[Párizsból írja
levelezőnk:]
Toulouse-ban
s néhány kisebb francia városban sztrájkba léptek a pincérek, mint ahogy minden
fajtájú munkásszervezet siet fölhasználni a sztrájkmozgalmaknak kedvezõ
Combes-érát, s igyekszik béremelést kicsikarni. A vidéki pincérsztrájkokat a
párizsi pincérszervezet rendezi, s ezek bevezetõi egy általános nagy
pincérsztrájknak. A párizsi publikum minden nap várja s várhatja a párizsi
pincérek sztrájkját is, mellyel egy idõben minden francia városban
sztrájkolnának a pincérek. A minap háromezer párizsi pincér már megcsinálta az ultimátumot
is. Legfeljebb tíz órai munkaidõ, hetenkint egy nap pihenõ, 180 frank
havifizetés s a megalázó és jövedelemnek is csak föltételes és bizonytalan
borravaló eltörlése: ez a pincérek követelése. Az elõkelõbb párizsi
kávéházakban, ahova többnyire idegenek járnak, nemcsak hogy nem kap fizetést a
számolópincér, de még õ fizet bért a neki jutó asztalokért a borravalókból.
Most már a pincérek nagyobb része el van szánva, hogy dülõre juttatja ezt a
nagy pincér-kérdést, a borravaló kérdését, s a pincér számára, mint minden
munkás számára, tisztességes fizetést küzd ki. Ha kitör, mint ahogy csaknem
bizonyos, hogy kitör a párizsi pincérsztrájk, ez ugyancsak hatalmas sztrájk
lesz, mert Párizsban nyolcvanezernél
több a pincérek száma.
Budapesti Hírlap
1904. augusztus 18.
|