|
A sárga veszedelem kérdését ki nem adja
kezébõl a francia közvélemény. A franciák érzik, hogy az õ rajongó
oroszbarátságuk mentségre szorul, azért szélesítik ki a sárga veszedelem problémáját. Franciaország szeretné elhitetni a
világgal, hogy Oroszország a szélsõ keleten a nyugati civilizáció védelmezõje,
mert az orosz-japáni háború voltaképpen megnyitója volna egy nagy
világdrámának, melyben a sárga faj rá fog törni a fehér fajra, Ázsia Európára,
a barbárság a civilizációra.
A sárga veszedelem alighanem valóságos
veszedelem, de szinte komikus volna cáfolgatni, mennyire nincs köze az
orosz-japán háborúnak a sárga veszedelemhez, s mennyire lehetetlen
Oroszországot a nyugati kultúra önfeláldozó lovagjának feltüntetni. Hanem azért
igen elõkelõ gondolkozók szólaltak meg e kérdésben, sõt magát Tolsztojt is
szerették volna a maguk pártjára hódítani a franciák. De Tolsztoj nem állott
médiumnak. Azután Renanról akarták kisütni, hogy Japánország haladását a sárga
faj ellenséges készülõdése tünetének vallotta.
Legújabban
Fouillée Alfrédet, az ismert francia filozófust kérdezte meg egy újságíró. A
filozófus azt mondotta, hogy õ is hisz a sárga veszedelemben. És bár az orosz
autokrácia nyilván mély és alantas állapot a japán parlamentarizmus mellett, az
oroszok mégis csak közelebb állanak hozzánk, nyugathoz, tudományukkal,
irodalmukkal és mûvészetükkel. De a mai háború egyszerû érdekháború, semmi köze
a jövõbeli óriási faji és vallási konfliktushoz.
Budapesti Hírlap
1904. április 12.
|