Jó
éjszakát kurucok. Szépen csináltátok!
Nagy
a ti diadalotok! Gyõztetek! Törjetek ki örömmámorba és üdvriongásba. Megvan az
új gazda. Habemus papam.
A
gyõzelem fényes. Széll Kálmán helyett megkaptátok új alkirálynak, prokonzulnak,
helytartónak a horvát bánt. Ez csak elég fényes gyõzelem! Ez csak elég
nagyszerû nemzeti vívmány!
Mikor
vezéreitek ama elõzõ nagy obstrukciót csinálták az önálló vámterületért: - az
önálló vámterületet nem kaptátok ugyan, de ahelyett jött a békeszeretõ Széll
Kálmán.
Most
nemzeti hadseregért folyt az obstrukció. Nemzeti hadseregbõl ugyan semmi sem
jutott osztályrészünk gyanánt - de kapjuk e helyett Khuen-Héderváryt.
S
ha még egyszer lesz (ha lesz) obstrukció: bizonyára ismét fényes gyõzelmet arat
a nemzet. Megkapja Windischgrätzet vagy Schwarzenberget.
Ugye
magyar népem, te lelked mélyében örülsz az ily diadaloknak. S még több ily
gyõzelmet kívánsz, hogy Pyrrhus mondását szavalhassad, a híres klasszikus
mondását. Vagy talán nem kívánsz többé gyõzni? Arra kéred vezéreidet, hogy „Az
isten szerelmére, ne gyõzzenek többé!” Hogy inkább szenvedjenek vereséget, mert
akkor talán a nemzeti ügy talál diadalt aratni!
De
ha így gondolkodol, jó magyar nép, tévedsz. Kuruc vezéreid tényleg gyõztek.
Nagy az õ „diadaluk, szinte foly tõlük az orrunk vére. Az emberileg elérhetõ
legnagyobb gyõzelem az övék: Legyõzték önmagukat. Legyõzték lelkük háborgó
nemzeti indulatait. Legyõzték a saját nemzeti követelményeiket. S nem mondja-e
a bölcs, hogy az a legnagyobb diadal, amit [az] ember a maga nyugtalan vágya
fölött arat.
A
horvát bán lesz Magyarország satrapája. Õ itt igen alkalmas, kitûnõ ember. Nem
ismeri a nemzetet? Annál jobb. Érdekes és újszerû, hogy oly ember jõ, ki mitsem
tud dolgainkról. Legalább sokat lehet vele elhitetni. S új személyek
érvényesülhetnek. Felfogása zavaros? Abban lehet halászni. A kamarilla nyílt
eszköze? Legalább hoz egy kis tápláló korrupciót. A nyers önkény embere? Az
kell a magyarnak - nem lágy, puha kéz. Klerikális? A külföldi szerzetesek
anyagi és erkölcsi tõkéje még jobban ideözönlik. Horvát? Végre is csak
engednünk kell a szegény horvátoknak.
Mindez
tehát nem aggasztó. Nyugtalanító legföllebb az, hogy ha valami baj talál lenni
még a Házban: új választás, korrupció, erõszak, nemzetiségi segítség,
házszabály-javítás, a Házba vonuló katonaság, szájkosár, kizárás stb. lesz
elõkészületben. - De ne búsuljunk ezért sem. Nem lesz baj a Házban. Légy
nyugodt magyar, minden simán zajlik le. Megtörtént a nagy mûtét: Bécs kihúzta a
magyar méregfogát. Már ezután csak nyelvöltögetés lesz, az is suba alatt.
Hoch
tehát Ausztria! Hoch kamarilla! Zsivió bán! Kiáltsunk háromszoros zsiviót!
És
éljenek a kurucok. Ezt szépen csináltátok. Barabás Bélát ünneplik is vasárnap
Aradon. Nem jön el Nagyváradra is?… mutogatni talán mégsem fogják magukat egy
darabig a kerületeikben a dicsõ kurucok?
Nagyváradi Napló
1903. június 27.
|