|
Budapest,
április 8.
Bánatos
lesz a szem, ha végigpillant azon a nagy, sivár területen, amelyet magyar
közéletnek nevezünk. Mennyi lárma van itt, és mily kevés munka, mennyi frázis,
és mily kevés eredmény. Mennyire elõl vannak a dologtalanok, az üresek és a
hangosak, és mennyire hátul vannak a munkások és a becsületesen dolgozók. Nézi
az ember: a közéletnek ezen a nagy területén hol folyik igazi munka? Munka a
haladásért, munka a kultúráért, munka az ország jövõjéért. A képviselõházban?
Az egyetemen? Tudós társaságokban? Az Akadémián? A sajtóban?
Meddõ
szóharcok, terméketlen kicsinyeskedés, alacsony indulatok felszítása: ez folyik
mindenütt. Törvényeket, folyóiratokat, könyveket, újságokat lapoz az ember, és
nem lát mást, mint a jelen rövidlátó bámulását, az ostoba aktualitás komolyan
vevését, tunyaságot vagy éppen rosszakaratú elterelését az elméknek: a nagy
dolgoktól a külsõségek felé.
Egyetlen
oázis a nagy sivatagban: a Társadalomtudományi Társaság. Ami jóakarat,
szeretete a jövõnek, világosan látása a mai nyomorúságnak, tudás és akarás van
nálunk, az talán mind összegyülekezett itt. Itt munka folyik: elmék
megvilágosítása és megtermékenyítése, gondolatok termelése, és mindenesetre itt
van készség arra, hogy az igazságot felismerjék, ha kellemes vagy ha kellemetlen.
Kevés
figyelemben van része ennek a társaságnak. Mindegy. Haladásunknak mégis
zsandárja, jövõnknek iránymutatója. Legújabb akciója: megvilágítani, milyen
legyen a középiskola. És milyen ne legyen. Ami annyit jelent: milyen legyen a
jövõ társadalma, és milyen ne legyen. Ezzel a kérdéssel foglalkoznia kellene az
államnak, az Akadémiának, az egyetemnek, a törvényhozásnak, - a
Társadalomtudományi Társaság majd elvégzi helyettük. A Társaság majd
megvilágítja a kérdést: a legjobb tudás akarat és minden eddigi tapasztalat
becsületes és éles sugárözönével. Szociológusok, orvosok, természettudósok,
írók mondják el véleményüket a kérdésrõl, és a vita végén az elmék elõtt
teljesen kiépítve ott fog állni az ideális mûhely: a jövõ magyar középiskolája.
Csak meg kell csinálni. De mikor lesz nálunk a nyilvánvaló igazságnak elég
ereje ahhoz, hogy tetté váljék?
Mindegy.
A Társadalomtudományi Társaság dolgozik.
Budapesti Napló
1905. április 9.
|