|
Betlehem
csodája elidegenedett szegény magyarok országától. Az Élet, a szent Mag
elrejtõzött elõlünk. Nagy terhességben fogadja a karácsonyt Hungária. De szülni
nem tudott, s a mi Urunk születése óta számított 1905-ik esztendõ meddõségnek
az esztendeje.
Batu
tatárai óta talán ez volt elsõ esztendõ, mikor fogyott az ország népe. Nem
születnek a magyarok, s akik élnek, kibujdosnak.
És 1867 óta ez az esztendõ volt az elsõ és
idáig egyetlen, melyben törvényt nem hoztak. Egyetlenegy törvényt sem.
Politikusok, fiskálisok, bírók és fináncok sohasem idézhetnek 1905-bõl eredt
törvénycikkeket. A híres törvényhozó náció ebben az évben törvényt nem hozott.
Január 4-én a magyar parlamentet szélnek eresztették. A szélbõl rettenetes
orkán nõtt. Ez az orkán ledöntött mindent.
Egész
Európa, egész világ vajúdott és szült. Lesz oka ráemlékezni erre az esztendõre
a leendõ emberiségnek. Magyarország, a jövendõ Magyarország sem felejti el
1905-öt. Mégis lehetetlen és bánatos a magyar karácsony. Szülés, alkotás és
eredmény nélkül való.
Betlehem
csodájának ünnepén azonban hitetlenkedni bûn. A meddõség esztendején sírva
fakadni nem kell azért nekünk. Csak szülni nem tudott Hungária, de méhében egy
szebb Magyarország magzatjait hordja. Az 1905-ik esztendõ meddõ és gyermektelen
volt. De termékenyülõ kedvû és terhes. Ha 1867 óta ez az elsõ év, mikor az
Élet, a szent Mag nálunk nem csírázott, viszont ez az elsõ Magyar esztendeje az
Eszmék fogantatásának. Soha májusiabban, viharosabban, forróbban az Idõk
gondolatai meg nem ejtették még Magyarországot. Szikkadt lelkeinkre Európa
esõje hullt. Az eszmék, a tervek, a jövõ törvényei vidám és hatalmas erõvel
szökkennek ki belõlünk. Ez a meddõ esztendõ áldás lesz még a magyar
társadalomra.
Betlehem
csodája visszatér hozzánk, s meg fog sokasodni mirajtunk. Karácsony ünnepén, e
szomorú karácsonyban, mi látjuk a hatalmas újat: az európai Magyarországot.
Budapesti Napló
1905. december 24.
Lellei
|