I.
Madame Motono
Egyszer
láttam Párizsban Madame Motonot. A párizsi japán nagykövet felesége. Európaibb
nõt még nem láttam. Most nagy ebéd volt náluk. Egész Párizs ez ebédrõl beszél.
És Madame Motonoról. Nagy asszony ez az asszony. Minden parisienne-nél különb.
Fejlett, szíves, sikkes, finom és szellemes. Ám könnyû neki. Új és ép szemeivel
csak néznie kell európai társnõit. És kész a megnemesedett parisienne. A japán
férfiú már bizonyságot tett önmaga mellett. Jelek vannak, hogy Japánnak az
asszonyai is különbek lesznek a mieinknél.
II.
Nem lesz háború
Miért
kell minden áldott napon fogadkozni? Minden áldott napon megígérik Európának,
hogy nem lesz háború. Franciaország jelesei esküdöznek. Németország jelesei
esküdöznek. De miért esküdöznek minden áldott napon? Akár új rovatot
csinálhatnak a lapok a nyilatkozatok számára, melyek hessegetik a háború rémét.
Nagyon a feje fölött lehet Európának egy rettenetes háború veszedelme, ha ilyen
sokat beszélnek arról, hogy nem lesz háború.
III.
Kecskemét szenzációja
Már
tegnap megírtuk, hogy csak beteg idõkben történik olyasmi, mint Kecskeméten
történt. Olyan idõkben, mint a keresztes háborúk. Olyan idõkben, mint
amilyenben Jeanne d’Arc és a kékszakállú herceg éltek. Olyan idõkben, mint
amilyen most Oroszországban van. Mikor János pópát eleven Krisztusként imádják,
s rettenetes szekták csinálják a maguk áldozatait. A vallási téboly válságos
idõkben szakad a tömegekre. Hogyne bolonduljon meg a nép, mikor még Tisza
István intelligenciája sem tud ezidõszerint mást cselekedni a hazáért, mint
tömjénnel füstölni és fohászkodni.
Budapesti Napló
1906. március 1.
Pont
|