Budapest,
dec. 14.
Nemrégiben
küldtünk hírt a párizsi Sorbonne eseményérõl. Az Egyesült Államok tanszéket
kreált a párizsi egyetemen s azóta Párizsban sikk, divat a Sorbonne-ba járni s hallgatni elõadásokat Amerika
eszméirõl. És most még érdekesebb amerikai institucióhoz jut a francia
metropolisz. Egy hivatalos amerikai mûvészházhoz.
Amerika
szépmûvészeti iskolát akar fölállítani Párizsban. Egészen olyat, mint amilyen a
franciáké Rómában. A franciák római mûvészházát általában magát-lejárt
intézménynek kezdik tartani. Az amerikai mûvészházat, ha megvalósul, az újvilág
mûvészi viszonyai között aligha fogja ilyen hamar e sors fenyegetni. Így érzik
ezt a tervezõi is. Örökéletûnek látják elõre, s már látják benne az ó- és
újvilág mûvészi eszméinek összehozó, kibékéltetõ templomát.
Az
idea egy amerikai hölgyé volt, a miss Smedleyé. Az összes amerikai
mûvésztestületek, a kormány, a mecenások föllelkesedtek rajta. Amerikában hamar
és mindenre kerül pénz. Már szinte együtt van a mûvészház költsége. Egyetlen
mecénás gondoskodik például a mûvészház könyvtáráról, mely természetesen
elsõrendû lesz. Azt akarják, hogy tanárokul a legkiválóbb francia mestereket
nyerjék meg.
Az
Egyesült Államok kormánya ítélné oda minden évben az illetékes mûvészkörök
meghallgatása után a párizsi díj-akat.
Tehetségükrõl már tanúságot tett fiatal amerikai mûvészek és mûvésznõk kerülnek
majd a párizsi mûvészházba.
Az
a komité, mely a terv megvalósításán dolgozik, már Párizs város községtanácsához
is beadta kérelmét. A mûvészház számára ingyen telket kér. Párizs város pedig
elõreláthatóan készségesen teljesíti e kérést. A Champs de Mars-on jelöl ki
valószínûleg telket e most még kissé elhagyott helyen, de mely minden
párizsinak hite szerint a jövõ Párizsának a középpontja lesz. Amerika ifjú
mûvésznemzedéke itt fog tanulni.
Jótékony
vagy kulturális amerikai intézmények már elõbb is voltak Párizsban. Ám most a
Sorbonne új tanszéke és az amerikai mûvészház terve hivatalosan és
programszerûséggel hirdetik, hogy Amerika immár a népek koncertjében kultúrája
révén is szerepelni és érvényesülni akar. Francia írók, gondolkozók nagyon
különös érzéssel kezdik konstatálni, hogy Amerika, mely sajtóját már elõbb
átküldte az óvilágba, azt az álmát árulja el, hogy majd annak idején
irodalmával, mûvészetével is föl fog tudni keresni s versenyre hívni bennünket
saját fészkünkben.
A
Saint-Louis-i kiállítás ötletébõl sokan megcsinálták azt a jóslást az Amerikába
kiránduló európaiak közül, hogy Amerika játszva fogja behozni azt a
hátramaradást, melyet gazdasági munkalázában a kultúra terén természetszerûleg
mutat. A párizsi mûvészház kicsi, de szintén biztos jelenség erre.
Budapesti Hírlap
1904. december 15.
|