[Párizsból írja
levelezőnk:]
A
minden oroszok cárjának bele kell törõdnie, hogy az õ legádázabb ellenségei
közül Londonon kívül talán éppen a baráti és szövetséges Párizsban talál a
legtöbb szállást. Megpróbáltak ezen az utolsó idõkben változtatni. Nemrégiben
Párizsból kiutasítottak két veszedelmes nihilistát. A kiutasítás azonban még a
kormánypárti szocialisták között is nagy fölháborodást keltett. Vissza kellett
tehát vonni. Még érdekesebb egy Franciaországban élõ orosz tudós, Roberti
esete. Roberti kiváló szociológus, s természetesen szabadgondolkozó. Egy szép
napon cári ukázt kapott, hogy azonnal térjen vissza Oroszországba. Roberti
abban a hitben, hogy Szibériába számûzik, nem ment haza. Szerencsétlenségében
mellé állt a francia írói és tudományos világ java. Ezek kérvénnyel fordultak a
cárhoz, s a cár, amire alig számítottak a kérvényezõk is, visszavonta az ukázt,
és szabadságot adott Robertinek arra, hogy Franciaországban maradhasson, s
megigérte, hogy Oroszországban sem esik bántódása.
Budapesti Hírlap
1904. július 1.
|