|
- A Nemzeti Színház
bemutató előadása -
Hogy
miért tetszenek Budapesten a primitíveskedõ, silány, angol színmûírók?
Bizonyosan nem azért, amiért Londonban. Shakespeare népe különös race. A
kemény, a módos, a józan, a kisfantáziájú angol ma olyan szilárd, nagyszerû
társadalomban él, hogy neki szabad az életrõl bután és édesdeden álmodni.
Minekünk
még nem volt sem Baconunk, sem Shakespeare-ünk. Ha hát minket megfog ez az angol
lagymatagság, úgy mihozzánk még nagyon közel van a pátriárkák kora. Nekünk nem
luxus ez a limonádés színpadi élet, de visszasírása az együgyû, közeli, boldog,
primitív idõknek.
Somló
Sándor újra fölfedezett egy angol darabot, s ma este be is mutattatta. Henry
Davies vígjátéka ez: Cousin Cate, Kata néni. Bolondos, kicsinyes, a
mese-cselszövények rangján álló história ez. Kata néni nem néni, de egy
huszonkilenc éves írónõ. Szíves, eszes. Regényeiben gúnyolja a férfiút és a
házasságot. Elutazik vidékre egy kis unokahúga lagzijára. A vége az, hogy egy
kis vidám ficánkolás után elveszi a kis cousine võlegényét. Szerelmes lesz
bele. Hogy a darab három felvonásos lehessen, Kata néni fel akarja áldozni
magát. De kiderül, hogy az unokahúg már mást szeret. Egy hozzá illõ jámbor
papot. Elsõ võlegénye, ki mûvészlélek, úgysem hozzávaló. Kata tehát egy lagzi
helyett két lagzi dolgát üti nyélbe. Õ maga pedig, mint írónõ, felcsap a
házasság gyakorlójának és fiskálisának.
Típusa
a Somló által kultivált modern angol primitívkeresõ íróknak ez a Davies. Hanem
most már elég legyen ezekbõl a sületlen-fövetlen angol darabokból. Ha tetszik a
közönségnek - annál inkább. Mert ezek elnevelik a publikumot az igazi
irodalomtól, amit - úgysem nagyon szeret.
Az
elõadás? Meglepõen jó. Az igaz, hogy Csillag Teréz sok nõ volt egy molettként nehezen képzelhetõ angol leánynak. De
kedves volt nagyon. Várady Aranka igen eredményesen ügyeskedett. Jeles mama
Helvey Laura. Hanem ez a Császár: micsoda rossz színész ez! Egy iskolásfiú
szerepében értelmes, jó színésznek ígérkezik Gálosi növendék. Pethes kiváló,
mint mindig. Ezúttal egy lelkészszerepben. A darabot még Fáy J. Béla fordította
volt. Elég szép közönség gyûlt az elsõ premierre.
Budapesti Napló
1905. szeptember 16.
Dyb.
|