A
Côte d’Azur Rapide szinte szomszédságába hozta Párizsnak a Riviérát, ezt a
gyönyörû Napfényországot, ahol most már újból tarkállik, pezseg az élet.
Hyères-tõl,
Cannes-tól Bordigheráig s San Remo-ig nagy volt a nyáron a nyugtalanság a
háború miatt. Félõ volt nagyon, hogy e télen elmaradnak az oroszok s elmarad a
rubel. Dehogy is történt így. A Riviérán még soha sem volt olyan nagy a muszka
invázió, mint az idén. Eleddig két nagyhercege van a Riviérának, s úgy vélik,
jön több is még. Az egész orosz arisztokrácia itt mulat. A háborúra semmi sem
emlékeztet a cannesi-i Meridien-villán kívül, melynek megnyitásáról
szeptembervégi ottlétekor küldött volt hírt a Budapesti Hírlap levelezõje.
Protekciós orosz tiszturak feledgetik a Meridien-villában a mandzsuriai rémnapokat.
De van közöttük egy-két rettenetes sorsú mártír. Láttam a parkban egy ifjú
kapitányt. Egy golyó érte a koponyáját, s ez a kis ólomdarab csecsemõt csinált
belõle. Egy katona-pópa kísérgette: beszélni tanította…
De
nemcsak az oroszok nem maradtak el. Ez évben, már eddig is, nagy számmal
vonultak be a Riviéra legnemzetközibb társaságába a japániak. Nagyon sok a
japáni különösen a legoroszabb riviérai fészekben, Cannes-ban és -
Monte-Carlóban.
Úgynevezett
nagy szezont jósolnak a helyi jósok. Jön a belga király, aki most gyönyörû új
kastélyt építtet óriási parkkal Antibes-ban. Már megérkezett a német trónörökös
menyasszonya. Tehát bizonyosra veszik, hogy jönni fog a trónörökös is. A lapok
meg azt újságolják, hogy maga a Kaiser is a Riviérán akar e télen pihenni. A
Courrier des Étrangers már pár ezer nevet publikált. Ez a névsor sok-sok
érdekességgel szolgál. A Bonaparte névvel egy hasábon adja a Dreyfus Alfréd
nevét s K. Abe tokiói japáni úr a szomszédságában szerepel az Uruszovoknak, a
Radzivilleknek. s Tolsztojoknak.
Nagyon
sok a magyar a Riviérán. A helyi lapok hosszan és örömmel újságolták, hogy
egyik legszebb cimiezi villát, az Eleonora-villát egy Batthyány gróf bérelte ki
egész szezonra. A lapok hozzáteszik, hogy a gróf, ki egyik legelõkelõbb magyar
mágnásfamilia sarja, egyben kiváló tudós és orvos. És Nizza állandó téli lakói
közül Türr tábornok volt az, ki már októberben elfoglalta Congrès-utcai lakását
Garibaldi szülõvárosában. Természetesen õt olasznak tudja mindenki. Cannes-ban
egy új hírlap indult. Német újság, mely a Riviérán fogja dokumentálni Lueger
elvét, az osztrák-magyar hazafiságot. A lap kimondottan az osztrák-magyarok
számára készül, s egyenesen Bécsbõl érkezõ értesülések igéretével toboroz a
Riviéra osztrák-magyarjai között.
Megnyílott
a Monte-Carlo-i színház, a nizzai opera. Csak Nizzában egyedül öt vagy hat
színház közt válogathat az unatkozó idegen.
És
már kész a farsangi mulatozás programja. Február 18-án lesz az elsõ nagy bál.
Március elsõ napjain lesz kötelessége mindenkinek Karnevál nevében
bolondoskodni. Az orosz nagyhercegek vállalták el a farsangi ünnepek védõségét.
Addig is azonban van és lesz alkalom a mulatságra elég.
E
közben pedig gyakran tûnnek-tûnnek föl Párizsban azok, kik hivatalosan a
Riviérán pihennek. Még akik annyira pihennek, mint Geay, a lavali ex-püspök,
kirõl pár hónapja annyi szó esett a francia-vatikáni viszály révén, s ki most
Cannes közelében él remete-életet. A minap õt is Párizs felé hozta egy robogó vonat.
A
feledés országának tetszik ez a fényes partvidék. A Meridien-villa lakói, a
mulató orosz arisztokraták, Geay püspök, Dreyfus… És még mennyi név, melyek
elhangzása nagy, lezajlott viharok, tragédiák kárpitjait lebbentik meg… És
mindezek fölött tündököl a Monte-Carlo-i tündérpalota, mely egymaga gyártja a
legrettenetesebb tragédiákat…
Budapesti Hírlap
1904. november 26.
|