Kötet, Rész
1 1, 91 | akarok menni.~Én. Mit akar Ön a kutyahússal?~Õ. Esztétikai
2 1, 91 | kérdésre válaszolni. Kérdje Ön meg a helyi lapok fõvárosi
3 1, 91 | tudósítóit.~Én. Mit tart Ön a helyi lapok fõvárosi tudósítóiról?~
4 1, 91 | vadítják el az embert.~Én. Hát Ön nem volt mindig vad?~Õ.
5 1, 91 | felfedeztek.~Én. Mért rejtõzött Ön el az emberek elõl?~Õ. Hogy
6 1, 91 | mással is.~Én. Mit tart Ön a modern hírlapirodalomról?~
7 1, 91 | Semmit.~Én. És mit tart Ön énrólam?~Õ. Azt, amit a
8 1, 91 | modern hírlapirodalomról.~Én. Ön nem látszik mûvelt embernek.~
9 1, 91 | Üdv legyen Önnel!~Õ. De Ön ne legyen velem!…~…Eddig
10 1, 200| Püff?~- Püff!~- Szóval ön egy teljes regényt egy szóval
11 1, 200| hogy Ladysmith elesett. Ön angol újságíró, s e nagy
12 1, 201| vádlottat!”~- Magyar Ipar, Ön azzal vádoltatik, hogy pénzért
13 1, 201| okmányokat egy idegen hatalomnak. Ön hazaáruló!… Beismeri?~-
14 1, 408| Csak kaparíthatnók meg az Ön üstökét, majd lenne önnek
15 1, 408| majd lenne önnek zivatar. Ön rémítõ ember; ha van önben
16 1, 408| áramlat megnyomorítására s az ön örök szégyenére íme versének
17 1, 453| Köszönjük, óh szent apát, az ön leleplezéseit. Aki ezek
18 1, 599| versének szövege]~Csak tovább, Ön még sokra viheti.~Szil 1898.
19 1, 599| boldognak érzi magát az ön kegyes kritikája folytán.
20 2, 2 | redakciójában újságíró pennámat. Ön tudja azonban, Ön tudhatja
21 2, 2 | pennámat. Ön tudja azonban, Ön tudhatja legjobban, hogy
22 2, 2 | megismertem Önt, Szerkesztõ Úr, az Ön igaz szavú lapját is.~Egy
23 2, 2 | vágyát tölti be evvel az Ön tisztelõ hívének,~Nagyváradi
24 2, 82 | Polgártársunk, ne csináljon ön súlyos dilemmát a kis ügybõl.
25 2, 111| azt hiszem, osztja ezt ön is, kedves Szerkesztõ uram -,
26 2, 111| nagysága teljes voltában… Az ön jóakarója marad egyébként~
27 2, 194| asszonyom?~- Köszönöm jól. És ön?~- Köszönöm, én is, bár
28 2, 216| megmagyaráztuk neki:~- Gróf úr, Ön nem ért semmihez. Ön nem
29 2, 216| úr, Ön nem ért semmihez. Ön nem tud semmit. Ez nem szégyen
30 2, 323| néhány sort:~„Doktor úr! Ön azzal indokolja meghívónk
31 2, 323| doktor úr? Pedig már akkor az Ön állítása szerint tartalékos
32 Pot, 3 | betöltése jó ajánlólevél lesz az Ön számára a Holdban, vagy
33 3, 47 | törvénykezésen. Akárhogy is legyen, ön alapos disputákat folytatott
34 3, 102| Fassie bíró úr.~Bíró úr, ön a bírói székben csak bíró.
35 3, 113| azt találja hinni, hogy Ön valaki. Ön a Cook embere.
36 3, 113| találja hinni, hogy Ön valaki. Ön a Cook embere. Letörött
37 3, 142| Nagyon szerencsés volnék, ha ön is megjelenne.~Talán már
38 3, 190| becses látogatásának, mert én ön és a többi urak között különbséget
39 3, 190| voila tout.~Ennyit az ön tájékoztatására és nagyon
40 4, 69 | becsületes írás ez. Az Ön forró temperamentumát lehûteni
41 4, 69 | Abban a harcban, melyet Ön és társai sok erõvel meg (
42 4, 69 | vívtak, többen voltunk az Ön háta mögött, mint hitte.
43 4, 69 | szörnyû kaccenjammerünk. Ön aztán meggondolta magát.
44 4, 69 | utoljára jó ideig, hogy Ön lejön hozzánk, s hogy -.
45 4, 69 | olyanféle szomorúságú az Ön lelke is, mint a mienk.
46 4, 70 | többet. Ez a kiontott vér az ön lelkét terheli, Barabás
47 4, 71 | ideges politikai világban az ön beszámolóját. Nagyon hasznosan
48 4, 78 | politikusnak kell jönnie. És most ön ne nevessen a névre, mondjuk
49 4, 99 | az újságírónak mondtam. Ön elõtt mégis nyilatkozom.
50 4, 109| is mi, akármennyit dörög ön a magyar zsarnokság ellen.
51 5, 8 | Mégis csak boldog ember ön. A színpaddal nincs dolga.
