205. QUO VADIMUS?

Pest vármegye közigazgatási bizottsága ma csendben, elõkelõen, vita és minden különös emóció nélkül elfogadta az alispáni jelentést, amely

„kéri a gyülekezési jog szabályozását, a sajtó kinövéseinek megrendszabályozását, különösen arra, hogy a kolportázs-engedélyt megszüntessék, és hogy nemcsak az politikai, hanem a társadalmi lapok is kötelesek legyenek kauciót letenni.”

Elfogadták. Nem szólt senki egy szót sem. De bizonyára nem képzelték maguk az urak sem - akármilyen elõkelõen intézik el õk a nagy ügyeket maguk között - hogy ehhez a jelentéshez a közvélemény sem szól semmit.

Mit akar voltaképpen Pest vármegye közigazgatási bizottsága?

A gyülekezési jog szabályozása: ez igen ártatlanul hangzik. Az ember azt képzelné, hogy Pest vármegye úgy akarja szabályozni a gyülekezési jogot, habár részletesen nem szól róla, hogy ez a jog kivétessék a szolgabírák kezei közül. Hogy a gyülekezés valóban joga legyen az állam polgárainak, nem pedig adomány, amelyet hivatali uraktól kap, ha jól viseli magát. De az a mód, ahogyan a tiszteletreméltó bizottság a sajtó kinövéseit akarja szabályozni, sejteti azt is, hogyan képzelik az urak a gyülekezési jog szabályozását. Szabályozásnak õk az élveboncolást nevezik, a tabula rasa-t, a teljes csendet. Legyen sötétség, szól a bizottság, ez rend, és ez szabályozás.

Csak éppen a kolportázs-engedélyt akarják megszüntetni, és a kaució-kötelezettséget akarják kiterjeszteni. Igazán szép, hogy a cenzúra dicsõséges intézményét nem akarják, és Trepov tábornokot nem kívánják Budapest fõkormányzójául megnyerni. Tudják-e vajon az urak, hogy Pest vármegyének, a réginek, a dicsõségesnek hatalmas része volt a negyvennyolcas sajtó­törvény megalkotásában? Tudják-e, hogy ez a törvény írásba iktatja minden embernek azt a jogát, hogy gondolatait szabadon terjesztheti? Tudják-e, hogy ennek a jognak lényege a kolportázs szabadsága, és hogy a kaució kötelezettsége, mai formájában is, a jog megszorítása?

Az, amit Pest megye akar, az a reakció a maga legdurvább formájában. Jogokat szûkíteni, szabadságokat megnyírbálni akar Pest vármegye, olyan jogokat és olyan szabadságokat, amelyek az alkotmánynak legigazibb garanciái. Pest vármegye, a híres, a liberális, a szabadelvûségben vezérkedõ vármegye!

A vármegye urainak némi kellemetlenségeket okozhatott a gyülekezés és a sajtó mai szabadsága. A sajtó bizonyos kinövései ellen lehetne és kellene is valamit tenni, de nem reakciós intézkedésekkel, hanem a sajtójog szabályozásával. De kétségbe kell esnie az embernek a fölött: merre megy ez az ország, hogyan gondolkozhatnak a reakciósoknak tartott elemek ebben az országban, ha a szabadelvûnek hirdetett Pest vármegye egy pár kellemetlenség miatt egyszerûen meg akarja fojtani a gyülekezés és a sajtó szabadságát!

Budapesti Napló 1905. március 10.