Párizs,
október hónap
A
latin fajták ismét nagyon szeretik egymást egy kis idõ óta, mióta a hivatalos
politika kölcsön kérte az álmodozóktól a latin
testvériség kóbor ideáját. Nem is régen zöld és kellemetlen diákálom volt
az, ami ma kívánatos és komoly hiszekegy. Ma már irodalma van az olasz-francia
testvériségnek, kormányprogram hirdeti merész változását az idõknek, s a
közeledõ november második felében a latin testvériség
dáridós napjairól fog hallani újra a világ.
Olasz
vendégek seregeit várja Franciaország, november közepén az olasz kereskedelmi
kamarák s az olasz városok küldötteit látják vendégekül a francia kereskedõk.
Néhány napra ezután az olasz egyetemek diákjait fogadják a francia diákok. Ez a
két látogatás véletlenül is sokat mond. Azok, akik az olasz-francia
megbarátkozás, igazi testvériség útját egyengetik, mintha valósággal
szimbolizálni akarnák azt, hogy manapság még a rokonfajták barátságát is zsebre
és szívre kell kötni. Jöjjenek hát egyidõben a kereskedõk és a diákok. Az
irodalmi barátkozás már a kettõs nyelvû revükig ért el. A formaságos, nagy
politikai látogatások megtörténtek. Valamelyik párizsi színházban ez idén
föltámadnak a régi híres olasz opera-esték. A dolgok a legszebben folynak s a
demonstrációból az egész világ olvashat.
Az
olasz városi és kereskedelmi küldöttek Franciaország minden nagyobb városát be
fogják járni. Párizsban öt napot töltenek. Csupa ünnep lesz ez az öt nap, s a
vendégek tiszteletére rendezendõ nagy banketten majdnem mindegyik francia
miniszter ott lesz. Nagy fogadás lesz a városházán, díszelõadás az operaházban
stb.
Az
olasz diákok vizitje persze még lármásabb lesz. A rue des Écoles diákháza már
most állandó lázban van. Azt remélik, hogy legalább háromszáz olasz diák érkezik
Párizsba s a diákkaravánt nem kisebb ember fogja vezetni, mint Orlando, olasz
közoktatásügyi miniszter, aki tiszteleti tagja a francia diákszövetségnek. Maga
a miniszter biztatgatta e tanulmányútra a jövendõ Olaszországot, s támogatja
pénzzel is a szegényebb és érdemesebb diákokat. Ismeretes, hogy milyen nagy
francia-barát Orlando miniszter. Talán nagyon is fogják ünnepelni a francia
diákok s ha olasz diákjait mégsem õ fogja vezetni, ez a nagy ünneplõ terv
riasztja esetleg vissza.
Az
olasz diákok is beutazzák Franciaországot, s az õ fogadásuknál is szerepet fog
kapni a hivatalos megbecsülés. Az olasz diákok e tanulmányút kapcsán meg
akarják csinálni a francia diákszövetség mását, ami mindenesetre üdvösebb volna
nekik is, mintha belemennének a rue des Écoles néhány oláh diákjának a
heccelõdésébe, kik latin diák-unióról beszélnek s egy kongresszusról, melyet a
latin fajú népek diákjai tartanának a jövõ nyáron Párizsban, Brüsszelben vagy
Bukarestben. A diákok is bankettezni fognak persze Párizs város jóvoltából. A
sajtó pedig már készíti a lelkeket a latin demonstrációk napjaira.
Egy
pár nevezetes olasz vendégjáték is lesz, ugyancsak mostanában a párizsi
színházak egyik-másikában. Szóval: nagy és parádés olasz-francia barátkozásban
fog úszni Párizs, mely lelkesedni különben is nagyon szeret és tud. Ám ezúttal
mintha többrõl volna szó, mint demonstrációról, s ezek a sereges beiratkozások
a hivatalos vizitek nyomában dáridós voltukban is ezúttal realitásnak mutatják
be az olyan sokszor kompromittált latin testvériséget…
Budapesti Hírlap
1904. október 27.
|