|
Nagyon
szennyes és nagyon szomorú szenzáció ez a Zeysig-botrány. Akár belefuljon, akár
kikerüljön belõle a valóság: szennyes és szomorú. Már csak azért, hogy nálunk
lehetõ egy ilyen skandalum. Nagyon megmérgezett ennek az országnak a politikai
élete. Nagyon gyászos társadalom, amelyben ilyen szenzációk fakadnak fel.
De
a Zeysig-ügyben külön is az ejtette keserves aggodalomba az ország
közvéleményét, hogy ennek a szennyes botránynak az áradata egy tisztelt és
minden demokratikus hajlandóságú magyar embertõl féltve õrzött nevet
fenyegetett bemocskolással. Tartani lehetett attól, hogy báró Bánffy Dezsõ
sokat jelentõ egyéniségét csorbítja meg tiszteletben ez a botrány. Nagy
megnyugvást kelthet az ország aggodalmaskodó közvéleményében báró Bánffy Dezsõ
viselkedése. Az õt körülfogó gyanút fölháborodva, a legerélyesebb módon veri
vissza ma is Bánffy. A koalícióbeli pártvezérek mai összejövetelén Bánffy ezt a
kijelentést tette:
-
Ha negyvennyolc óra alatt teljes és
tökéletes világosságot nem derít a Zigány-afférre a rendõrség, úgy magam veszem
kezembe az ügyet, s ha kell, a legerélyesebb presszióval is kikutattatom, hogy
ki a Zigány-röpirat értelmi szerzõje.
Egyébként
pedig Berlin, Bécs bevonódik most már a botrány fölkutatandó területébe.
Sajnos, nagyon hosszú életûnek ígérkezik a Zeysig-botrány.
Zigány
maga egyébként már az ügyészségen van.
Budapesti Napló
1905. szeptember 14.
|