|
Kolozsvárról
a Teleki Blanka-kör évkönyvét küldték meg nekünk. Tizenhatodik és utolsó évkönyv. A Teleki Blanka-kör a
nagy magyar honleány emlékére alakult 1890-ben. Elnöke De Gerando Antónia volt,
a kolozsvári felsõbb leányiskola neves igazgatója. Most távozik Kolozsvárról De
Gerando Antónia, s megszûnik a Teleki Blanka-kör is. Gyönyörû célokat tûzött
volt maga elé ez a kör. Új és igazi mûveltségû magyar nõket nevelni, akik majd
a gyermekekben mûvészi érzéket fejlesszenek, altruizmust, lelkesedést,
szeretetet oltsanak. Ez volt a kör elsõ célja. Lelkek teremtésével,
nemesítésével az igazi civilizációnak hódítani meg az elmaradt magyar
társadalmat. Egyesületeket alapított a kör, hét irodalmi munkát adott ki, három
magyar tanítónõt küldött ki tanulmányútra Párizsba, hogy a Ville Lumiere-ben
apostolaivá váljanak a szépnek, az emberinek, a kultúrának. Az ez évi
jelentésben is Télessy Dalma polg. leányiskolai tanítónõ számol be párizsi
tanulmányairól. A kör azonban nem mûködhet tovább. A magyar társadalom
megtagadta tõle még az érdeklõdést is. Az utolsó években az elnöknek magának
kellett anyagi áldozatokat hozni. Ismét egy szomorú bizonysága, hogy nálunk,
ahol például politika és botrány mindenkit érdekel, intellektuális, kultúrális
törekvésekkel szemben megdöbbentõen süketek és érzéketlenek az emberek. Ide
írjuk De Gerando Antónia búcsúszavait, melyek szomorúak, szépek és jellemzõek:
Mielõtt végbúcsút vennénk egymástól, még egyszer fogunk találkozni. Alkalmasint
szeptemberben fogjuk leleplezni Pálfalván, Szatmár mellett azon emléktáblát,
melyet a „Teleki Blanka-kör” emelt azon nõ emlékére, aki példaképül szolgálhat
minden magyar leánynak, megmutatva, hogyan kell a hazát szeretni, a hazáért
élni, a hazáért szenvedni és meghalni! Ezen ünnepélyre a Teleki Blanka-kör
összes tagjai hivatalosak lesznek. Ott ünnepélyesen fogjuk fogadhatni
egymásnak, hogy amíg élünk, ezen önzõ, átmeneti, háládatlan korban, mi
legalább, önzetlenül az eszméért, a hazáért, a haladásért fogunk küzdeni.”
Budapesti Napló
1905. július 11.
|