilyen nemes frázist:~- Oh uraim, már csak azért is
136 8, 146| korszak ez, nagyon bolond, oh tiszt urak ott Kassán.~Murizó
137 8, 153| polgárerkölcs gyávává tett. Oh, Ernesto, miért is voltál
138 8, 161| Az anarchista hazafiak~Oh Rákosi Jenõ! Ma már arra
139 8, 176| milyen képek lesznek ezek, oh nép iskola? Tiborcé is ott
140 8, 176| szegény Magyarország sorsa. Oh Kollonicsnál is naivabb
141 8, 206| elég. Mert a fiatalság, oh asszonyok, nem az években
142 8, 212| barátomat, Biászt: sírt.~- Oh bölcs férfiú, Biász, talán
143 9, 1 | miatt aggódó katolikusokat.~…Oh mi szeretnénk Tisza Istvánról
144 9, 1 | tartja a tanárok vallását. Oh istenem, „káros és veszélyes
145 9, 59 | jelenlegi urai bánnak. De, oh pesti adófizetõk és polgárok,
146 9, 101| feleségül vagy máshoz megy. Oh édes kínok, hasznos kínok,
147 9, 101| meg kell ezt tanulni”.~Oh, a Szabó Miska igazsága,
148 9, 144| Mária-himnuszt is. Tehát: „Oh, szeplõtlenül fogant édes
149 9, 194| okos nõ nemeken kívül áll. Oh, igen, a csúnya, okos, mély
150 9, 210| rögtön észre a változást. Oh, most maróbb, aktuálisabb
151 9, 220| szomorúbb sír a Jókai Mórénál. Oh, mi ezt elhisszük, mi ezt
152 10, 2 | érezhetett a legszentebb fõpap. Oh, ma már nem a pénz, a Pénz
153 10, 28 | kedves gondolkozás után (oh, szép ifjúságom):~- Való,
154 10, 28 | az Imperiale-nak is vége.~Oh, tarka emlékek, tûnõ ócskaságok,
155 10, 34 | nekünk, mert Petõfi akarta. Oh, hiszen Bem se volna ma
156 10, 34 | Sohse volt Petõfinek - oh, néhai, áldott, istennél
157 10, 34 | szomjúhozta a várost, az igazit. Oh, mennyire vágyott látni,
158 10, 36 | segít az angol bíróság.~Oh, én emlékszem a magyar,
159 10, 45 | 45. VALLOMÁS~Oh, Nagyvárad, még megíratlan,
160 10, 47 | csak acél tudnillik”.)~1. Oh acél-magyar, hivatással
161 10, 59 | Pisa, Firenze s Róma - oh, Róma - maradtak volt ki
162 10, 59 | csalódás és bánat volt. Oh, nagyszerû s legtemetõbb
163 10, 61 | új muzsikát akarnak, s - oh, szörnyûség - annyi a bátorságuk,
164 10, 65 | fiacskáit és lányocskáit is.~Oh, a mi kis szíveinkben sok-sok
165 10, 65 | lett.”~*~„Szent Alajos, oh, Szent Alajos, azt beszélik,
166 10, 67 | még mindig - én vagyok.~*~Oh, nem kell ehhez szociológus,
167 10, 86 | 86. DISPUTA~Oh, nem Berzeviczyék és az
168 10, 87 | míveli több, finom író is.~Oh, Hadúr, be megalkuvóbb,
169 10, 87 | István és zsoldoshada. Te, oh Hadúr, tudomásul veszed
170 10, 92 | Magyarországon divatos, sõt, oh szegény, kapós lett. Ahol
171 10, 107| nyomorúsága fáj.~Hogy múljanak el, oh, már a srapneles igazságok,
172 11, 21 | testvérem, tanár, aki - oh, boldog ember! - úgy vakációzhat,
173 11, 40 | sok szépségû bejelentõje. Oh, jaj, miért nem kaphattam
174 11, 97 | Béke tetézi.~Béke! frigy! oh, két nevezet! mi hányszor, ~
175 11, 97 | adieu~ Trombita-dobszó!~Oh, dicső két név: Szeretet!
|