Társat
kapott - huszonnégy óra múlva - Mezõfi Vilmos, az elsõ magyar szocialista
képviselõ: Békéscsaba választói ma nagy szótöbbséggel Áchim F. András
szocialista parasztgazdát választották meg képviselõjüknek. Érdekes alakja lesz
az országgyûlésnek ez az Áchim András mindenképpen. Nemcsak azért, mert
szocialista. Hiszen (most már így mondhatjuk) van már ott szocialista. Azért
sem, mert földmívelõ-ember, van a parlamentnek már más három parasztgazda
tagja. De érdekes lesz azért, mert parasztgazda is, meg szocialista is, és
érdekes lesz az egyénisége révén. Mert egyéniség Áchim András, sõt - ne
haragudjék meg érte a nem-szocialista világ, ha sietünk kijelenteni - értékes
egyéniség. Tótba ojtott magyar ember; régi csabai familiából származik és
becsülettel végigjárta a csabai gimnázium
nyolc osztályát. Amikor a matúrát is letette, és pályát kellett
választania, a legtiszteletreméltóbbat választotta: - odaállt az eke szarva
mögé, és szántott-vetett apjának meglehetõsen jelentékeny birtokán. Késõbb már
akkor a maga kenyerén élt Áchim András, apja halála után õ lett a gazda - bevonult Csabára is a paraszt-szocializmus. Volt baja Áchimnak
is a béreseivel és napszámosaival, sehogyse tudtak megegyezni. A fejébe vette
ekkor a „könyves”-gazda, hogy majd fölvilágosítja õ az embereit, nem hiába
járta végig a nyolc osztályt. Vitába bocsátkozott a fõkolomposokkal,
el-eldisputáltak egy kérdésen napokon, heteken keresztül, és a végén azon vette
észre magát Áchim gazda, hogy kezd neki tetszeni mindaz, amit a béresei
mondanak, és aki helyre akarta téríteni az eltévelyedett munkásait, õ maga tért
rá lassankint amazok meggyõzõdésére. Ki is jelentette ezt a megtérését, és hogy
külsõ jelét is adja, belépett a szocialista földmívelõ körbe. Nyomban
megválasztották elnöknek, és azóta õ a békéscsabai szocialisták vezére. Amikor
híre jött Csabára, hogy új választások lesznek, a csabai kisgazdák
egyértelmûleg kijelentették, hogy nem lesz más a követjük, mint Áchim F.
András. Íme, meg is választották. És bevonul a városi szocialista mellé a
parasztszocialista is. A második szocialista és a negyedik parasztképviselõ. De
olyan paraszt, akit az „urak” odabent nem fognak dédelgetni, akin háta mögött
nem fognak gúnyolódni, hanem aki még sok kellemetlen órát fog szerezni a
„burzsoá uraknak”. Áchim András legalább így hiszi, és így hirdeti…
Budapesti Napló
1905. február 17.
|