|
Nyolc
páncélost, kilenc cirkálót, két új iskolahajót akar építtetni Spanyolország. Új
flottát akar a régi helyett, amelyet a durva amerikaiak összelõttek. A cortez bizonyosan megszavazza a
költségeket. Csak a mindig kellemetlenkedõ szocialisták fognak lármázni.
Az
új armada tehát vízre kerül. Felgyúl
talán újra a spanyol büszkeség. Nincs még veszve minden remény. A spanyol szív
hangosan dobog, és szikrázni kezd a spanyol szem. Úr lehet még a spanyol!
Úr
lehet. De az új flotta aligha teszi azzá. A spanyolok rossz szögbõl nézik a
világhistóriát. Õk arra emlékeznek, hogy az amerikai hajóhad erõsebb volt a
spanyolnál. Jobb hajói voltak, jobb ágyúi voltak, és Spanyolország
legázoltatott. Az elsõ teendõ tehát - így véli a spanyol hazafiság - erõs
flotta megszerzése, ha fel akarjuk emelni a lepantoi csata nemzetét. Amelyik
nemzetnek jobb az ágyúja, az elõtt megnyílik a nagyság útja. Ime a német 1871
után, íme a yankee, íme a japán.
A
világhistória nézése azonban hibás így. A háborúk undorító színjátékába az
újkorban egy kibékítõ vonás húzódik be. Vagy ötven esztendõ óta a nagy
háborúkban mindig az a fél gyõz, amelynek erõsebb és intenzívebb a kultúrája,
amely igazabban kultúrfajta, amelytõl az emberiség is többet várhat.
Akárhogyan
fáj is a franciákat dédelgetõ szeretetünknek és annak a becsületes undornak,
amelyet a porosz iránt érzünk, meg kell látni, hogy ez az igazság ráillik
1871-re is. A gyõztes III. Napóleon rettenetes lett volna Európának, még II.
Vilmos császárnál is tûrhetetlenebb. Másrészt pedig mégis csak históriai
igazság az a banalitás, hogy az iskolamesterek nyerték meg a háborút a németeknek.
Hogy az amerikai angolszász kultúra hogyan aránylik a spanyolhoz, vagy a japán
az oroszhoz, arról beszélni is felesleges. A jobb ágyú, a jobb hajó gyõzött
mindenütt: ez igaz. De a jobb ágyú és a jobb hajó ott volt mindig, ahol a
magasabb rendû kultúra volt. Ha pedig egyforma értékûek, egyenlõ erejûek a
fegyverek, akkor az a fegyver gyõz, amelyet több tanultság, több kultúra
kormányoz. Az oroszoknak is Whitehead-torpedóik voltak, de csak a japán
torpedók találtak.
Spanyolországot
felemelni: kellene, helyes volna, szép volna, dicsõséges volna. De sem
Spanyolországot, sem Magyarországot nem emeli fel az ágyú és a hajópáncél.
Iskolákat kell állítani, tanulni kell és tanítani kell, dolgozni kell és
produkálni: ez emeli fel az országokat. A régi imperializmus vagy az új
imperializmus építését benn kell kezdeni, lenn kell kezdeni, meg kell alapozni
a kultúra erõs alapjával. Ha az alap nincs meg: úgy törnek össze a flották és
az ágyúk, mint az orosz flotta és az orosz ágyúk a csuzimai szorosban.
Spanyolországban
nem állítanak iskolákat. Hajókat építenek. Spanyolország rosszul kezdi az új
imperializmust. Mi ismerünk egy másik országot, ahol szintén rosszul kezdik…
Budapesti Napló
1905. június 9.
A. E.
|