[Párizsi tudósítónk
írja:]
Mimi
Pinsonoknak a párizsi munkásleányokat, e szeretetreméltó, ügyes kis
teremtéseket nevezi a párizsi argot. A kis munkásleányok nagyon népszerûek
Párizsban, s valósággal kultusz-számba megy az érdeklõdés és figyelem, amiben
részesülnek. Most egy esztendeje versenyfutást rendeztettek velük.
Énekiskolájuk van, melyet egyenesen az õ számukra nyitott Charpentier Gusztáv,
az ismert zeneszerzõ. Pünkösd második napján lesz ennek az énekiskolának a
vizsgálata. A Mimi Pinsonok nagy hangversenyt adnak, melyre egész Párizs
készül. Sokkal érdekesebb és komolyabb azonban a Mimi Pinsonoknak egy másik
vállalkozása, mely nem olyan pikáns, mint a versenyfutás, vagy a hangverseny,
de jelentõs és szép, ha nem is írnak róla annyit a lapok. Ezek a leányok nagyon
keservesen szerzik meg azt a kis pénzt a mûhelyekben, ami életfönntartásukra
kell. Egy komoly emberbarátnak eszébe jutott, hogy ezeknek a leányoknak nem
bál, ünnepség, versenyfutás és énekiskola kell elsõsorban, hanem jobb
táplálkozás. Toborozni kezdett a leányok között s összehozott egy olyan
részvénytársaság-féle vállalatot. Külön vendéglõket rendeznek be a Mimi
Pinsonoknak s e vendéglõk jó ellenõrzés mellett olcsó és tápláló ebédet és
vacsorát adnak a munkásleányoknak. Két ilyen munkásleány-vendéglõ, illetve
fõzõhely már megnyílott, s a közeljövõben még több is nyílik a Mimi Pinsonok
részére.
Budapesti Hírlap
1904. május 25.
|