52 5, 9 | egészen nekibátorodik.~- Ön lengyel, magyar vagy bulgár.~
53 5, 9 | orientális. Különös kéz. Tehát ön magyar?~- Igen!~- Óh, a
54 5, 9 | Madame. Tárgyalni fogok az Ön kiadójával. Tovább nem is
55 5, 19 | szárazan adja ki az ordrét:~- Ön ezt a kis summát nem fogja
56 5, 19 | azt a szerzõdést, melyet ön Roy urral kötött.~Franck
57 5, 55 | Marchand vagyok. Ugy-e elég? Ön tudja a többit. Én vagyok
58 5, 55 | sem kapok választ. Pedig ön ez idõ szerint nincs elfoglalva
59 5, 55 | Képzelje el, kegyelmes uram: az ön helyén egy szabadkõmíves
60 5, 55 | reménykedve nézek Napkelet felé s ön felé…~II.~Hotel Westminster~(
61 5, 55 | egyes államok hírlapjaihoz. Ön nem neveti azt, hogy a New-York
62 5, 55 | s orosz flotta nyomában. Ön nagyon helyesen tudja, hogy
63 5, 55 | Nos, akkor mért neveti ön ki a sajtót, mikor hercegnõt
64 5, 55 | szöktet, királyi hercegnõt? Az ön unokái ha lesznek, még különb
65 5, 55 | ömleszteni mindent. Meg tudja-e ön mérni, hogy mennyit koptat
66 5, 55 | akkor is haladna a világ. Ön arról zokogott egyszer,
67 5, 55 | elbizakodottságukban, korlátoltságukban. Ön kinevethet engem, szkeptikus
68 5, 55 | feleségét zárták. Bízzon ön csak a sajtóban. A sajtó,
69 5, 77 | császárság udvaráról. Az ön tollára való volna például
70 5, 86 | fontosabb az országra, mint Ön!…~…Hogy kikacagott volna!…~
71 5, 86 | Lamartine-t~- Tudja, hogy ön zseni~100. Talma nem így
72 5, 86 | molnár (M.) és a fia és - Ön (szamár)~154. A francia
73 5, 160| a tours-i érseket s az ön alázatos szolgáját.~Régi
74 6, 3 | Fölséges célok egyig.~És most ön azt gondolja, hogy ezek
75 6, 3 | magyar életünkrõl, mely az ön provánszi lelkét érthetetlen
76 6, 23 | Marie Alice. Isten Önnel. Ön okos nõ, s megérti ezt.
77 6, 33 | hozzá, Ónodi Tóth Kálmán úr, ön jól teszi, hogy használja
78 6, 33 | Kálmán úr, nem olvastuk az ön verseit. De ha ön volna
79 6, 33 | olvastuk az ön verseit. De ha ön volna az új és magyar Petrarca,
80 6, 82 | beadni a válópört, mihelyst ön, a férj, nem tud örökösen
81 6, 82 | örökösen csókolózni. Mert ön, Ádám úr, nem olyan szerencsés,
82 6, 106| suttogva szólalt meg:~- Nem ön az a magyar úr, aki két
83 6, 107| tiltok meg. Ne merjék az ön admirálisai magukat admirálisoknak
84 6, 107| admirálisi talentumban. Uram, ön tudja, hogy én hajóács-legény
85 6, 107| más mesterséget tanulnék. Ön ismeri az én históriai gorombaságomat.
86 6, 107| meg, s úgy megvasalnám az ön admirálisait, hogy arról
87 6, 107| koldulnának. Amibõl sejtheti ön, uram, hogy az ön dicsõ
88 6, 107| sejtheti ön, uram, hogy az ön dicsõ tengerészeit röviden,
89 6, 107| üzlettársa.~- Uram. Tudom, hogy ön tízmillió font boldog ura.
90 6, 110| monsieur Dreyfus, legyen ön büszke arra, hogy e nagy
91 6, 149| fölséges asszonyom.~- Oh, jaj, ön is tudja?~- Tudom. De törölje
92 6, 150| Kedves uram, nagyon szép az ön cikke. Nekem kellett volna
93 6, 151| De bátyám, mesterem, hisz ön már nem él.~- Az ám. Na
94 6, 161| utána.~- Ember, mit mível ön?~Sawade elhatározta, hogy
95 6, 165| uram. Vándoroljon ki. Nem ön az elsõ, aki onnan kivándorol.
96 6, 165| Ez üzenetem volna. Nem az ön számára. Azoknak a szegény
97 6, 170| Strindberg úgy tudja, mint ön vagy én, hogy még ma sem
98 6, 173| csak, ha felesége van.~III.~Ön és Felséged~Mikor a japán-orosz
99 6, 173| jó amerikai. Sürgönyében „Ön”-nek címezgette a császárt.
100 6, 173| németre fordítódtak, az „Ön”-bõl mindenütt „Felséged”
101 6, 204| emberlényt. Olyat, mint én vagy ön. Százezer embert, akiknek
102 7, 28 | ilyen jól, Hamvay Zoltán úr. Ön nem közönséges férfiú. Íme
103 7, 28 | olyan derûs figura, mint ön, Hamvay Zoltán úr. Versének
104 7, 28 | hangulatköltemény, melynek árát ön két forintban szabta meg,
105 7, 102| üdvözölhetem Budapesten.~- Ön az, kedves Sherlock Holmes?
