A
Független Újság megtámad egy tárca-írásomért. Védekezem a támadó írás
invektivái ellen. Vagyok olyan jó magyar, mint bárki. Csak az országos
eszeveszettség idején kell magyar írónak ilyen gyanúsítások ellen védekezni.
Nem hazaárulás, ha a magyar kultúrviszonyok valakit nem elégítenek ki. Sõt ez a
legmagasabb hazafiság. Mert jelenti azt, hogy ez országot a legnagyobbszerûek
között akarja látni az ember. Még az sem bûn, ha valaki nem koalíciós. Én nem
vagyok az. És nem leszek az. Én európai Magyarországért lelkesedek. Szilágy
vármegye értelmiségét bántani nem akartam. Ami pedig a csúnya pénzkérdést
illeti, tessék hivatalosan megkeresni engem: visszafizetem. Nincs is több
válaszom. De Önök írhatnak, amit csak akarnak, ezek után már errõl csak Ady
Endre, az egyén, a privát ember vesz esetleg tudomást. Annyi bizonyos, hogy a Független
Újság támadása is egy kicsi horoszkóp. Mi lenne itt, ha a mai terroristák
uralkodnának, kivándorolna minden mûvelt magyar.
Budapest,
febr. 4.
Tisztelettel
Ady
Endre,
a Budapesti Napló fõmunkatársa,
Független Újság
1906. február 11.
|