|
- Bemutató
előadás a Király Színházban -
A
Folies Caprice emeleti terme, a magyar Casino de Paris, beköltözött a Király
Színházba. Álmélkodva tapasztaltam ezt meg én, aki ezidõszerint éji és lump
életet élek. Operett-színházakba nem szívesen járok, s dühösen mentem ma a
Király Színházba. De hogy elmentem, nem bántam meg. Ilyen budapesti operettet,
mint az Ordonneau-Clerice-operett, még nem írtak magyar írók.
Megmagyarázzuk
a rejtelmet. Párizsban meghalt az operett. Londonnal, Berlinnel sõt Béccsel
kell birkózniok azoknak, kik azt hiszik, hogy az operett-leányzó csak aluszik.
Ordonneau és Clerice csináltak tehát egy Párizsba oltott angol operettet
Lincke-hatásokkal s bécsi ostobaságokkal fûszerezve.
Itt
tehát sokszoros devalváció történt. Ezt a devalvációt hihetetlenségig fokozta a
fordító. Mit mondjak? Az operett legszellemesebb száma a Tátra-orfeum
sanzonett-stílusának a csúfolása. Amit azonban - és sokat - a Casino de
Paris-ból hoztak át, azt a Casino de Paris-ban jobban csinálják. A kánkános
mozdulatokat, niggertáncokat, budapesti betyárságokat és a többit. Aztán a
budapesti pocsolya jelszavai: „Pipi”, „Zsiga”, „Szép ember”, „jöjjön be ember”,
„bukom rá”. Nagyon mulatságos és budapesti operett ez.
Két,
internátusbeli fehér leány megszökik, de a nevelõintézetben helyetteseket
hagynak - a helyettesek: egy kokott és egy - matróz. Míg ez kiderül, sok
inzultus éri a közönséget. De legalább Clerice néha - francia. Félmuzsika, sõt
fertály-muzsika amit ad, de néha megembereli magát a francia epigon. És mert
reminiszkál és mert svihákoskodik, és mert Budapesten vagyunk: sok szám lesz
népszerû a Csereleányokból.
A
színház elegáns volt, mint mindig. Sokat költhetett kiállításra, és sok olyan
ötletrõl gondoskodott, mikrõl azt hitte, hogy - ötlet. A szereplõk közül Kazal Birit,
Medgyaszayt, Szentgyörgyi Lenkét, Sziklaynét, Erdeyt, Sziklayt és Horváthot
említjük meg. Telt ház, és elég taps. Egy tizenegy óráig tartó darabhoz a
kritika miatt talán nyilvános fõpróba is illenék? A Király Színház talán
tarthatna udvariasabb személyzetet is! Ma többen panaszkodtak effelõl.
Budapesti Napló
1906. március 1.
Dyb
|