168. AHOL ELLOPJÁK A TELEFONT IS

Egy párizsi újságíró pétervári levelében, mely még a cárevics születése elõtt kelt, szomorú tréfálkozással ír a mai orosz állapotokról, eseményekrõl. Ír a többi között az egyre sokasodó panamabotrányokról s arról a monstre-tolvajlásról, mely a cár birodalmában már annyira mûvészet, hogy a kazáni szent szûz képén kezdve semmi elmozdítható sincs biztosságban. Pétervárott most nagyon sok az orosz és külföldi újságíró. Lesik a harctér híreit. Ezt tették a minap a moszkvai újságírók is, kik telefonon szoktak a lapjaikkal beszélni. Rohannak a telefonhoz. Nem lehet beszélni. Megszakadt az összeköttetés. Valahol elvágták a drótot. Éjszaka volt. A moszkvai újságírók nem gazdag emberek. Nagynehezen összegyûjtöttek egymás között annyit, hogy egy táviratot föladhattak Skridlov admirális utolsó jelentésérõl. Ez a távirat több lap számára ment. Õk beszélték el aztán külföldi kollégáiknak, hogy ez már nem elsõ eset. Sokszor lopták el a telefondrótot.

Budapesti Hírlap 1904. augusztus 30.