|
-
Bemutató-előadás a Vígszínházban -
Kedves
és liberális közönsége van a Vígszínháznak. Tarka és könnyû izlésû, de bánni
lehet vele. Még a történelmi drámát is beveszi, ha kell. Jöhet az áru
Párizsból, Bécsbõl, Londonból, Berlinbõl. Még a honi áru is elkél néha. Egy kis
szívvel és ésszel Európa legirodalmibb publikumává lehetne fölnevelni. Éppen
ezért, mert még nem állapodott ízlésû, de kedves és liberális. Íme, a derék Dr.
Klausz is meghallgatásra talált elõtte. Igaz, hogy friss és elõkelõ vignettát
kapott: a bécsi Burg-színház ragasztotta rája. De talán még e nélkül is
sikerült a dolog. Alapjában a Vígszínház publikumának erkölcseivel nem bírtak
az ördöngõs és erkölcstelen franciák. Ez a publikum hajlamaiban német egy
kicsit. Szereti a langyos, szivárványos, potyogó könnycseppeket. A polgári
értékek szerencsés beváltódását. A nagy, a lapos, harsogó egészséges
kacagásokat.
Azonban,
azonban: Dr. Klausz már nagyon is öreg hevû, képtelenül egészséges és
szánandóan vígságtalan darab. Bécsben föltámaszthatták és éltethetik. Nálunk
csak arra jó, hogy a publikum még jobban megszeresse a franciákat. A Budapesten
divatosakat tudniillik: az elmés malacságok íróit.
Dr.
Klausz pedig alakjával benne él már emlékeinkben. Hallomásainkban,
olvasmányainkban s utána írt bohózatokban.
Nagy
élet-filozófus ez a régi-régi orvos. Mindenkit okos útra térít aki közelébe
jön. Rokonait, rokonainak rokonait és idegeneket.
Az
ötfelvonásos darabnak azonban ma már ez epizódok s néhány egészséges, primitív
alak az enyhítõ körülményei. A Vígszínház közönsége mégis szeretettel és
itt-ott szükséges türelemmel nézte végig. Tapsolt is, valahányszor alkalma
nyílt reá. És volt alkalma mert a színészek pompásan játszottak. Nagy sikere
volt ismét Góthnak a címszerepben. Kiss Irén, Vendrey és Hegedûs tûntek ki
mellette. Nagyon szeretetreméltó és ügyes volt Pécsi Paula egy
menyecske-szerepben. Komlóssy Ilona, Papp Mihály, Balassa, Tapolczay Dezsõ stb.
egyformán jók. A darabot Sebestyén Károly jelesül fordította magyarra. A
rendezés is minden tudásával szállt síkra. Nagy siker nem volt, de bukás sem.
Budapesti Napló
1905. december 30.
Dyb
|