A
rettenetes kis könyvre mindnyájan emlékezünk talán. Az édesapánké, az
édesanyánké vagy a nevelõ bácsinké volt ez a kis könyv. Minden csínytevésünk
megírva vala a kis könyvben, melyet, oh, be szerettünk volna megtalálni. Most
az ifjúságunkat keressük többnyire olyan makacs gerjedelemmel, mint azt a
rettenetes kis könyvet kerestük valaha. Hogy jutott most eszünkbe e legenda a
legifjabb ifjúkorból, alig adhatnánk róla számot. Újra kerestük a kis könyvet,
melyben minden titok meg vagyon írva, s ki próbáltunk olvasni belõle egy pár
sor írást. Itt következnek, ha jól olvastuk:
*
…A
császár a Kossuth-kutyák között… Hát a lázadókkal ismét alkudoznak? Így persze
vérszemet kapnak.
Az
a Lobkowitz is csak a Nemzeti Kaszinóban tud hencegni. Egy kicsikét
összelövetni a kedves Ofen-Pesthet, azaz pardon, Buda és Judapestet! Majd lenne
ott rend… A. E. J. O. U. Fõképpen O. Ottó tudná!…
Paar és Bolfras
*
Máramarosszigetre
kellene mennem, s Budapesten kell tanyáznom. Mit akarnak énvelem? Most már
talán még kellenék is? Már én se sokat mernék csinálni. Az éjjel gonosz álmom
volt. Megfordult a história. Egy Beöthy adminisztrátor ült Biharon, s egy Tisza
küzdött ellene. Gonosz álom, s lehetetlen. De vajon nem az adminisztrátorok
következnek ezután? Alig várom, hogy szaladhassak Máramarosszigetre a
kálvinista papjaim közé…
Gróf Tisza István
*
Most
már csak egy kis bátorság kellene s én volnék a tetõn… Még muszkát sem kellene
vezetnem. Legalább egyelõre. Csakhogy kellemetlen, ha az õsök közül egyet
Ödönnek hívtak!…
Gróf Zichy János
*
Mit
csináljak a debreceni határozattal? Hlatky Endrének van annyi szerencséje, mint
Rimler Károlynak. Jó idõben nyaral õ is. Szeretném, ha Szokoly Tamás volna most
a nagyváradi szabadelvû párt helyettes elnöke. Õ ötletes ember, s kivágná magát
valahogy.
dr. Hoványi Géza
*
Csak
már Nagyváradon lehetnék. Nincs az exlexben vesztes, csak én. Nincs szubvenció,
de van deficit, s mikor a bõröm különben is borsózik Orosházától, az orosházai
lap azt a kedves figyelmeztetést küldi, hogy az orosházai intelligencia
nagyigényû, s én kevés újdonságot ígérek Orosházának, aztán a társulatom is
hiányosnak látszik… Hogy miért nem színigazgató Pitreich közös hadügyminiszter
úr!…
Somogyi Károly
*
Én
sem utazom többet Nagyváradra.
Márkus Aranka
*
A
magyar bortermelõk Nagyváradon gyûléseznek. Valamikor Pécs volt a magyar
borfõváros. Csak nem azt jelenti ez, hogy Pécs után Nagyvárad jön sorra? Nem
lehetne valami olyan városból csinálni borközpontot, amelynek a vidékén nem
termelnek bort?…
Kétkedő Ivor
*
A
kis könyv kínált még egy sereg titkot. De becsaptuk s félredobtuk. Miért tudjuk
meg a titkokat? Úgy szép a világ, ha rejtelmes, s csak addig szép, míg az…
Nagyváradi Napló
1903. augusztus 23.
|