|
(2085-öt
írnak a mi Urunknak, a Jézus Krisztusnak születése után.) Az Európai
Egyesült-Államok még nem proklamálta a világnak hivatalosan az õ megalakulását.
A szövetséges államok parlamentjei még nem ültek össze. És ez szándékos
késlekedés volt. Elõbb az európai Tudományos Akadémiák közös, nagy gyülekezése
volt a soron. Az Európai Egyesült-Államok azt akarta demonstrálni, hogy a páratlan
világeseményt, a szolidaritás e nagy mûvét a Tudomány teremtette meg. Nem a
parlamentek, hanem az Akadémiák. Ami hihetetlennek látszott még nem is régen,
azt mindenki hitévé tették a népek tudósai. Leomlottak a gyûlölködés korlátai,
s közös boldogságra ölelkeztek össze minden mûvelt, szabad európai népek.
Genfben
gyûlt össze a világnak ez a legszebb gyülekezete, melyre kaján, fájó
irigységgel néztek a Délamerikai Egyesült-Államok, Orosz-Ázsia, Kína, Szabad
India, Japán, a Délafrikai Egyesült-Államok s egyéb nagy más kontinensi
hatalmak világlapjainak kiküldött munkatársai. Világos volt elõttük, hogy
Európa most már legyõzhetetlen, s érezték, hogy az õ államaik bármint is
izmosodnak, a Tudománnyal bírkózni nem lehet, s Európa marad örökké a Tudomány klasszikus
földje.
És
mámoros, büszke hangon üdvözölte az Európai Egyesült Államok arisztokratáit a
genfi tudósok legöregebbje.
Elmondta,
hogy a huszadik század tudósainak köszönheti fõképpen az emberiség ezt a szent,
diadalmas napot. Nagy eredményeket, világokat jelentõ fölfedezéseket köszönhet
az elõzõ századnak a világ, s ezek a nagy eredmények egyesítették boldogságra a
népeket.
A
genfi tudós elõsorolta Európa Tudományos Akadémiáinak fõmûveit a huszadik
században. Mindegyik Akadémia maga jelölte meg, melyik eredményére a
legbüszkébb. A párizsi Tudományos Akadémia Naptanulmányát tartja legnagyobbra,
mellyel esztendõkre a legpontosabban tudja területekre megjósolni az idõjárást.
A stockholmi Akadémia az Északi Sark teljes fölfedezését vindikálja magának. A
berlini Akadémia a fogantatás misztériumának a megoldását. A szentpétervári az
emberi élet tartamának megnégyszerezését.
Egy-egy
bibliai, isteni csoda mindenik náció tudósainak a klubja. És most jön a magyar
Tudományos Akadémia jelentése. A genfi professzor hangja megreszket, mikor
olvassa: a magyar Tudományos Akadémia pedig a huszadik században határozottan
kimutatta, hogy a nemesi elõneveket nem kis, hanem nagy betükkel kell írni.
Budapesti Napló
1905. április 19.
A. E.
|