|
A
párizsi munkás-börzén új szindikátus alakult, melynek tagjai - a ballerinák. A
francia szocialistáknak régi akciójuk már, hogy híveik közé toborozzák a szabad
pályákon mûködõket, elsõsorban a mûvészeket. A francia artisták és színházi
kóristák egy nagy része már szervezett szocialista. Van festõ- és
szobrász-szindikátus is Franciaországban. Most íme a ballerinák is
szindikátusba léptek. Természetes, hogy az énekesnõk közül Calvé Emma, a
táncosnõk közül Zambelli kisasszony nem keresik a párizsi munkás-börze
pártfogását, de aki tudja, hogy milyen iszonyú a mûvész-proletárság
Franciaországban, az megérti, hogy milyen óriás kínos, gyötrelmes kenyérharc
csoportosíthatta szindikátusba a ballerinákat. A ballerináknak nagy része
küszködõ munkás. Mûvésznõ-munkások ezek a kis fizetésû s álláshoz nehezen jutó
nõk. Az õ szindikátusukkal egyidõben kap szárnyra egy másik intézmény, mely az
övéknek éppen megfordítottja. Több ízben megemlékeztünk már Charpentier
Gusztáv, az ismert zeneszerzõ vállalkozásáról, ki mûvész-iskolát nyitott a
munkásnõk számára, a Mimi Pinson-ok számára. Az iskola sikere egész Párizst
meglepte. A kis munkásnõk énekelnek, táncolnak, szavalnak. Hangversenyeik igazi
mûélvezetet nyújtanak. A francia parlamenti költségvetés tárgyalásakor az
illetékes tárca elõadója valóságos himnuszt mondott a Mimi Pinson-iskolájáról,
melynek egyre több tagja van, mely a párizsi munkásleányokat elvonja az
alsóbbrendû mulatságoktól, s mely elõjele azoknak az idõknek, mikor az ízlés, a
mûvészet mindenkinek közös kincse lesz. Egyben a költségvetés nagy évi
szubvenciót szavazott meg a Mimi Pinsonok, a munkás-mûvésznõk számára.
Budapesti Hírlap
1904. december 10.
|