179. RABLÁS KLOROFORMMAL

[Párizsból írja levelezőnk:]

A párizsi rendõrség veszedelmes zsiványszövetkezet vezetõit fogta el. A Montmartre banditáinak nevezték õk maguk-magukat. Nagyon jól öltözött, elõkelõ mulatóhelyekre járó, elegáns hölgyek és urak voltak tagjai a zsiványbandának. Érdekes az eset, melyen a banditák rajtavesztettek. A múlt éjjel egy montmartre-i mulatóhelyre egy ismert párizsi énekesnõ tért be egy dúsgazdag fiatal belga bankár társaságában. Az elegáns pár vacsorához ült egy külön sarokban. Az énekesnõ gyönyörû ékszert viselt, mely többet ért kétszázezer franknál. Hirtelen a telefonhoz hívta ekkor valaki a belga bankárt. A telefonhoz egy barátja kérte sürgõsen magához egy kávéházba. A bankár kocsira ült. Az énekesnõ egyedül maradt. Egyszerre egy elegáns fiatal nõ jött az asztalához. Köszöntötte az énekesnõt, s bókolva emlékeztette arra, hogy egy idõben egy színpadon mûködtek. Az énekesnõ emlékezett a hölgyre, aki csakugyan statisztás­kodott õmellette. A két hölgy barátságos diskurzusba fogott. Azután a jövevény­hölgynek egy férfi kísérõje ült az asztalhoz. Majd ismét egy férfi jött. Végül öt férfi is ült az asztalnál, mind nagyon elegáns, kedves urak. A hangulat kitûnõ volt, mikor a belga bankár visszatért. Nagyon idejében jött. Az énekesnõ ékszereit szedték le éppen a kompanisták, akik természetesen szétrebbentek. Az énekesnõ az asztalra dûlve, kábultan, majdnem élet nélkül feküdt, Orvosért küldtek. A kábult nõt bevitték egy gyógyszertárba. Alig tudták magához téríteni. A banditák kloroformmal altatták el. A tettesek közül a nõt és három férfit letartóztattak. A banda feje egy Perigot nevû kalandor, aki résztvett a búr háborúban, s kit Boër néven tiszteltek a banda tagjai. Eddig már sok gaztettet ismertek be, betörést s hasonló fosztogatást.

Budapesti Hírlap 1904. szeptember 11.