I.
A mikádó bajban
Hogy
Tokióban lázadás tört ki, ez a hír érkezik. Forradalom - Japánban. Hát nem
bõdületes tréfája volna a sorsnak? És lehet, hogy igaz. Lehet, hogy a nép
csakugyan megszállotta a mikádó palotáját. A japán Gapon vezeti az elkeseredett
sárga emberkéket. A tokiói helyõrség ágyúval fog, úgy lehet, sepregetni az
utcákon. Az európai tollforgatók pedig szégyenkezhetnek. Mennyi színt raktak a
japán tárgyú képekre. Mennyi meseországbeli színt. Most lekaparhatják e sok
színt a vásznakról, ha tudják. A nép mindenütt: nép. Egyszer jogért üvölt,
másszor mákonyért. Egyszer háborúért, másszor békéért… Valóban Oroszország
gyõzött. Ime, a mikádó van most olyan bajban, amilyenben Miklós cár volt
nemrégiben. Még avval se vígasztalhatják magukat a japánbarátok, hogy újszerû a
tokiói lázadás. Dehogyis új. Franciaországban volt már egy-két militarista
lázadás. Forradalom a háború mellett. Ha van,
ilyen forradalom van most Japánban. Japán immár Európa egészen. És mi már
Ázsiával sem vígasztalhatjuk magunkat. Ázsia kultúrföldrész, mint Európa, és
Európa valóságos Ázsia. A mikádónak ez gyönge vígasztalás. De az emberi haladás
rajongóinak - még gyöngébb.
II.
Bourgeois-nak van felesége
A
franciák Loubet utódját keresik. Van egy sereg jelölt s önjelölt Franciaország
koronátlan trónjára. Közöttük talán a legelsõ, legkomolyabb és legszívesebben
jelölt Bourgeois, ez az elõkelõ, kiváló francia politikus. Õ neki van hát a
legtöbb ellensége. Minden hazugsággal dolgoznak ellene. A többek között
ráfogták, hogy nincs - felesége. Ez nem kicsi dolog. A köztársasági elnök
felesége szinte szükségesebb személyiség, mint az elnök. Az estélyek, a
díszebédek nagyasszonya õ. A fejedelmi nõk vendéglátója, örökös zászlóanya, és
a többi… Nos, kiderült, hogy Bourgeois-nak van felesége. Szép, szellemes,
mívelt és gazdag. Sõt olyan asszony, aki reprezentálásban már némi sikereket
mutathat föl, mert egy préfetnek volt a felesége elõbb. Tehát Bourgeois-nak van
felesége. Emiatt lehet köztársasági elnök. Méltóztatnak látni, hogy a francia
bohózatírók, a német magántárcaírók s a magyar Párizs-járók révén milyen rossz
fogalmaink vannak nekünk Franciaországról. Hogy Franciaországban aláaknázták a
házasság szent intézményét? Dehogy aknázták. Ha valakinek felesége van,
köztársasági elnök is lehet. De csak, ha felesége van.
III.
Ön és Felséged
Mikor
a japán-orosz háborút megkötötték, kedves sürgönyöket váltottak egymással
Vilmos császár és Roosevelt elnök. Persze franciául. Roosevelt elnök jó
amerikai. Sürgönyében „Ön”-nek címezgette a császárt. A sürgönyök lefordítódtak
német nyelvre hogy helyet kapjanak a német lapokban. S mire a sürgönyök németre
fordítódtak, az „Ön”-bõl mindenütt „Felséged” lett a császár akaratából.
Balgatag emberek szerint ez egy kis hamisítás. Holott nem így áll a dolog. A
német császárban az emberbarát szólalt meg. Nem akarta, hogy a kitûnõ Roosevelt
- felségsértést kövessen el.
Budapesti Napló
1905. szeptember 6.
Pont.
|