|
Szombaton
és vasárnap nagy ünnepeket lát Róma. Tizenhat új fõpásztorát Franciaország
katolikus nyájának avatja X. Pius. Egy érsek is lesz közöttük: Rheims új
érseke. Szent Péter utódja bizonyosan meghatottan fogja hazájukba
visszabocsátani õket. „Elmenvén, térítsétek az Egyházhoz vissza legkedvesebb
leányát. Szerezzétek vissza Rómának a szép és hûtlen Franciaországot.”
Párizsban
úgy vélik, hogy nagy lesz a pompa az avatáskor a Vatikánban. Az egyház Rómája
büszke és dacos. X. Pius papi fejedelmeket akar látni ezután is Gallia földjén.
A francia állam rangtól és pénztõl megfosztotta õket. Az Egyház megmutatja,
hogy tudja az õ szolgáit kárpótolni.
Nagy
eseménye lesz ez az avatás a világnak. Magyarországon ma még elképzelhetetlen
az, ami Franciaország új püspökeire vár. Szembeszáll velük egy ellenséges
Állam. Protekcióért nincs kikhez folyamodniok. Ma még kapnak a papok
kegyelem-morzsát és kegyelem-hajlékot. Nemsokára ezt sem fognak kapni. Nálunk
díszbe öltözik a püspököt kapó város. Az Állam képviselõi hódolva sietnek a
fõpap elé. Deputációk sora tiszteleg elõtte. Katonai parádét is kap, ha akar.
Franciaországban csak a megrettent vallásosak fogadják az új püspököket. Mintha
egy szakegylet kapna új elnököt. Egy takarékpénztár kapna új igazgatót. A
hitközségeket egyletekként kezeli Franciaország új rendje. A püspök pedig
szövetkezett vallásos egyletek fõnöke.
Gyász
illenék az Egyházhoz és nem pompa. Így kellene beszélnie X. Piusnak:
-
Új pogányság ellen kell küzdenie Rómának. Szedjük elé az Egyház régi
fegyvereit. Ti nem fényes papi fejedelmek lesztek. Csuhában, szegényen
induljatok Gallia felé, mint valamikor elõdeitek. Mutassatok példát a szükség
bírásában, a szenvedések elviselésében.
Róma
azonban nem engedi magát megalázni. Talán valamikor bánni fogja ezt az Egyház.
A hatalmas Állam ellen csak az apostoli és koldus Egyház vehet harcot. A régi
Rómát, a Cézárok Rómáját nem díszruhás papi fejedelmek, de koldusok és mártírok
hódították meg. Ám ez az Egyház legbelsõbb ügye. Annyi bizonyos, hogy az egész
világnak figyelnie kell Róma tizenhat új harcosára, kik indulnak a hivatalos
Franciaország ellen. Az egész világnak figyelnie kell Párizs és Róma nagyszerû
harcát. Vajon csakugyan kõsziklán épült-e a csodálatos épület? Vajon omlás vagy
új gyõzelem elõtt áll-e? Az egész Emberiségnek az ügye ez.
Budapesti Napló
1906. február 22.
Ódi
|