106 7, 102| hozzám:~- Nagyon rossz kedvû ön ma, barátom. Önnek a Vígszínház
107 7, 148| mondott idõben bármikor az ön rendelkezésére.~Celldömölk~
108 7, 242| la Guzi kenõcs” szerepel. Ön azt kérdi tõlünk, milyenek
109 8, 11 | Báró úr, ezt a napomat ön vidámmá tette. Végre, végre.
110 8, 37 | olvasta volna. „Helyes: ön Bourget úr az istent védi,
111 8, 37 | tekintélyeket, az Egyházat. Ön azt hirdeti, hogy Franciaországnak
112 8, 37 | mûvészi tekintetben mit ad ön. De kötelessége megismertetni
113 8, 37 | az okokat, melyek önt az ön hiszekegyéhez vezették.
114 8, 66 | káosz marad mi utánunk. Ön hisz a vidám prófétáknak,
115 8, 66 | ujjából ráz ki önnek, ha ön kiváncsi. S a színház népe
116 8, 66 | színház mûvésze úgy sétál el ön elõtt, mint letéteményese
117 8, 122| csábít. S csak nem gondolja ön, hogy aki esetleg elnöke
118 8, 142| beszédjében a franciát:~- Hát ön betegségnek tartja azt,
119 8, 142| Lári-fári, istentelenség, amint ön beszél. Szeretni kell igenis
120 8, 160| Ebben a sírban, amelyen az ön drága, szép teste pihen
121 8, 160| pihen. Franchi gróf, az ön halott szerelme is itt van
122 8, 160| körülöttem, a közelben. De ön, szép grófnõ, kicserélte
123 8, 160| alantfekvõ nem vagyok gróf s ön engem nem csókolt, sõt nem
124 8, 171| nyelvre fordítjuk: mi az ön neve, uram? A jegyzõkönyvbe
125 8, 210| gyermek, az én fiam?~- Igen az ön fia törvénytelen gyermek
126 9, 60 | Benkõ úr, milyen naiv úr ön. Hogy megérdemelte ön azokat
127 9, 60 | úr ön. Hogy megérdemelte ön azokat a büntetéseket, amiket
128 9, 60 | büntetéseket, amiket kapott. Ön azt merte mondani, hogy
129 9, 126| pénz fog összegyûlni, s ha ön meg is pukkad, kedves Achim
130 9, 172| Ady úr - mondta Vaády -, ön verseket ír, s megsérti
131 9, 172| balga gyanúval, hogy az ön verseit nem értik meg.~-
132 9, 172| csalhatatlanul érthetetleneknek.~- De ön fogta magát, és forradalmat,
133 9, 172| újítást, sõt újulást hirdet, ön lázít, ön henceg, és sereget
134 9, 172| újulást hirdet, ön lázít, ön henceg, és sereget gyûjt,
135 9, 172| sikerhez-érteknek. Ezt mégis csak ön csinálta; ön rendezi a modernség
136 9, 172| mégis csak ön csinálta; ön rendezi a modernség vagy
137 9, 172| önökkel együttéreznek?~- Az ön emberei azt hirdetik, hogy
138 9, 172| számolni mindenkivel, aki csak ön és önök elõtt élt és él
139 9, 172| ruhái vannak.~- Szóval, ön kijelenti, hogy nem akart
140 9, 172| nem vagyok ilyen.~- Tehát ön nem akarta megsérteni a
141 10, 9 | Chantecler csodája~- És ön nem akarja megnézni a Chanteclert? -
142 10, 75 | jóságáért elõre hálás az ön régi híve,~Az Est 1911.
143 11, 4 | azok szeretetének, akik az Ön írásait kedvelik. Azonban
144 11, 4 | írásait kedvelik. Azonban Ön egy lovagias, sõt párbajos
145 11, 4 | betegen sem kívánnék az Ön sváb bátorsága elõl) megérti,
146 11, 4 | hogy lázadozom. Tanítsa Ön Tiszát, milyen ruhájában
147 11, 4 | abban a pillanatban, amikor Ön egy revühatalmú Rákosi Jenõ
148 11, 4 | Ferenc lesz, mert, uram, az Ön neve a Gyurkovics nénik
149 11, 4 | Úgy valahogyan, ahogyan az Ön hírhedt vagy híres vezére
150 11, 28 | így még hamarabb kerül az ön keze közé, mint a postán,
151 11, 28 | ismét visszaszászosította. Ön csakugyan szász és Teutsch
152 11, 35 | barátom, gyönyörûségem telt az Ön írásaiban, nagy hitében
153 11, 35 | sokan lesznek), akik az Ön könyvét meleg szívvel olvassák.
154 11, 35 | kíván öregen, betegen az Ön vén pályatársa,~Budapest,
155 11, 119| többszörösen aláhúzva az Ön megjegyzését: "Mikszáth
|