Sír
keservesen híres Milanóban Mary királynõ…
Ezt
a kis esetet érdemes lesz meghallgatni. Mary királynõ pünkösdi királynõ.
Becsületes neve signorina Mary Nulli. Szépséges, barna olasz leány. Sohase volt
neki több álma egy erõs, kedves, csókos Beppónál. De egyszer a milanóiak
fejükbe vették, hogy nekik is lesz királynõjük, mint Párizsnak. Olyan
vásárcsarnoki királynõ persze.
Végre
Milanó sem - Grác. Román szívekben a rózsabokros gondolatok hamar vernek
gyökeret. És rózsabokros gondolat ám megkoronázni egy fiatal leány fején a
leányszépséget. A Sáriét, a Juciét, mely csak olyan isteni, mint a legkékvérûbb
Melániáké. Áldottak a szép leányok mind és királynõk. Mennyit szépítenek ezen a
szomorú életen õk.
Nos,
Mary Nulli lett Milanó királynõje. Milanó Phrynéje, a fölmagasztalt kis kofa.
Irigyelheti tõle minden leány azt a félórát, mikor királynõvé választották.
Milyen mámoros félóra lehetett az.
De
ez nem minden. Mary Nullit elküdték Párizsba erõsíteni a latin testvériséget, s
meglátogatni a párizsi királynõket, kik szintén ellátogattak Milanóba. Loubet
Rómában, a kis olasz király s termékeny montenegrói párja Párizsban, együtt nem
kaptak annyi hozsannát, mint Mary királynõ a Szajna partjain. Micsoda napok.
Parfüm, csipke, selyem, színházi díszelõadás, virágos díszhintó, pezsgõ,
evviva, õrjöngés és a többi. Amit csak a bolondos, egyetlen, nagyszerû Párizs
adni tud.
Aztán…
Aztán elmúlt minden. Mert minden elmúlik. Eleonora hercegnõvel sóhajtatja ezt
meglehetõs szépen Goethe. Signorina Mary Nulli hazakerült. És lassan elmúlott
az õ mámora is. Mulatság után jön a fizetség. Kiderült, hogy Mary királynõ
ötezer lírával többet költött, mint szabad lett volna, párizsi triumfusán. És
Milanóban rettenetes az elkeseredés. Mary királynõt detronizálták azonnal. És talán
sohse fognak Milanóban pünkösdi királynõt választani.
Hogy
érzi magát szegény Mary Nulli. Ha nagyon sír, ha nagyon szerencsétlen, jusson
eszébe Eugénia asszony. Ó császárné volt szegény, Párizsban! Igazi. Minden
elmúlik, signorina Mary. Minden elmúlik.
Budapesti Napló
1905. július 21.
Lellei.
|