|
Tegnap ünnepi előadásban láttuk
viszont Katona remekművét, melyet egy „újévi allegória-képlet”
előzött meg.
Az előadás igyekezett méltó lenni
Katona halhatatlan művéhez, s hogy egészen nem volt méltó, részben a
szereplőkön, részben pedig a közönségen múlott.
Az esti szép számú közönség nem Bánk
bánért, hanem az ünnepért verődött össze, és sokszor hatott zavarólag az
előadásra.
Az előadás különben, egypár
szereplőnek érintett gyengeségét leszámítva, egészben véve sikerült.
Komjáthy Bánk bánja nem közönséges
alakítás. Van benne igazság, hűség és művészet. Mindvégig megkapó,
érdekes és sok új vonást mutató alakítását lelkesen tapsolta meg a közönség.
Komjáthyné jó Gertrudis volt. A negyedik
felvonás végjelenete után percekig tapsolta a közönség.
Ódry Ottó szerepében minden lehetõt
megtett. Egyre azonban figyelmeztetjük. Ottó gyenge jellem, egy eleven báb
ugyan, de rajzolásának mégis mûvészinek kell lenni. Az õ Ottójában több mûvészi
öntudatosságot szerettünk volna látni.
Petur bánt Fenyéri egyik legjobb
szerepének tartjuk. Sokoldalú mûvészünk tegnapi játéka csak igazolta azt, hogy
benne erõs és igaz mûvészegyéniséget bírunk.
Tanay Biberach szerepében - sans fráse -
kabinetalakítást nyújtott. A fiatal mûvészt most közelebb háromszor, három
különféle szerepkörben láttuk, s õ mindenütt igazi és nagy sikert ért el.
Sokoldalú, intelligens, talentumos színész, ki sokra fogja vinni. Sziklay (Tiborc),
T. Halmy Margit (Melinda), Csatár (Simon bán) jók voltak. A többi szereplõk is
buzgólkodtak.
Debreczeni Hírlap
1899. január 2.
A. E.
|