[Párizsból írja
levelezőnk:]
Brest
francia város sokat beszéltet egy idõ óta magáról. Pár hónap óta csaknem
állandóan forradalmi az állapot ebben a városban. Folytonos a sztrájk és a
zavargás. Mióta pedig a községtanácsban a szocialisták kaparintották meg a
hatalmat, a sztrájkokat úgyszólván a hatóság rendezi. E mellett a hatóság
mindent elkövet, hogy a maga hatáskörében Brestbõl a szocialista
berendezkedésnek egy mintahelyét alkossa meg. Igaz, hogy maguk a józanabb
szocialisták is belátják, hogy a szocialista Brest rettenetesen kompromittálja
- a szocializmust. Például a bresti községtanács eltiltotta a papoknak, hogy az
utolsó kenet föladására a haldoklóhoz a régi ceremóniákkal menjenek, - a
közlekedés érdekében. Ugyancsak a közlekedés érdekében tilos minden egyházi
processzió. Kövezetadót csak a gazdagok fizetnek. A mosdószappant, mint
fényûzési cikket külön megadóztatta a bresti községtanács, s több ilyen érdekes
reformot is hozott. Egyik-másik hölgy olyan erõs parfümöt használ, mondta egy
véresszájú szociális községi tanácsos, hogy nekem mindig megfájdul a fejem, ha
az utcán velük találkozom. Nem lehetetlen hát, hogy Brestben nem engedik meg a
parfüm használatát a nõknek, hogy meg ne fájduljon a szocialista népvezérek
feje. Egy elõkelõ kormánypárti lap találóan gúnyolja a bresti városatyákat, s
azt írja, hogy legközelebb, mivel a bresti szocialisták nem tudnak helyesen
írni, eltörülik-e az ortográfiát?
Budapesti Hírlap
1904. július 27.
|