Somló
Bódogot, a nagyváradi jogakadémia fiatal, bátor, tudós tanárát a kolozsvári
tudományegyetemre a jogbölcsészet és tételes nemzetközi jog nyilvános
rendkívüli tanárává nevezte ki a király. Az idõk egyik kis vigasztaló jelének
látjuk a kinevezést s ezért nem regisztrálhatjuk csak úgy, szokottan, hidegen,
kurtán. A Somló-ügy még nagyon emlékezetes. A korlátoltság, a tudománytalanság,
melynek a budapesti tudományegyetem az egyik emlõje, a nemzetieskedõ reakció,
tudományos igazságok hirdetéséért el akarta úgy két évvel ezelõtt veszíteni a
fiatal tanárt. Szerencsére talpraállottak a szabadgondolat hívei, s a sötét
aknamunka nem sikerült. A kolozsvári tudományegyetem, mely Budapesttel szemben
mentsvára a magyar földön egyébként is árva tudományosságnak, szabad kutatásnak
s a valódi, nemzeti liberálizmus emelkedett felfogásának, már akkor
magántanárává fogadta Somló Bódogot. Most katedrát ajánlott föl neki, s e
fölajánlást a királyi kinevezés szankcionálta.
Budapesti Napló
1905. augusztus 21.
|